Magyar Tudomány Napja – 2019
Idén november 15–16. között ünnepelte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Szent István Egyetem (SZIE) által 1999 szeptemberében elindított kertészmérnöki szak beregszászi kihelyezésű levelezői tagozatának 20 éves, jubileumi évfordulóját. Az ünnepélyes megnyitónak a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont. A konferencián a meghívott vendégek mellett részt vettek a kertészmérnöki szakon diplomát szerzett egykori diákok, illetve a szakon jelenleg is tanulmányokat folytató fiatalok, valamint a Rákóczi-főiskola biológia szakos tanulói.
Elsőként Kolozsvári István, az esemény moderátora köszöntötte az egybegyűlteket, majd arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy a főiskola biológia és kémia tanszékén belül működő Fodor István Kutatóközpont minden év novemberében megszervezi a tudomány napi rendezvényét. Az alkalom további céljaként említette, hogy a Kárpátalján élő diákok, illetve a tudományok iránt érdeklődő emberek számára egy remek lehetőséget biztosít a magyar tudomány napja alkalmából szervezett rendezvény, ahol megismerhetik a szülőföldünkön zajló természettudományi kutatásokat, valamint a jelenleg is aktív és egykor komoly eredményeket elért kutatókat.
Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, az esemény házigazdája köszöntőbeszédében a kertészmérnöki képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy olyan képzésről van szó, amelyből a Kárpátalján élő lakosság nagy része mindig is megélt, és jelenleg is ebből profitál. Tovább folytatva elmesélte a beregszászi kertészmérnöki képzés 1999. évi létrejöttét és beindítását, amely által kialakult egy tudástranszfer formáció, és ami már 20 éve sikeresen működik. A kárpátaljai diákok ez alatt a 20 év alatt nemcsak szakmát tanultak, hanem felnőtt egy olyan generáció, akik már tanítani is tudnak, és ehhez elméletben és gyakorlatban is jól értenek. A Rákóczi-főiskola rektora arról is tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy a SZIE-vel kötött szerződés keretein belül már az élelmiszeripari képzés is sikeresen beindult az idei tanévtől az intézményben, illetve a mezőgazdasági szakképzés is jelen van a főiskola életében. A kárpátaljai jövőbeni, törvény által is regulázott földterületek elveszése, kiárusítása miatt a kertészmérnöki képzést tovább kell fejleszteni. Ki kell fejleszteni más irányba is, ugyanis az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ által készített tanulmány alapján született gazdaságfejlesztési program ‒ amely a magyar kormány támogatásával valósul meg ‒ egyértelműen rámutat arra, hogy nincs más lehetőségünk, csak ha önmagunkat kitaláljuk, ezen keresztül tudunk csak megmaradni ‒ fogalmazott Orosz Ildikó. Egy lehetőség van, meg kell ragadni Kárpátalja húzóágazatát, a turizmust ‒ tette hozzá.
Dallos Gyula, az Agrárminisztérium, a Kincsem Nemzeti Lovas program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszter biztosa köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az a település, amelynek van történelmi gyökere és helye, annak van múltja, de csak annak van jelene, amelynek vannak kulturális és oktatási intézményei. Beregszász boldog lehet, mert mindkettővel rendelkezik ‒ tette hozzá. Egy oktatási intézménynek a rangját és erejét nem az határozza meg, hogy milyen indirekt értéket képvisel, hanem mi, a belső szelleme és tartalma, az oktatók tudása, és az azon felvértezett hallgatóknak az életben való alkalmassága ‒ fogalmazott a miniszteri biztos. Olyan oktatókra van szükség ‒ folytatta ‒, akik az Istentől kapott adottságokkal teszik a dolgukat, és a cselekedeteikért felelősséget vállalnak. Beszéde végén úgy fogalmazott: „Azt kívánom, hogy mindenki a saját területén hittel és hitelesen a nemzeti zászlónknak megfelelő színmagyarázattal erőben, erényben és reménnyel mutassa meg alkotótudását a nemzet tiszteletére, s dicsőségére.”
Ezt követően Csizmadia Alexandra, Magyarország Beregszászi Konzulátusának külgazdasági attaséja köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a szakmával kapcsolatban elmondta, hogy egy kertészmérnöknek jó áttekintéssel kell rendelkeznie az ország mező- és élelmiszer-gazdaságáról is. Hiszen ezek is részei a kertgazdaságnak, ami pedig része a mezőgazdaságnak. Tovább folytatva a Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2019 tavaszán kiadott Nemzeti Export Stratégiájáról tájékoztatta a jelenlévőket, amelynek az egyik fókuszterülete a mezőgazdasági gép- és eszközgyártás, és amelyben Magyarország nettó exportőrnek számít az Európai Unión belül.
