Turul-ünnepség Tiszaújlakon
A Rákóczi-szabadságharc napra pontosan 316 évvel korábban, 1703. július 14-én zajlott, első győztes csatájára emlékezett Kárpátalja magyarsága a tiszaújlaki Turul-emlékműnél.
Elsőként a hagyományoknak megfelelően a Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját koszorúzták meg az ünneplők. Majd leleplezték a tiszaújlaki futballstadion bejáratánál felállított, az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban részt vett 163 tiszaújlaki nemzetőrnek emléket állító gránittáblákat. Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke elmondta: hosszas kutatómunka eredményeként állt össze a tiszaújlaki nemzetőrök listája. Az emlékmű körüli park teljes egészében még nincs kész, de tovább folytatják majd a munkálatokat, hogy a település köztere látványos legyen. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a nagyközség polgármesterének, a KMKSZ elnökének és a zalaegerszegi WHC Kft. vezetőinek, akik anyagilag támogatták az emlékmű és a park kialakítását.
A WHC Kft. képviseletében Csonka Veronika irodavezető elmondta, büszkék arra, hogy hozzájárulhattak a tiszaújlaki emlékmű elkészüléséhez, majd sikert kívánt a KMKSZ munkájához.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke felidézte, hogy 1848-ban a tiszaújlakiak közül minden tizedik ember részt vett a szabadságharcban, ez azt mutatja, hogy Tiszaújlak akkor és most is kiállt és kiáll a magyar szabadság mellett.
Az új emlékmű felavatását és megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tisza túlsó partjára, a Turul-emlékműhöz. A menet élén Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes tagja haladt, aki tárogatón Rákóczi korabeli dallamokat játszott, mögötte korhű viseletbe öltözött főiskolai hallgatók, a fiúk történelmi zászlókat vittek a kezükben. Idén is felkeresték a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket az aknaszlatinai Takár Károly (Katyó) vezette fiatalok, akik 450 kilométeres biciklitúrájuk végállomásaként szintén ott vonultak a tömeg elején, majd lovas szekerek hosszú sora és végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt.
A Turul-emlékműnél a himnuszok eléneklése után dr. Tilki Attila, a Magyar Országgyűlésben a szomszédos szatmár-beregi térséget és Felső-Szabolcsot képviselő honatya mondott ünnepi beszédet, amelyben felidézte, hogy a 200 éves évfordulón, 1903. március 21-én Szatmár megyében Nagy Sándor címzetes főjegyző kezdeményezésére hirdettek gyűjtést, majd közadakozásból épült meg a Turul-emlékmű a csata egykori helyszínén és egy hozzá hasonló szobor Tiszabecsen is.
Tilki Attila John Fitzgerald Kennedyt, az USA 35. elnökét idézve kijelentette: „Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért.” Hangsúlyozta, hogy most félre kell tenni minden ellentétet, sértődöttséget, és a jövő héten úgy kell szavazni, ahogy a magyar közösség érdeke megkívánja. „Ilyenkor nem szabad félni. Magyar meggyőződésből szavazni kell arra, hogy a megkezdett munkát közösen tudjuk tovább folytatni” – hangsúlyozta a fideszes országgyűlési képviselő.
Köszöntötte az ünneplőket a magyar és a ruszin nép közös ünnepén Jevhen Zsupán, a Kárpátaljai Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, elítélve az ukrán kormányzat nemzetiségpolitikáját és az új ukrán nyelvtörvényt, valamint Vladiszlav Lecovics, a Kárpáti Ruszinok Nemzeti Tanácsának elnöke, a Turul-ünnepségek rendszeres résztvevője.
Kovács Lászlóné az alkalomhoz illő versrészletet szavalt, a Szabó Gabriella által felkészített viski diáklányok pedig kalotaszegi népdalokat énekeltek, majd Zubánics László, az UMDSZ elnöke történészként felidézte az 1717-es utolsó tatár betörés idejét, amely az északkelet-magyarországi magyar–román–ruszin összefogásnak gyönyörű példája. Most egy ahhoz hasonló összefogásra van szükségünk, amikor egymás mellé álltak a bajban az egykori kurucok és labancok, minden keresztény vallás papjai. „Most, amikor nyelvünkkel, szabadságjogainkkal szemben fenekednek különböző hatalmak, akkor nekünk is együtt kell kiállnunk őseinktől kapott örökségünk megvédéséért” – hangsúlyozta az UMDSZ elnöke minden kárpátaljai magyart felszólítva arra, hogy vasárnap menjen el szavazni.
