Múlt héten lezárult a jelöltállítás a július 21-ére kiírt előrehozott parlamenti választásokra készülő pártok és magánszemélyek számára, miközben fokozatosan körvonalazódik, mely politikai erők alakíthatják meg az ország következő parlamentjét és kormányát.
Már csak öten legények a gáton
Továbbra is magabiztosan vezet a közvéleménykutatásokban a Nép Szolgája. A Szociális Monitoring Központ és a Jaremenko Társadalmi Kutatások Központja közös felmérése szerint például Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája a szavazatok 49,8%-át kapná azok körében, akik bizonyosan elmennek szavazni, és már tudják, hogy kire adják a voksukat. Ez újabb támogatottsági csúcsot jelent azok után, hogy a párt népszerűségi mutatója korábban hetekig 47-48% körül mozgott. Ezenkívül, ha a felmérés időpontjában, azaz június 7–10-én tartják a szavazást, a Nép Szolgája mellett további négy párt jutott volna be a parlamentbe: Ellenzéki Platform – Az Életért (Опозиційна платформа – За життя) – 10,3%, Haza (Батьківщина) – 9%, Európai Szolidaritás (Європейська солідарність) – 8,7%, Hang (Голос) – 5,9%. Tekintettel arra, hogy a felmérés készítői legfeljebb 2,3%-os statisztikai hibával számoltak, a Polgári Álláspont (Громадянська позиція) pártnak – 4%, az Erő és Becsület (Сила і честь) pártnak – 4% és Oleh Ljasko Radikális Pártjának (Радикальна партія) – 3% is lehet még esélye a parlamentbe jutásra. Az összes többi párt támogatottsága nem éri el a 3 százalékot.
Megjegyzendő, hogy – talán a választások napjának közeledése miatt – a különböző intézetek felméréseinek eredményei között bizonyos eltérés tapasztalható. Így például a Rejting Szociológiai Csoport a Nép Szolgája támogatottságát csupán 47,1%-osra becsülte legutóbb. Még érdekesebb azonban, hogy a felmérés harmadiknak a rockénekes Szvjatoszlav Vakarcsuk pártját, a Hangot hozta ki, miközben Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritása csak az ötödik volt. Íme az általuk mért sorrend: 1. Nép Szolgája – 47,1%, 2. Ellenzéki Platform – Az Életért – 11,1%, 3. Hang – 8,1%, 4. Haza – 7,3%, 5. Európai Szolidaritás – 5%.
A nagy tülekedés
Június 20-ával lezárult a jelöltállítás határideje. Eddig az időpontig kezdeményezhették az indulni szándékozó személyek és a pártok, hogy a Központi Választási Bizottság (CVK) képviselőjelöltekként jegyezze be a független jelölteket, illetve a pártlistákat. A határidő lejárta előtti utolsó napokban szabályszerű ostromhangulat alakult ki a CVK kijevi épülete körül. Az ottani állapotokra jellemző, hogy az utolsó napon a választási bizottság 1200 kérelmet fogadott be.
A CVK-nak a választási törvény értelmében június 25-ig kell bejegyeznie képviselőjelöltekként az indulókat, vagy elutasítani a jelentkezésüket, vagyis a pártlistás és egyéni jelöltek végleges száma csak a lapzártánk után válik ismertté. A számok azonban így is magukért beszélnek. A június 25. déli állapot szerint a Központi Választási Bizottság összesen 3 355 jelöltet regisztrált. Ezen belül 1743-an pártlistán szeretnének bejutni a törvényhozásba, míg 1612-en a 199 egyéni választókerület valamelyikében próbálnak szerencsét. Az 1612 egyéni választókerületben induló közül 272-t politikai pártok jelöltek, további 1337 független jelöltként vág neki a megmérettetésnek. Összesen 65 párt jelöltjei indulnak a választásokon, közülük 18 állított országos listát.
Akiket kizártak a versenyből
A választási hírekből ítélve a sajtót legalább annyira érdekelte ezekben a napokban, hogy kiknek a bejegyzését utasította el a CVK, mint hogy kiét engedélyezte.
