Évértékelő interjút adott hetilapunknak Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) és Csapi Alapszervezetének elnök asszonya, továbbá szó esett a Homoki kistérségben küszöbön álló választásról is.
– Kérem, meséljen a KMKSZ által az Ungvári járásban 2019-ben megvalósított programokról.
– Az Ungvári járásban 31 alapszervezetünk működik közel 14 ezer taggal. Itt rengeteg kicsi település található, de az elmúlt időszakban sikerült elérnünk, hogy gyakorlatilag az alapszervezeteink 98 százaléka valamiféle cselekvési kedvet mutat. Számos aktív alapszervezetünk van, de a kisebbeket is próbáljuk bevonni a közös munkába, a kistérségek körzetes felelősei által. A járás aktivitását mutatja, hogy 23 alapszervezetünk nyert pályázat útján a Betlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től a rendezvények megvalósításához szükséges kisebb támogatást. Természetesen mi is odaállunk minden közösséget építő kezdeményezés mellé, mert hiszünk abban, hogy helyben is meg kell jelenni, meg kell mutatni közösségeink életképességét, erejét, hisz e munka révén találhatják meg arculatukat, érhetik el céljaikat.
Évente nagyjából 100-110 rendezvényt szervezünk meg, tehát elmondhatjuk, hogy aktív életet élünk. Kulturális tekintetben „mindenevő” lett a járás. Vannak évek óta futó programjaink, mint például a folkkocsma, amit immár ötödik éve rendezünk meg Ungváron a Váraljában a Sodró együttes vezetésével és a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai részlegének szakmai partnerségével. A Cifra Műhely Egyesület tagsága évről évre ellátogat gyermekotthonainkba (Nagydobrony és Rát – a szerk.), hogy zenével, tánccal, kézműves-foglalkozással vidámságot vigyenek a hétköznapokba. Idén Tiszaújfaluba is eljutottak, amely bár egy összesen 280 fős nagyon kicsi település, de a választáson mégis 92 százalékos KMKSZ-támogatást mutatott. A Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar mellett rengeteg olyan barátunk van, akik ha tehetik, mindig ellátogatnak közénk. Ezek mellett a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásait is mindig nagy szeretettel fogadjuk. Tóth Péter Lóránt versvándor is gyakori vendég környékünkön, előadásai minden évben eljutnak alapszervezeteink közönségéhez.
Az elmúlt években sikerült nyitni Erdély felé is, aminek köszönhetően a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesülettel közösen fogadni tudtuk a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, de az idén vendégszerepelt nálunk a Háromszék Táncegyüttes is Sepsiszentgyörgyből. A Vajdaságból is volt előadássorozatunk, 4 helyszínen mutatta be Halottak napjától virágvasárnapig című darabját a vajdasági Udvari Kamaraszínház. Ezeket a kapcsolatokat azért tartom fontosnak, mert úgy gondolom, hogy nemcsak Magyarországgal kell erős nemzeti szálakat kiépíteni, hanem az összes többi határon túli régióval is. Ebben pedig az Ungvári járás aktívnak nevezhető. Ezenkívül minden évben szervezünk egy honismereti kirándulást, amelynek idei úti célja Torockó volt, ahol csodás két napot tölthettünk el. De nemcsak mi megyünk, hanem természetesen vendégül is látjuk a határon túlról érkezőket, hisz Almásmálomból, a Mezőségből (Erdélyből – a szerk.) érkezett hozzánk az Almavirág Egyesület Lapohos Attila várkudui tiszteletes vezetésével idén áprilisban.
– Melyek azok a rendhagyó vagy hagyományteremtő programok, amelyek nélkül nem telhet el egy év az Ungvári járás kulturális életében?