Ünnepi beszédet hallhattunk még Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnestől, a SZIE Kertésztudományi Karának dékánjától. A kertészmérnöki képzésről elmondta, hogy múlt nélkül nincs jövő, mert ha 1999-ben nem sikerül beindítani a szakot, akkor most nem ünnepelhetnénk itt, és nem nézhetnénk a jövőbe annak érdekében, hogy tovább fejlesszük, erősítsük az együttműködésünket a Rákóczi-főiskolával. Az ember mindent akkor csinál jól az életben, ha szívből, lélekből, szeretettel csinálja ‒ fogalmazott. Beszédét József Attila Kertész leszek versével zárta. Ezt követően pedig a Szent István Egyetem vezetősége nevében, illetve a Kertésztudományi Kar nevében egy-egy köszönő oklevelet nyújtottak át dr. Orosz Ildikónak.
Ezt követően még dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja, dr. Lengyel László, a SZIE zentai Konzultációs Központjának vezetője, a Pro Scientia Naturae Alapítvány elnöke, dr. Jakab Sámuel, a SZIE nyárádszeredai kihelyezett képzésének nyugalmazott tanára, tagozatvezetője, valamint Fandaljuk Alla, Ukrajna Talajvédelmi Intézetének munkatársa mondták el ünnepi köszöntőbeszédeiket és további ajándékokat adtak át a rektor asszony, illetve a Rákóczi-főiskola számára.
Az eseményt számos más meghívott közéleti személyiség, főiskolai-egyetemi oktató és szakember is megtisztelte jelenlétével, többek között: Benked László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tudás és innováció menedzsmentért felelős államtitkári kabinet vezető kormányfőtanácsosa, Beke Mihály András első beosztott beregszászi magyar konzul, dr. Geösel András, a SZIE Kertésztudományi Karának (SZIEKK) oktatási dékánhelyettese, Simon Gergely, a SZIEKK határon túli levelező tagozatának tagozatvezetője, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlési Labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének az elnöke, Vass Ilona, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Váradi Natália, a Felnőttképzési Központ vezetője, Buda Zsuzsanna, a Tanulmányi és Karrierkövetési Osztály vezetője, Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémiai Tanszék vezető helyettese.
A hivatalos megnyitót követően Dallos Gyula lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az együttműködés folyamatos az anyaország és a külhoni régiók között, amely azonban az utóbbi 10 évben erősödött fel, mivel a jelenlegi magyar kormány szívügyének tartja a Trianon után, az anyaországból kiszakadt magyar honfitársainak sorsát, az életkörülményeit, a fejlődéshez, a tudáshoz és a tanuláshoz való jogát, az anyanyelvének a gyakorlását, hiszen nyelvében él a nemzet.
Dr. Orosz Ildikó az Ungvári TV21-nek és lapunknak adott közös interjújában arról beszélt, hogy nagy örömére szolgál a kertészmérnöki képzés 20 éves jubileuma, hiszen ez elősegíti az itthon maradt kárpátaljai fiatalok tudásának a fejlesztését. Az itt szerzett tudás transzfer inspirálja a kárpátaljaiakat is, ugyanis azok a diákok, akik ezen a képzésen folytatták tanulmányaikat és szereztek diplomát, azok már a saját gazdaságukban tudják ezt alkalmazni és kamatoztatni. A másik nagyon fontos szempont az, hogy ez a képzés összehozta Kárpátalján a kertészettel foglalkozó értelmiséget, akik immár az itthoni körülményeket ismerve gondolkodnak azon, hogyan lehetne fejleszteni a gazdaságot. Ehhez Kárpátalján is kialakultak olyan gyakorlótelepek, amelyek átvették a külföldi, magyarországi innovatív kvótákat, és ebből kifolyólag jelenleg már mi is rendelkezünk olyan hálózattal, ahol a diákoknak megmutathatjuk, hogy itthon is lehet érvényesülni, pl. a borászok közül sokan áttértek az új borászati technológiákra. A lehetőségeink közül nagyon fontos, hogy megmaradjon és fejlődjön a háztáji gazdaság, a farmergazdaság, a falusi vendéglátás, a turizmust kiszolgáló ipar – ezeknek az előremozdítását szolgálja 20 éve a kertészmérnöki képzés a főiskolán ‒ nyilatkozta a rektor asszony.
