Olvasói levél
Augusztus utolsó hetében a KMKSZ Nagyberegi Alapszervezete tagságának egy része elindult, hogy egy honismereti kirándulás keretén belül megismerkedjen az elődeink által épített Árpád-vonallal.
„Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt vagy amazt. … vannak virágos tájak, amiket megszeretünk, s a táj elmosódik a múltba…” (Wass Albert)
Tettük ezt mi is, a nagyberegi KMKSZ-csapat tagjai, amikor kétnapos kiránduláson vettünk részt.
Túránk első napján felkerestük Ökörmező (Mizshirja) festői szépségű tájait, álmélkodtunk a Szinevéri-tó bámulatos szépségén. A tóhoz vezető utat (ami 1200 m) szívesen és bátran tettük meg gyalogosan. Közben gyönyörködhettünk a Kárpátok csodálatos látványában. A visszafelé vezető utunk első megállója az Árpád-vonal volt. Itt megtekintettük a megmaradt bunkerrészeket (kb. 1,5 km), és egy-egy pillanatra részeseivé válthattunk múltunk történelmének.
A második napon felkerestük Kárpátalja csodaszép látványosságát, a Sipot-vízesést. Hálás szívvel, tele élményekkel, szeretettel feltöltődve gondolunk vissza erre a két napra.
A kárpátaljai táj, a Szinevéri-tó, az Árpád-vonal, a Sipot-vízesés örök emlék marad.
Köszönjük a jó társaságot, az élményekben gazdag, nagyszerű két napot.
Köszönjük a KMKSZ Nagyberegi Alapszervezete elnökének a szervezést, és nem utolsósorban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatást.
Vasas Ibolya