– Az alapszervezetek évről évre lankadhatatlan lendülettel szervezik meg a Katalin-, Erzsébet-, a szüreti és a farsangi bálokat. Továbbá azok a falvak, ahol kisebb létszámban élnek csupán a magyarok, együttes erővel, többen összefogva rendezik meg családi és gyermeknapi rendezvényeiket. Ezekből összesen 7 van, amelyek közül a csapi a legnagyobb, hisz Istennek hála idén már 13. alkalommal rendeztük meg. Különlegességként emelném ki a tiszaújfalui hurkafesztivált, amely nemsokára ismét megrendezésre kerül. Mindezekből látszik, hogy nem szoktunk unatkozni az év egyetlen hónapjában sem, így decemberben sem, amikor is adventi kézművesnapot tartottunk, ahová a helyi alapszervezeti elnököket hívtuk meg, köszönetnyilvánításképp az egész évben végzett kitartó munkájukért.
– Mit kell tudni a Homoki kistérségben nemsokára sorra kerülő választásról?
– A 2019-es választások kapcsán is szép számmal sikerült a választópolgárok megmozgatása, hisz a 17 százalékos magyarság 13 százalékos voksot hozott, ami igen szép eredmény.
Nagy reményeket fűzök a Homoki kistérségben tartandó választáshoz is. Ez egy nagyon nehéz körzet, hisz itt a legalacsonyabb a magyarok létszáma a járás azon kistérségeiben, ahol választásokat tartanak az elkövetkezendő időszakban. Hivatalosan megközelítőleg 30 százalék a magyarság aránya. A 26 választókörzetből 11-ben indítunk magyar képviselőjelöltet: Minajban Juhász Mónika (6-os számú választói körzet (vk.)), Homokon Leskó Csilla elnök asszony (9-es számú vk.), szintén Homokon Sponták Bettina (11-es számú vk.), Ketergényben Zombor Karolina alapszervezeti elnökünk (14-es számú vk.), Ungtarnócon Bujdosó Erzsébet, a járási KMKSZ-frakció képviselője (24-es számú vk.), Botfalván Kopács Viktor (26-os számú vk.), Sislócon Medve Andrea helyi alapszervezeti elnök (25-ös számú vk.), Őrdarmán Mackó Imre (21-es számú vk.), Komonyi Sándor (19-es számú vk.), Kocsis Éva (18-as számú vk.), valamint Koncházán Bodnár Dániel (16-os számú vk.).
A Homoki kistérség Ungvár vonzáskörzete. Ők már nagyjából két éve harcolnak különböző politikai erők támogatásával azért, hogy önálló kistérség lehessenek, elkerülve az Ungvárhoz történő csatolásukat. A korábbi kormányzó ideje alatt már kétszer is benyújtották a kistérség kialakításához szükséges beadványokat, amelyek minden alkalommal elutasításra kerültek. Idén viszont Barta Józsefnek, a KMKSZ és a megyei tanács alelnökének, valamint a KMKSZ megyei frakciójának a segítségével sikerült elfogadtatni a perspektivikus tervet, amely jóváhagyta a Homoki kistérséget, így ki is írták a választásokat. A Homoki kistérséget vezető polgármester asszonnyal (Vacsilja Tetjana Jurijivna) született egy megállapodásunk, melynek értelmében megválasztása esetén irányadónak tekinti a létrejövő magyar frakció ajánlásait a magyarságot is érintő ügyekben. Legfőbb célunk, hogy minél nagyobb számban ott tudjunk lenni a képviselőtestületben, és hallatni tudjuk hangunkat, képviselni tudjuk érdekeinket, meg tudjuk védeni magyar oktatási intézményeinket.
– Melyek voltak a KMKSZ-frakció által elért legnagyobb volumenű fejlesztések az Ungvári járásban?
