Nemzetpolitikai kerekasztal a XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen
A hagyományokhoz híven idén is nemzetpolitikai kerekasztallal vette kezdetét a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem a festői szépségű Felsőszinevéren július 4-én. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által megszervezett rendezvényen idén fontos aktuálpolitikai témákkal várták az érdeklődőket.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrán parlamenti képviselő a beszélgetést bevezető előadásában hangsúlyozta: „Nem szabad feladni az elveinket és céljainkat, még ha a legnehezebb körülmények közé szorítanak is minket.” A politikus kifejtette, hogy a magyar kisebbség képviselői azokért dolgoznak, akik szülőföldjükön szeretnének megmaradni. Nem szabad hagyni a nemzetiségek jogainak visszaszorítását. Az 1996-os alkotmánnyal szembemenve az ukrán parlamentben olyan törvényeket hoztak, amelyek nemcsak a nemzetiségi jogokat szorítják vissza, de sértik az elementáris emberi jogokat – hívta fel a jelenlévők figyelmét a politikus. A kárpátaljai magyarság képes az önszerveződésre – hangsúlyozta Brenzovics –, bizonyítja ezt többek között a sikeres kárpátaljai gazdaságfejlesztési program, valamint a kárpátaljai magyar tévé elindulása is.
A közelgő parlamenti választások kapcsán a KMKSZ elnöke elmondta, hogy a választások egy átmeneti „tranzit”-állapotot festenek fel. Szerinte az új parlamentbe kerülő képviselői gárda nagy része kevés politikai tapasztalattal fog majd rendelkezni, mindez pedig azt mutatja, hogy az emberek kiábrándultak a jelenlegi diktatórikus vezetésből. Beszéde végén hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarság él, élni akar és élni fog.”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke előadásában kiemelte: fontosak a szabadegyetemek, hiszen ezen alkalmak lehetőséget adnak a magyar–magyar kapcsolatok megerősítésére, a közös gondolkodásra a nemzetpolitika színterén. A vajdasági magyar közösség helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy Szerbia és Magyarország jószomszédi viszonya egyre erősebb, ennek köszönhetően a magyar nemzeti kisebbség helyzete jelentősen jobb, mint Kárpátalján vagy Erdélyben.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke az erdélyi magyarság helyzete kapcsán kifejtette: Romániában 2007 óta befagyott a kisebbségi jogok bővítése. Nincs politikai vita, hanem törvényszéki útra terelték a kisebbségi ügyeket. Az elmúlt év küzdelmei kapcsán kiemelte: a román politikai elit jelentős része úgy értelmezi, hogy a kisebbségeknek nincs helye a kormányzásban. Felerősödtek a magyarellenes hangok, s ezekhez társult a román tudományos elit is. A politikus szerint fontos azokat a programokat támogatni, amelyek az erdélyi magyar közösséget megerősítik.
„Fontos számunkra, hogy felelősségteljes politikát folytassunk – emelte ki előadásában Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke –, mert a cselekvő politika viheti előbbre a magyar kisebbség érdekeit.” Kiemelte, hogy vannak olyan fontos kérdések, amelyekben az erdélyi magyar pártoknak közös álláspontot kell képviselniük, hogy sikereket érhessenek el.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai politikai törekvések kapcsán kifejtette: Románia helyzete jelenleg „csődös” projekt. Az ország beszorult a XIX. század meglehetősen sajátos balkáni imperializmusába, amely már a XX. században is elavult volt. A magyar nemzetépítés helyesen felismerte azt, hogy egy állam erejét a kiművelt emberfők sokasága és a gazdasági helyzet emelkedése adja. Románia pedig beleszorult abba a helyzetbe, hogy egy állam erejét a területe nagysága adja. Az ország az elmúlt harminc évben elvesztette lakosságának egynegyedét, ami arra mutat, hogy a jelenlegi román politika útvesztő. A politikus szerint a magyarellenes retorika fokozódni fog, amely ellen egységesen kell majd fellépni és harcolni. Az elnök azt is fontosnak tartja, hogy a magyar közösségek azon részét is meg kell szólítani, akik nem teszik le szavazatukat a romániai magyar pártok mellett. „El kell fogadni a tényt, hogy egy ország képviselete nem oldható meg egyetlen politikai párt mentén. Kétpólusú aszimmetrikus együttműködést kell kiépíteni. Fontos, hogy legyen egy jó viszonyt ápoló, konstruktív alternatív erő, hogy azokat is megtaláljuk, akik nem szavaznak a legnagyobb magyar pártra” – emelte ki.
Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke beszámolt arról, hogy a Horvátországban élő magyar kisebbség helyzete nagyon jó. Azonban a közösségen múlik, hogy hogyan tud élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a horvát államtól kapott.
Ludányi András politológus, történész az Amerikai Magyar Koalíció képviseletében az ott élő magyar közösség helyzetéről elmondta: másfél millió magyar származású ember él Amerikában. „Az Egyesült Államok nem nemzetállam. Az etnikumokat az angol nyelv gazdasági téren kapcsolja össze elsősorban.” Az amerikai magyarok megmaradásának lehetőségei a tudatos magyar családokban és a cserkészszervezetekben rejlenek. A politológus szerint a közösség megmaradásának alapjául szolgálnak a kis közösségek egyéni kezdeményezései, önszerveződései is.
Szekeres Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, az Amerikai Magyar Koalíció tagja a kerekasztal-beszélgetés során a határon túli kisebbségek védelme kapcsán kifejtette: fontos megtalálni azokat a politikusokat Amerikában, akik a kárpátaljai kisebbségek élete iránt nem közömbösek. A jövőt illetően elmondta: a fiatalok tudatos nevelésében látják az amerikai magyarok megmaradását, ezért létrehoztak egy programot, amely által a második és harmadik generációs fiatalokat megismertetik magyar gyökereikkel, ennek köszönhetően elutazhatnak Magyarországra, majd igyekeznek őket bevonni a magyar koalíció tevékenységébe.
A beszélgetés végén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a magyar nemzeti kisebbségek jövőbeni megmaradása az összefogásban rejlik. Üdvözlendőnek és példaértékűnek nevezte, hogy a két kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ újból megerősítette együttműködését és közös jelölteket indított a közelgő ukrán parlamenti választásokon. Arra kérte a határon túli politikusokat és vezetőket, hogy támogassák a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösséget, hiszen minden támogatásra szükségük van a parlamenti választások kapcsán. „Az összefogás példaértékű, reméljük azt, hogy egyre több nemzetrész felismeri az összefogásban rejlő erőt” – emelte ki az államtitkár.
Váradi Enikő