Heczel Jázmin ezt követően Wass Albert A bujdosó imája című versét szavalta.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a 73. számú választókörzet magyar képviselőjelöltje ünnepi beszédében folytatta Tilki Attillának a Turul-emlékmű történetével kapcsolatos visszaemlékezését, amelyet 1945-ben leromboltak, majd 1989-ben Váradi-Sternberg János történész professzor javaslatára Bíró Andor, a tiszapéterfalvai Határőr Kolhoz elnöke állíttatott helyre. 1989. július 16-án avatták fel újra a Keisz Gellért técsői ötvösművész által készített szobrot, amelynek talapzatát Lézu Vlagyimir tervezte. Az avatóünnepségen megjelent Fodó Sándor, a KMKSZ frissen megválasztott elnöke, akinek nem akartak szót adni, de magához ragadta a mikrofont, és elmondta az első bátor beszédet a kárpátaljai magyarság követeléseiről. Brenzovics László szerint magyar közösségünk elmúlt harminc éves történelmét meg lehetne írni a Turul-ünnepségeken elmondott beszédekből, hisz harminc éven keresztül minden júliusban megjelentek ott az ünneplő kárpátaljai magyarok. A KMKSZ elnöke szerint a kárpátaljai magyarság az elmúlt három évtized alatt megragadta az előtte nyíló lehetőségeket, hogy mint közösség megmaradhasson és fejlődjön. Sikerült kiharcolni többek között a kishatárforgalom bevezetését, a kedvezményes vízumot, a határon túli magyarokról szóló törvényt, illetve azt, hogy könnyített módon hozzájuthassunk a magyar állampolgársághoz. Új magyar iskolák nyíltak, létrejöttek egyházi gimnáziumaink és a magyar főiskola. Magyarországtól mindig megkaptuk azt a szolidaritást, amelyre szükségünk volt – hangsúlyozta Brenzovics László. Ugyanakkor Ukrajna az elmúlt harminc évben egy helyben topogott, a ’90-es évek elején még 52 milliós ország lakossága a számítások szerint mára 30–35 millió fő közé zsugorodott.
Harminc éve ipari termelését nézve Ukrajna még Európa első tíz országa között volt, most hivatalosan is a kontinens legszegényebb országa lett, messze leszakadva a szomszédos országoktól is. „Minden választás előtt újabb és újabb színészcsoport állt az ország élére, hogy az emberek előtt eljátssza a legújabb színjátékot, amellyel megpróbálták és megpróbálják most is elterelni a figyelmet a valós problémákról” – összegezte az ország történetét a KMKSZ elnöke.
Brenzovics László örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy hosszú évek belső küzdelmei után az UMDSZ-szel közösen állítottak jelölteket, hogy a mostani nehéz helyzetben ne vesszenek el a magyar szavazatok. A képviselőjelölt szerint a július 21-i választás újra egy vizsga. Soha nem volt Ukrajnában nagyobb ellenállás az ellen, hogy a Legfelső Tanácsba magyar képviselő kerüljön. Ennek érdekében politikai ellenfeleink a legaljasabb eszközöktől sem riadtak vissza – fogalmazott Brenzovics László, aki szerint ennek ellenére jók az esélyeink, és kiváló eredményt fogunk elérni a parlamenti választásokon.
Pősze Sándor tiszaújlaki és tiszabökényi görögkatolikus parochus arra kérte az ünneplőket, hogy fogjanak össze, maradjanak meg magyarnak, és tudjanak odafigyelni Istenre és a világra, majd a tömeggel együtt mondta el az Istentől tanult imádságot.
A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a nyolcadik KurucFeszten.
Badó Zsolt
