Több mint ötszáz néző látta október 15-én a Beregszászi Művelődési Ház színpadán A Tenkes kapitánya című táncjátékot. A Zsuráfszky Zoltán vezette Magyar Nemzeti Táncszínház látványos produkciójában a táncosok mellett hattagú zenekar és a Honvéd Férfikar énekes szólistái is szerepet kaptak. A beregszászi bemutató Magyarország Miniszterelnökségének támogatásával, a Magyarság Háza és a beregszászi színház szervezésében valósult meg.
Nem véletlenül azonos a táncjáték és az 1964-ben készült történelmi kalandfilm címe, amely a Magyar Televízió első sorozata volt, és azóta is töretlen a népszerűsége. Örsi Ferenc regénye és filmforgatókönyve alapján Vincze Zsuzsa írta színpadra, a dalszövegeket Turczi Istvánnak, a zenét Sebő Ferencnek köszönhetjük, az előadás rendező koreográfusa pedig a Kossuth-díjas kiváló művész, Zsuráfszky Zoltán.
A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a bugyuta labancokat. Az előadás megőrzi a film legfontosabb, legszórakoztatóbb epizódjait, megidézi a kuruc kor legendás személyeit, zenei és mondavilágát. Néptánchagyományaink segítségével felidézi nemzetünk történelmi hagyományait, s így teljesebb képet nyújt a kor nevezetes és névtelen hőseiről.
Zsuráfszky Zoltán az előadás kezdete előtt tudósítónknak elmondta: „Azok a fiatalok, akik nem látták még a tévéfilmsorozatot, ők is átveszik a lendületét, a játékosságát, a fő témát, a Csinom Palkó dallamát, amit annak idején zeneszerzőként Vujicsics Tihamér a film zenéjében feldolgozott. Sebő Ferenc különben a mai estének a zeneszerzője, Tóth Kázmér díszlettervező pedig természetesen a Művészetek Palotájának nagyszínpadára építette fel a darabot, a siklósi vár bejáratát. Itt Beregszászban a művelődési ház lépcsőházába sem tudtuk bevinni a várkaput, nem fért be. Megpróbáltunk bent a színpadon egy ugyanolyan miliőt kialakítani. A beregszászi színpad sokkal kisebb, de ígérem, nem veszítenek a nézők semmit, az előadás ugyanolyan dinamikus és izgalmas lesz. Átalakítottuk a darabot, olyan lesz, mintha az eredeti helyszínen látnák. Mi mindent megtettünk, hogy eljöhessünk ide, és láthassa A Tenkes kapitányát a kárpátaljai közönség. Szerintem csodálatos dolog, hogy elvesztett szabadságharcaink, háborúink után a nép emlékezetében mégiscsak mi páholjuk el azokat a labancokat. Jót játszunk ezzel a történettel, a nótáinkkal, az előadásunk által a nézők kapnak egy erős benyomást a csárdáskultúrát megelőző középkori táncainkból. Még Bécsben is állva tapsoltak a labancok leszármazottai, egy játékká szelídült mára a 300 évvel ezelőtti történelmünk.
Nagy örömömre szolgál, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága mellénk állt és megkért minket, hogy a Kárpát-medencében utaztassuk körbe az előadást. Voltunk már Zentán, Lendván és mint említettem, Bécsben is, ami azért is fontos, mert mostanában Ausztriával nincs erős kulturális kapcsolatunk. Az idei Rákóczi-emlékév kapcsán elvisszük ezt az előadást az anyaországi helyszínek mellett majd Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Kassára és Komáromba is. Nagyon nagy dolognak tartom azt a lehetőséget, hogy ide, Kárpátaljára is gyakrabban eljöhetünk” – fejtette ki Zsuráfszky Zoltán, megemlítve az általa irányított nemzeti táncegyüttes és a Honvéd Együttes korábbi kárpátaljai vendégszerepléseit.
Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-emlékév Emlékbizottságának kárpátaljai tagja az előadás kezdete előtt elmondta: „A Rákóczi-emlékév számunkra, kárpátaljai magyarok számára nagy lehetőséget biztosít ahhoz, hogy gyökereinket megtaláljuk, abba belekapaszkodva erősebben álljunk azon a földön, ahol születtünk. Hisz ne feledjék: itt van jussunk borban és búzában. S remélem, hogy ez a juss unokáinkra is rászáll majd.”
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke is köszöntötte a Beregszászi Művelődési Házat zsúfolásig megtöltő közönséget, elmondta, hogy valamennyi vele egykorú és a nála fiatalabbak is látták a filmet, hisz gyakran ismételték a televízióban. „Valamennyien ismerjük Eke Mátét meg Buga Jakabot és a butuska labancokat. Mindig nagy lelkesedéssel vártuk a következő epizódokat, ahol a magyarok nagy furfanggal győzték le mindennap a labancokat, akik érdekes módon éppúgy magyarul beszéltek, mint a kurucok. Most Rákóczi-év van, annak keretében kerül sor erre az előadásra. Én nem tudom, hogyan lehet ezt a történetet táncban elmesélni, de tudom azt, hogy Zsuráfszky Zoltán tudja. Azt hiszem, hogy az ő rendezésében a kiváló Magyar Nemzeti Táncszínház által előadott Tenkes kapitányán jól fogunk szórakozni” – jegyezte meg végül a a KMKSZ elnöke.
Majd elkezdődött a fergeteges, táncos, dalos előadás, amelyben bizony mindenki számára világos módon elmondták a szereplők és az énekesek a történetet. A kurucok szimpatikusak voltak, a labancok pedig mesteri módon botladoztak a színpadon. A második felvonás végén állva tapsolt a közönség. Fergeteges siker volt az előadás Zenta, Lendva és Bécs után a kurucok földjén, Beregszászban is.
Badó Zsolt
