Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács
Szeptember 26-án, csütörtökön került sor Ungváron a Kárpátaljai Megyei Tanács tizenhatodik ülésszakának plenáris ülésére, melyen a képviselők a vidék élettevékenységének számos fontos kérdését vitatták meg. Szó volt többek között az ungvári repülőtér további működéséről, az egészségügyi intézmények munkájáról, a napokban nagy visszhangot keltett kábítószer-kereskedők nevetséges összegű óvadék fejében történő szabadlábra helyezéséről, stb.
A több mint hetven napirendi kérdés közül azonban, túlzás nélkül állíthatjuk, legfontosabb a Kárpátalja megye territoriális közösségei létrehozásának távlati terve volt. Mint ismeretes, mindeddig Kárpátalja Ukrajna egyetlen olyan megyéje volt, ahol még nem fogadták el a távlati tervet az egyesült területi közösségek kialakításáról. Az ülés elején Ihor Bondarenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke arra szólította fel a megyei képviselőket, hogy szavazzák meg a projektet, amelyet mostanáig mesterségesen gátoltak.
Eközben a megyeháza előtt reggeltől több száz ember tüntetett, akik egy jelentős csoportját az Ungvárral szomszédos települések lakosai alkották. Ők az Ungvárhoz való csatlakozás ellen tiltakoznak.
A képviselők mindezek ellenére nem szavazták meg azt a javaslatot, miszerint ezt a kérdést az ülés elején vitassák meg. Így a békés tüntetők, megunva a hosszas várakozást, betódultak a megyeháza aulájába. Ez nem zavarta az képviselők munkáját, akik utolsó napirendi pontként foglalkoztak a projekttel. Ivan Demjancsuk, a Helyi Önkormányzatiság Fejlesztési Központ kárpátaljai igazgatója elmondta, a tervezetben figyelembe vették a Régiófejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztérium és a szakemberek ajánlásait, valamint Kárpátalja megye sajátosságait. Számos javaslat hangzott el, közte a KMKSZ-frakció két tagja, Gulácsy Géza és Bátori József is beterjesztett egyet-egyet.
Végül a szavazásra bocsátott projektet a beregisztrált 54 képviselő közül 37-en szavazták meg. A távlati terv értelmében Kárpátalján 54 kistérséget hoznak létre. A kistérségek ügyében magyar szempontból fontos döntés meghozatalában jelentős szerep hárult Barta Józsefre, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesére, a KMKSZ alelnökére. Az elmúlt hónapokban számos találkozón vett részt az érintett települések vezetőivel, valamint a KMKSZ helyi alap-, illetve középszintű szervezeteinek elnökeivel. A végeredmény: magyar érdekeknek megfelelően zajlott le a szavazás.
– Sikernek és győzelemnek könyvelhetjük el. Nem volt könnyű a küzdelem, de elértük, amit akartunk! Tehát a kistérségek létrehozásának távlati tervébe minden bekerült, amit akartunk, ami a mi érdekünk volt és ahogyan mi akartuk – szögezte le elégedetten Barta József. – Ez azt jelenti, hogy a magyar többségű települések saját kistérségeket hozhatnak létre. Akik létre akarnak hozni ilyet, s ezt be is jelentették és elindultak ezen az úton, azokat sikerült beemelni a tervbe. Tehát gyakorlatilag szinte akadálytalanul megvalósíthatják a kistérség létrehozását.
Az alelnök úgyszintén kitért arra is, hogy ha valaki esetleg még szeretne ezen változtatni, az lehetséges lesz a jövőben, hiszen ez csak egy távlati terv.
– Maga a folyamat ettől függetlenül a törvénynek megfelelően zajlik. Azonban a terv sokat segíthet, mert ha az adott kistérség benne van tervben, akkor könnyebb létrehozni. Illetve, valószínűleg hamarosan eljön az az időszak, amikor nemcsak önkéntesen lehet létrehozni a kistérségeket, hanem központilag. Akkor pedig ezt a tervet fogják alapul venni. Tehát mindenképpen fontos volt, hogy az alulról kezdeményezett és általunk támogatott kistérségek bekerüljenek ebbe – folytatta a megyei tanács első helyettese. Barta József megerősítette: a kistérségek szempontjából nagyon fontos elvárás, hogy magyar települések magyar településekkel történő egyesülése a mostani terv elfogadásával sikerült.
– Így a magyarok lakta vidéken az Ungvári járásban bekerült a tervbe a Homoki, a Szürtei, a Csapi, a Nagydobronyi, a Beregszászi járásban a Bátyúi, a Kaszonyi és a Beregszászi, a Nagyszőlősi járásban a Tiszaújlaki és a Tiszapéterfalvai, a Huszti járásban pedig a Viski Kistérség, ami cél volt és amit sikerült megvalósítani!
Az új kistérségek életképességét illetően elmondta, hogy végeztek számításokat, hiszen szakvélemény nélkül nem is engedélyezik a kistérségek létrehozását. Ez gazdaságilag pontosan kimutatja, hogy van-e létjogosultsága, hogy önfenntartóak tudnak-e lenni a jövőben és megvan-e a működéshez a szükséges gazdasági háttér mellett még a különböző infrastruktúra, a szociális hálózat és a humán erőforrás is.
– Ezek a kistérségek, amelyek a tervben szerepelnek, átmentek ezen a folyamaton. Ez felelősség és kockázat egyaránt, de a közösség akaratát mi nem tudtuk figyelmen kívül hagyni, hiszen azért vagyunk megyei képviselők, hogy képviseljük a kárpátaljai lakosok érdekeit és érvényesítsük azokat – mondta Barta József, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatták, megszavazták a tervet.
– Érezhető volt, hogy nem hogy magyarellenesség nincs, hanem leginkább a magyarok érdekeit támogatták a legtöbben. A legtöbb szavazatot az a javaslat kapta, amelyet mi terjesztettünk be – zárta gondolatait nem titkolt örömmel Barta József.
A Szürte központú magyarlakta településeket egyesítő kistérség Bátori József javaslatára került be a tervbe. A képviselő elmondta: miután a helyiek ezt többször szorgalmazták, néhány alkalommal találkoztak az adott körzet polgármestereivel, akik éreztek magukban annyi erőt, hogy létrehozzanak és a jövőben fenntartsanak egy kistérséget.
– Magyar szempontból nagyon fontos, hogy olyan kistérség tudjon alakulni, amely méltóan képes képviselni a magyarságot, és a szociális gondok orvoslását is jobban meg tudja oldani. Több lesz a lehetőség, és nagyobb eséllyel indulhatnak külföldi, mind magyarországi, mind európai uniós pályázatokon.
Rehó Viktória
