A Rákóczi-főiskolán találkozott a kárpátaljai magyarokkal Szijjártó Péter
Magyarország abban érdekelt, hogy olyan együttműködés jöjjön létre a jövőben Budapest és Kijev között, amely jó Ukrajnának, jó Magyarországnak és jó a kárpátaljai magyarságnak – jelentette ki Szijjártó Péter az Ukrajna és Magyarország közötti viszony rendezésének lehetőségeiről tartott beregszászi sajtótájékoztatón kedden.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében az ukrajnai és a magyarországi sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, Budapest abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, stabil és demokratikus ország legyen, mert az jó hatással lenne a magyar–ukrán kapcsolatokra, és a kárpátaljai magyar közösség életére is. Meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi ukrán–magyar kapcsolat senkinek nem kedvez, legkevésbé a kárpátaljai magyarságnak, amelynek el kell viselnie a megfélemlítést, a símaszkos-fegyveres támadásokat, jogaik megsértését.
„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy egy olyan együttműködés jöjjön létre a jövőben, amely jó Ukrajnának, jó Magyarországnak és jó a kárpátaljai magyarságnak” – erősítette meg ezzel kapcsolatban.
Szijjártó Péter egyértelművé tette, hogy nem Magyarország miatt alakultak ilyen rosszul a két ország kapcsolatai az elmúlt években. Magyarországon nem hoztak olyan döntéseket, amelyek csorbították volna az ottani ukrán közösség jogait, nem törtek rá kommandósok ukrán nemzetiségű emberekre, nem korlátozták az ukrán nemzeti szimbólumok használatát, nem hoztak olyan törvényeket, amelyek elvették volna az ukrán nemzetiségűektől a nyelvhasználat vagy az oktatás jogát – sorolta.
A magyar külügyek irányítója rámutatott: látni kell, hogy a két ország kapcsolatai a korábbi ukrán elnök politikai döntései miatt alakultak így. Ezért Magyarország az új ukrán elnökben új reményt lát, eddigi megnyilvánulásai alapján a budapesti kormányzat reálisnak látja a két ország kapcsolatainak javítását – fogalmazott. Úgy vélte azonban, hogy a viszony javulására csak az ukrajnai parlamenti választások után kerülhet sor.
„Mi azt szeretnénk, ha az ukrán hatalom is úgy tekintene a kárpátaljai magyarságra, mint erőforrásra Ukrajna megerősítése tekintetében, az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése szempontjából. Minél jobban élnek a kárpátaljai magyarok, minél erősebb a közösségük, annál jobban hozzá tudnak járulni Ukrajna sikeréhez” – jelezte.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, Magyarország ehhez nagyon sok segítséget nyújtott az elmúlt időszakban. Felidézte, hogy a Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében összességében 23 000 pályázaton keresztül 13,5 milliárd forint értékben támogattak kis- és közepes vállalkozókat, mezőgazdasági gazdálkodókat az itteni közösségek megerősítése érdekében, minek nyomán 18 milliárd forintnyi fejlesztés jött létre Kárpátalján. Egyben arról biztosított, hogy a támogatás folytatódni fog, már kiírták az új pályázatokat.
Szijjártó Péter egyben emlékeztette az ukrán média képviselőit, hogy Magyarország akkor is kiállt Ukrajna mellett, amikor Porosenko elnöksége alatt megsértették a magyar közösség jogait, megfélemlítették a magyar tisztségviselőket: vállalták 37, a kelet-ukrajnai harcokban megsebesült katona gyógykezelését, 2100 olyan ukrajnai kisgyereknek nyújtottak nyaralási lehetőséget az elmúlt négy évben, akiknek a szülei érintettek voltak a harcokban, 2014 óta Budapest reverz módon gázt szállít Ukrajnának.
„Amikor Kárpátaljáról az a jelzés érkezett az ukrán nemzetiségű kormányzótól, hogy nincs elegendő klór az egészséges vízellátás biztosításához, ha oltóanyag kellett, mi küldtünk, mert azt gondoltuk, hogy a jószomszédi kapcsolatok mindennél többet érnek. Mi a jószomszédi kapcsolatokra fogunk törekedni a jövőben is. Nagyon reméljük, az új elnöknek meglesz a kellő mozgástere ahhoz, hogy a maga részéről ehhez támogatást tudjon nyújtani” – mondta.
„Nekünk van egy tervünk arra, hogyan javítsuk a kapcsolatainkat, de ehhez szükségünk van az ukrán hatalomra is – közölte az újságírókkal Szijjártó Péter. – Amint az ukrán hatalom visszaadja a magyar közösség elvett jogait, amint befejezik a megfélemlítő akciókat, mindkét ország érdekeit szolgáló szoros gazdasági együttműködésre nyílik lehetőség. Mi 50 millió eurónyi kötött felhasználású hitelsegélyt hagytunk jóvá ukrajnai infrastrukturális fejlesztésekre. […] Készen állunk arra, hogy négy új határátkelési pontot hozzunk létre Magyarország és Ukrajna között. Készen állunk a gazdasági, a környezetvédelmi és a kisebbségi vegyes bizottsági együttműködés újraindítására. Készen állunk arra, hogy a Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programra újabb költségvetési forrásokat irányítsunk. És mindenekelőtt készen állunk rá, hogy abban a pillanatban, amint abbamaradnak a magyarokkal szembeni provokációk, és visszaadják a magyarok jogait, mi azonnal visszavonjuk a NATO–Ukrajna tanácsülésre vonatkozó vétónkat” – ismertette a magyar elképzeléseket a külügyminiszter.
„Azt is reméljük – és még egyszer mondom: a reménykedés nem beavatkozás –, hogy magyar nemzetiségű képviselők is hozzájárulhatnak a kétoldalú kapcsolatok javításához” – utalt a hétvégi ukrajnai parlamenti választásokra Szijjártó Péter.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a két ország viszonya ma nem nevezhető jónak, ám a kárpátaljai magyarság és Magyarország kormánya egyaránt a kapcsolatok javítására törekszik. A kárpátaljai magyar közösség képviselői ellen végrehajtott hétfői rendőri támadások nem kedveznek a viszony rendezésére irányuló törekvéseknek, jelezte a KMKSZ elnöke, azonban úgy vélte, még ilyen időkben is mindent el kell követni a kapcsolatok javítása érdekében, annál is inkább, mivel Ukrajna célja változatlanul az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való közeledés. Magyarország és a kárpátaljai magyar közösség a kezdetektől támogatta ezeket a törekvéseket, azonban az EU és a NATO nem csupán érdek-, hanem értékszövetségek is, emlékeztetett Brenzovics László. Ezen értékek közé tartoznak az alapvető emberi jogok, ezen belül az anyanyelvhasználathoz, az oktatáshoz, a választáshoz való jog – sorolta.
Brenzovics László reményének adott hangot, hogy a hétfői események a régi rezsim utolsó „rúgkapálásai”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarság 90 százaléka Volodimir Zelenszkij elnökre szavazott abban a reményben, hogy egy demokratikus európai országot szándékozik építeni a magyarsággal közösen. A megfélemlítés, a fegyveres támadások nem ebben az irányban hatnak – mutatott rá. Újságírói kérdésre válaszolva felszólította Ukrajna elnökét és az Ukrán Biztonsági Szolgálat megbízott vezetőjét, hogy a kárpátaljai magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlást állítsák le.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatót megelőzően a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői, egyházi méltóságok, önkormányzati vezetők és értelmiségiek előtt tartott előadást Magyarország külpolitikájáról, különös tekintettel a nemzet- és szomszédságpolitikára.
(zzz)
