A New York-i és wallingfordi magyarok 1956-os megemlékező ünnepségén a kárpátaljai magyarság színes világa mutatkozott be. Az esemény során kerekasztal-beszélgetéssel, fotókiállítással és népzenei koncerttel mutatták be a kárpátaljai magyarság értékeit, múltját és jelenét, valamint a jelenlegi kisebbségi küzdelmeket, a kárpátaljai magyarságnak a létjogosultságáért vívott harcát.
A programnak a New York-i Magyar Főkonzulátus és a Wallingfordi Magyar Ház adott otthont. Október 26-án New Yorkban, 27-én pedig Wallingfordban mutatták be a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, kultúráját és fennmaradt épített örökségét. A program mindkét helyszínen az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésekhez kapcsolódott.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, a rendezvény védnöke ünnepi beszédében elmondta: „Mi, kárpátaljai magyarok az utóbbi években mondhatni élet-halál harcot vívunk a magyar közösség megmaradásáért, az anyanyelvünk és az anyanyelvi oktatás megőrzéséért, hisz az ukrán hatalom módszeres jogszűkítő intézkedései mellett a média révén ellenségekké, idegenekké, betolakodókká kiáltottak ki minket saját szülőföldünkön.” Olyanok kezébe került mostanság a hatalom, akik már magyar nemzeti kisebbségnek sem nevezik az ott élőket, csak magyar származású ukránoknak – hangsúlyozta a képviselő. Bocskor Andrea szerint fájó pont ez a kárpátaljai magyar közösségnek, mely köztudottan 5 állam kötelékébe tartozott a XX. század folyamán, és a hosszú együttélés során mindig békés és jó viszonyra törekedett a mellette élő más nemzetekkel, ugyanakkor alapvető jogaiért mindig bátran kiállt és cselekedett erős ellenszélben is. „A magyarok erőssége az összetartozásban rejlik, a magyar szó, a felcsendülő himnusz, a történelmi nagyjaink, mind a nemzeti büszkeséget táplálják, és arra sarkallnak minket, hogy mindezt őrizzük meg és adjuk át a következő generációnak is” – mondta el a képviselő.
„Megtisztelő volt a meghívás számunkra. Azt gondolom, hogy a program által hiteles képet adhattunk Kárpátaljáról. Ez nagyon fontos, mert úgy érezzük, hogy keveset tudnak róla, s amit tudnak is, az többnyire a médiaszűrőn keresztül jut el mind a magyarokhoz, mind a más nemzetiségűekhez. Abban reménykedünk, hogy amit itt hallottak, az maradandó érték, sőt nemcsak megmarad, hanem tovább is adják a magyar közösségben és az amerikai társadalom más rétegének is” – nyilatkozta Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora.
Váradi Enikő, a Sodró Jótékonysági Alapítvány elnöke, a program szervezője, a Sodró együttes művészeti vezetője elmondta: „Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a Kárpátalja ezer arca program immáron nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is bemutatkozhatott. Vajmi keveset tudnak a kárpátaljai magyarság helyzetéről, kultúrájáról, épített örökségéről a világban. A program célja, hogy ezt a hiányosságot pótoljuk. Különleges volt megtapasztalni, hogy a népzene és néptánc milyen érzéseket vált ki az itteni közösségből, s örültünk annak, hogy végre a kárpátaljai régió népzenéje, tánca is bemutatkozhat, s a program kapcsán szélesebb képet is kaphatnak az érdeklődők a kárpátaljai magyarságról.”
A Kárpátalja ezer arca program keretében dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora tartott pódiumelőadást a kárpátaljai magyarság kisebbségi helyzetről, Popovics Béla helytörténész pedig az 1956-os kárpátaljai eseményekről beszélt. A rendezvény keretében Bocskor László fotográfus Az én Kárpátaljám című fotókiállítása által a kárpátaljai épített örökség is megelevenedett. A program zárásaként pedig a Sodró együttes Kárpátalja ezer arca című koncertelőadását hallgathatta-nézhette meg a közönség.
A Kárpátalja ezer arca projekt Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával valósulhatott meg.
ev
