Kárpátaljai díjazottak a Magyar Örökség Díj átadóján
Újabb, immáron 96. alkalommal adtak át Magyar Örökség Díjakat múlt szombaton Budapesten, amelyekkel hét kiemelkedő személyiség és intézmény tevékenységét díjazták. A díjazottak között szerepel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint Vidnyánszky Attila is.
Mint ismeretes, a Magyar Örökség Díjat azon magyar személyeknek, csoportoknak és intézményeknek ítélik oda negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, tudomány, gazdaság, sport, azaz a magyar társadalom erkölcsi és szellemi felemeléséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadón a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget folytonos küzdelme és a magyarság megtartásáért vállalt küldetése révén jutalmazták a díjjal, amelyet dr. Brenzovics László elnök vett át. A kárpátaljai magyar közösség védőhálójaként funkcionáló szervezetet összefogva és egymásba kapaszkodva hozták létre 1989. február 26-án Ungváron. Az ellenzéki múltjáról jól ismert és tisztelt Fodó Sándor elnökletével vezetett Szövetség a megalakulást követően pezsgésnek indult, „szőtte-fonta a kárpátaljai magyar közösség nagy, szinte hetven éve tartó álmait”. Az alapítók legfőbb érdeme az volt, hogy a politikai helyzet lehetőségét felismerve bátran megtették a megfelelő lépéseket. Felismerték, hogy a közösségnek szüksége van mindenre, amiben eddig nem volt része: szabad sajtóra, magyar könyvekre, rádióra, tv-re, színházra, szakképzésre, egyetemre, gimnáziumra, magyar óvodákra és elsősorban arra, hogy a falvak a régi magyar neveikkel visszakapják méltóságukat – hangzott el a laudációban, melyet dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora olvasott fel. A fiatalabb, már politológiai képzéssel bíró generáció tehetséges képviselőinek színre lépésével új fázis kezdődött a szervezet életében, ugyanis az alapítókkal karöltve szakmai szintre helyezték a további szervezeti építkezést. A folyamat meghatározó személyiségei közé tartozik az 1956-os múlttal rendelkező Milován Sándor, akihez csatlakoztak a fiatalabb harcostársak: Gulácsy Géza, Kovács Miklós és Brenzovics László. A következetes kiállásnak köszönhetően a közösségi álmok lépésről lépésre valósággá váltak. „A KMKSZ-t, a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét sokszor és sok irányból próbálták bomlasztani, de a KMKSZ maradt, és méltósággal eltakarította az álpróféták után hagyott romokat. A szervezet és vezetőjének nagyságát, érettségét bizonyítja, hogy Ukrajna egyik legkisebb közösségét kitevő kárpátaljai magyarságnak a szava elhallatszik Brüsszelig, New Yorkig, mert vezetői nem egyéni érdekeket, hanem a XX. század során sokat szenvedett kárpátaljai magyarok érdekeit képviselik, ezért a KMKSZ már rég a magyar örökség részévé vált. A Magyar Örökség Díj mindezt markánsan hangsúlyozza, felismerhetővé teszi és hitelesíti” – húzta alá Orosz Ildikó.
Díjjal ismerték el Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának színházteremtő tevékenységét. Balog Zoltán miniszteri biztos, református lelkész a következőképpen fejezte ki Vidnyánszky Attila színházteremtő művészetét: „Magyarnak lenni, magyar művésznek lenni kevésbé állapot, inkább feladat és hivatás. […] Hiszen Vidnyánszky Attila lelke, alkotói vízióinak gyökerei Kárpátalján, Beregszászban vannak.” Magáról a művészről pedig leszögezte: „Szolgálja és kormányozza a nemzet egyetemes színházát. Vidnyánszky Attila mégis tud lokálpatrióta maradni. Láthatóvá teszi Kárpátalja magyarságának jelen tragikus helyzetét. A sorstragédiákat okozó jogfosztottság idején vállalja a folyamatos helyi és országos nyilvánosságot megszólító lármafa szerepét. Küzd a magyarság nyelvi és kulturális szabadságáért: közszereplőként, alkotóként, hazafiként, kárpátaljai magyarként.”
Magyar Örökség Díjat kapott még Snétberger Ferenc gitárművészete és zenei tehetséggondozó munkássága kapcsán, az oktatói munkában 150 éve eredményes és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnázium, Féja Géza írói és szociográfiai munkássága kapcsán (a díjat unokája, Féja András vette át), a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, valamint posztumusz báró Eötvös Loránd világhírű fizikus és geofizikus, akinek a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életművét dr. Gazda István tudománytörténész foglalta össze, s a díjat a róla elnevezett egyetem, az ELTE rektora, dr. Borhy László akadémikus vette át.
A díjazottak nívós elismerésben részesültek szeptember 21-én, hiszen a Magyar Örökség Díjat a magyarság szellemi becsületrendjének is nevezik.
CsA