A jövőt illetően elmondta, hogy Kárpátalján nagy lehetőség lenne a lovas kultúra a lótenyésztés és a lovas turizmus szempontjából. Ahhoz, hogy idecsábítsuk a turistákat és, hogy minden évben visszajöjjenek, továbbá, hogy ebből meg tudjanak élni a kárpátaljai emberek, ehhez mindig új lehetőségeket kell számukra biztosítani, így mi is megpróbálunk belekapaszkodni a Kincsem Lovasprogram által kínált lehetőségekbe.
A finom ebédet követően a konferencia szakmai része következett. Az első előadó Dallos Gyula volt, aki a sokat emlegetett Kincsem Nemzeti Lovasprogramról tartott előadást.
Ezt követően dr. Höhn Mária, a SZIE oktatója következett 20 év közös kutatás: florisztikai és filogeográfiai eredmények kárpátaljai és anyaországi együttműködésben témában, aztán dr. Simon Gergely a Gyümölcstermő Növények Tanszéken folytatott kutatásokat és innovációs eredményeket mutatta be, majd dr. Pólin Irén, a Rákóczi-főiskola oktatója, a kertészmérnöki képzés tagozatvezetője, tartott előadást a 20 éves képzésről és a közös munkáról.
Az előadásokat követően a résztvevők ellátogattak a nagyberegi tájházba és a Szikura József Botanikus Kertbe, majd egy borkóstolón vehettek részt a benei Varga és Parászka Picészetben.
Az emlékkonferencia első napja vacsorával zárult a főiskola átriumában, ahol a Kokas Banda húzta a talpalávalót.
A rendezvény második napján, november 16-án terepszemlére került sor, melyen a 20 éves kertészmérnökképzés alkalmából szervezett konferencia előadói, vendégei vettek részt. Ezen a tartalmas szombaton nemcsak kirándultunk, de olyan sikeres vállalkozásokat is megtekintettünk, melyek külföldön is megállnák a helyüket, arról nem is beszélve, hogy tulajdonosaik „szemtelenül” fiatal emberek.
Első állomásunk a munkácsi vár volt, ahová Berghauer Sándor főiskolai tanár kalauzolt bennünket, bemutatva az ősi magyar vár legnevezetesebb pontjait. Néhány anekdota és fotó után már suhant is tovább velünk a busz a nemrég elkészített Csap–Munkács autóúton. Perceken belül Nagydobronyba érkeztünk, ahol az Egán Ede Szakképző Centrum Nagydobronyi Képzési Központjába tettünk látogatást. Mint megtudtuk 97 elsős sajátít el különféle szakmákat, az iskola és a kollégium kívül-belül gyönyörű, minden lehetőség adott a tehetséges kárpátaljai fiataloknak, hogy jó szakemberekké váljanak.
Ebéd után Deme András somi vállalkozó ültetvényét tekintettük meg. Ízletes almákat kóstoltunk, melyekről az anyaországi szaktekintélyek véleménye is kiváló volt. Deme Andrást családja is segíti a vállalkozásban. Édesapja elmesélte, hogy a kezdetekkor az egész hegyoldal bokrokkal benőtt volt, s ők tisztították meg kemény munkával.
Lassan leszállott a nap, ezért siettünk, hogy még nappal láthassuk Huszár Tibor gazdaságát. A Huszár családban sincs széthúzás, apa és két fia közösen viszik a vállalkozást. Miután megtekintettük a gépparkot, földművelő eszközöket, jobbnál jobb borokat kóstolhattunk a család pincéjében.
A szombati nap utolsó állomása Beregszász volt. Cseh András virágzó gazdaságát vettük szemügyre. Az ifjú szakember gazdasága szó szerint is virágzik, mivel virágokat, dísznövényeket termel és értékesít. András édesapjától vette át a vállalkozást, aki még a rendszerváltáskor kezdett bele. Ugyan ki ne ismerné a beregszászi piac egyik bejáratánál lévő Nefelejcs virágüzletet – bizony sokunk vett ott virágot. Azt azonban kevesen tudjuk, hogy az üzlet a Cseh család tulajdona. András jelenleg is a Rákóczi-főiskola kertészmérnöki szakának hallgatója, szakdolgozatát az általa igen kedvelt muskátlik termesztéséből írja.
A nap végére megannyi élménnyel és pozitív tapasztalattal lettünk gazdagabbak. 20 év távlatából nyugodtan kijelenthetjük, hogy eredményes a kertészmérnöki képzés Kárpátalján, hiszen a fent említett sikeres vállalkozások vezetői diplomás vagy diploma előtt álló kertészmérnökök, akiknek sora egyre csak bővül.
D. P./JT
