Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács
November 13-án, szerdán került sor Ungváron a Kárpátaljai Megyei Tanács soron kívüli ülésszakának plenáris ülésére. A képviselők hagyományosan egyperces néma főhajtással adóztak az ország keleti részében elesettek emlékének, majd Mihajlo Rivisz, a tanács elnöke felköszöntötte az elmúlt időszakban születésnapjukat ünneplő képviselőket.
Ezután a tanácselnök bemutatta az újonnan kinevezett vezetőket: dr. Biró Erzsébet lett a megyei egészségügyi főosztály igazgatója, Olekszandr Kancidajlo a Nemzeti Rendőrség Kárpátaljai Megyei Főosztályának vezetője, Ihor Sinkarjuk pedig a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese.
A továbbiakban a képviselői testület megszavazta néhány kérdés felvételét a napirendbe, és áttértek az érdemi munkára. Mivel az ülésszakot megelőzően ezek közül néhányat nem vitattak meg az állandó bizottságok ülésein, a képviselők hosszasan vitáztak a megye élettevékenysége szempontjából fontos határozatok magszavazása előtt.
Egyébként azért volt szükség a megyei képviselő-testület soron kívüli összehívására, mert a Legfelső Tanács a napokban második olvasatban tárgyalni fogja Ukrajna 2020-as költségvetését.
– Néhány frakció kezdeményezte a soron kívüli ülés összehívását, mert mielőtt Kijevben elfogadnák az állami költségvetést, szeretnénk, ha módosításokat eszközölnének benne – emelte ki Barta József, a megyei tanács elnökének első helyettes, a KMKSZ alelnöke. Az első kérdés a helyi önkormányzatok és a megalakult, megalakuló kistérségek saját költségvetését illeti, valamint azokat az állami dotációkat, amelyek várhatóak és tervezettek az elkövetkező évben. A második kérdés az ungvári és általában a kárpátaljai reptér ügyével kapcsolatos.
Ez a két kérdés volt betervezve, de aztán több mint 10 került napirendre. A képviselők különböző kérdésekben fogadtak el beadványokat, melyek közül a legfontosabb az volt, amelyik a jövő évi állami költségvetést érintette.
– Az első kérdés lényege, hogy a decentralizációs folyamat során nagyon sok jog, kompetencia a központból helyi szintre delegálódik. Ami jó dolog, hiszen mi is támogatjuk a nagyobb önrendelkezést. Az viszont nem jó, hogy nem biztosítják a forrást ezeknek az új hatásköröknek az ellátásához – hangsúlyozta az alelnök.
A beadványban a megyei képviselők kérik Kijevtől, hogy az oktatásügyben, az egészségügyben és több más fontos szférában azokhoz az új hatáskörökhöz, amelyeket a központ átruház a helyekre, biztosítsák az állami pénzügyi forrásokat.
– Azonkívül az elosztás sem jó, mert a megyei jogú városok és a már meglévő kistérségek dotációja, amelyet Kijevből kapnak különböző szubvenciók révén, az jóval nagyobb, mint az összes többi járásé együttvéve. Aránytalanság, igazságtalanság jelentkezik, nem beszélve arról, hogy ezeknek az önkormányzatoknak a saját bevételi forrásai is jóval gazdagabbak, mint a járásé és a többi kistelepülésé. Ezt is át kell gondolni – jegyezte meg Barta József. A kárpátaljai testület javaslata abban rejlik, hogy az állam körülbelül 13 százalékkal növelje a támogatást, és bízza a régió szintjére az elosztást.
– Mi – a megyei tanács és az állami közigazgatási hivatal – helyben már úgy osztanánk el, hogy akiknek kevesebb jutott, azok is kapjanak plusztámogatást, és ők is tudják működtetni azokat az intézményeket, amelyeket a következő évtől már nekik kellene. Ezenkívül változás történt a Költségvetési Kódexben. Az üzemanyag értékesítéséből befolyó ún. jövedéki adó 5%-a az eddigi kódex szerint a helyi költségvetést gyarapította, és ez igen jelentős forrás. Az új kódex szerint ezt a központ elvonja, majd újraosztja. Mi azt kérjük, hogy ez az elvonás ne történjen meg, hanem ez a bevétel maradjon az illetékes önkormányzatoknál, majd kistérségeknél – összegezte röviden Barta József.
Rehó Viktória