– Abból kifolyólag, hogy a választóknak köszönhetően nagy számban tudjuk képviseltetni magunkat a járási tanácsban, nagyon sok fejlesztést sikerült véghezvinni ungvári járási közpénzekből. Ennek köszönhetően sikerült Tiszaásványban belülről teljesen felújítani a kultúrházat, ami gyakorlatilag az egyetlen olyan közösségi tér, ahol az ásványiak össze tudnak gyűlni. Ezenkívül felújításra került többek között a Tiszaásványt Csappal összekötő, illetve a Tiszaújfalu mellett Szalókára vezető útburkolat is, ami nem sikerülhetett volna Bátori József megyei képviselő közbenjárása nélkül. Továbbá sikerült Botfalván egy két és fél millió hrivnyás úthálózatjavítást is kieszközölni. Nagy eredmény, melyet frakciónknak sikerült elérnie, hogy az Ungvári Járási Kórház csapi intézményét sikerült megmenteni, egy felújított épületbe költözhettek át, melyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság Családorvosi Rendelőinek felújítására indított programjából támogattunk. De megújulhatott ugyanezen források révén a kisdobronyi és a szürtei rendelő is.
– Milyen jövőt jósol a Homoki kistérségnek?
– Amennyiben megérkeznek a beígért állami támogatások, s az adózási rendszer az eddigiekhez hasonló marad, mindenképpen életképes lesz. Az alapszervezeti elnökeink eddig is sikeresen együttműködtek a jelenlegi vezetővel, reményeink szerint ez a későbbiekben sem fog változni. Az Ungvári járásban nagyon kevés olyan település van, amelynek ekkora költségvetése volt az elmúlt évben. Bár vannak megoldandó problémák, de ezek közül egyik sem lehetetlen. Továbbá, ezeknek a kistérségeknek ugyanúgy kell működniük, ahogy eddig a járások tették, tehát elengedhetetlenek a további állami támogatások is. Azok a támogatások, amelyek a KMKSZ által érkeznek, szintén hozzájárulnak majd a kistérség fejlődéséhez, amelyről hiszem, hogy a jövőben elősegíti a fiatalok itthon maradását. Fontos, hogy meghatározzák a prioitásokat: a vállalkozások fejlesztése, mezőgazdaság, feldolgozói szektor vagy akár turizmus is.
– Milyen kistérségek létrejöttére lehet még számítani a jövőben?
– Ungvárról dél felé haladva a homoki után következik a Szürtei kistérség, amelynek – bár a megyei adminisztráció akadályait bár sikerrel vette – Kijevben azonban útját állták. A Csapi kistérséghez terv szerint Tiszasalamon, Tiszaásvány, Tiszaújfalu, Cservona, Szalóka, Eszeny tartozna. Illetve a Nagydobronyi kistérség, Kisdobrony, Nagydobrony, Tiszaágtelek, Dimicső és Csongor tagokból állna. Három ilyen kistérségben már elindultak az ügyintézési folyamatok. A Csapi kistérség tervezési folyamata sajnálatos módon áll, mert a polgármester nem érdekelt az ügyek előremozdításában, valószínűleg azért is, mert a tervezett kistérség így 50 százalékban magyar lenne.
– Melyek azok a dolgok, amelyek a nem magyar anyanyelvű szavazók szemében is vonzóvá teszik a KMKSZ által támogatott jelölteket?
– A KMKSZ az elmúlt években mindig tartotta a szavát. Sosem ígért olyat, amit nem volt képes teljesíteni. A KMKSZ nem az üres ígéretek szövetsége, hanem a valós tetteké, hisz mi mindig elérhetőek vagyunk. Minden évben nyilvános közgyűlést tartunk, amit más politikai erő nem igazán mondhat el magáról. Bár nem bírnak tagsággal, de hitelük sem nagyon van az emberek előtt. Nekünk arra kell törekednünk, hogy megbízhatóak, elérhetőek és hitelesek legyünk. Továbbá minél több közösséget tudjunk létrehozni, mert a közösségek építik fel az egységet, s minél erősebbek helyi közösségeink, annál erősebb a kárpátaljai magyar érdekképviselet. Ezért dolgozunk a mindennapokban. Ezért is igyekszünk a történelmi egyházakkal és minden korosztályos csoportosulással is jó kapcsolatot ápolni.
SD