Az egyik nagy távolmaradónak Miheil Szaakasvili volt grúz elnök és odesszai exkormányzó tűnik, akinek bejegyzését a CVK azzal az indoklással utasította el, hogy a választási törvény öt év ukrajnai tartózkodást ír elő az indulóknak, márpedig Szaakasvili a közelmúltig külföldön élt, miután Petro Porosenko elnök 2018-ban megvonta ukrán állampolgárságát, amelyet csak idén májusban kapott vissza az új államfőtől. Szaakasvili fellebbezett a határozat ellen, s a kijevi Pecserszki kerületi bíróság engedélyezte számára a választásokon való indulást. Csakhogy a CVK is fellebbezett a bírósági határozat ellen, ám ennek eredménye lapzártánkig nem ismert. Időközben a bíróság formai okokra hivatkozva megtagadta Szaakasvili pártjának, az Új Erők Mozgalma (Рух Нових Сил) jelöltjeinek bejegyzését is. Így elmondható, hogy az idei jelöltállítási kampány sem múlt el botrány nélkül.
Szaakasviliéhez hasonlóan alakult a hatósági vádak elől még 2016-ban külföldre menekült Olekszandr Oniscsenko képviselő, valamint az Oroszországból négy év önkéntes száműzetés után nemrég hazatérő Andrij Kljujev, Viktor Janukovics elnöki adminisztrációja vezetőjének sorsa, amint az ugyancsak külföldön élő népszerű videobloggeré, Anatolij Sarijé is, akik bejegyzését hasonló indoklással utasították el. Oniscsenko esetében a bíróság első fokon szintén engedélyezte a politikus-vállalkozó képviselőjelöltként való bejegyzését, ám a CVK megfellebbezte a bírósági határozatot, majd másodszor is elutasította a szökött képviselő regisztrálását.
A hétfői állapot szerint a CVK összesen huszonhat egyéni választókerületben indulni szándékozó személy bejegyzését utasította el, köztük Volodimir Litvin képviselőét, aki korábban a parlament elnöke is volt.
Klónok háborúja
A sajtóban egyre-másra jelennek meg a hírek arról, hogy az egyéni választókerületekben sorra jegyzik be az esélyes képviselőjelöltek „klónjait”. Ennek a „mocskos” választási technológiának nevezett eljárásnak a lényege úgy foglalható össze, hogy olyan, egyébként ismeretlen jelölteket indítanak egy adott választókerületben, akiknek a neve megegyezik azoknak az indulóknak a nevével, akik ellen fel akarják használni őket. A teljes névazonosság ugyanis könnyen megtévesztheti a szavazókat, akik sokszor nem tudják megkülönböztetni a szavazólapon a saját jelöltjüket a „klóntól”, s így, ha az utóbbira voksolnak, szavazatoktól fosztják meg a saját jelöltjüket.
A jelek szerint napjainkra sikerült továbbfejleszteni ezt a „módszert”, amelyet a korábbi választások alkalmával is előszeretettel alkalmaztak Ukrajnában. Az Ukrán Választók Bizottsága civil jogvédő szervezet minap számolt be arról, hogy sorra jegyzik be a Nép Szolgája párt egyéni választókerületben induló jelöltjeinek klónjait. Valójában ezek független jelöltek, akiknek a nevük sem mindig azonos a pártjelöltével, ám minden esetben feltüntetik, hogy a Nép Szolgája nevű civil szervezetet, mozgalmat, alapítványt stb. képviselik. Például Dnyipropetrovszk megyében, a 37. számú, Krivij Rih központú választókerületben mindjárt öt induló használja a Nép Szolgája „márkanevet”, miközben valamennyien független jelöltek. Zelenszkij pártja esetében ez a módszer azért lehet különösen eredményes, hiszen köztudott, hogy jelöltjeik nagy része politikai újonc, vagyis kevéssé ismert a nagyközönség előtt, így a változásokra szavazók jelentős része számára a párt és nem a jelölt neve jelenti az igazi hívó szót. (A kárpátaljai klónhelyzetről lásd alábbi írásunkat!)
(ntk)
Kárpátalján is dolgoznak a klónok
Kárpátalján a kedd déli állapot szerint összesen 51 képviselőjelölt indul a megye hat egyéni választókerületében. Közülük 11-en pártok nevében, negyvenen független jelöltként mérettetik meg magukat.
A 68. számú, Ungvár központú választókerületben, ahol Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ügyvezető alelnöke képviseli a kárpátaljai magyarságot, legalább 12-en szálnak versenybe az egyetlen képviselői mandátumért. Közülük mindössze ketten indulnak pártszínekben: Mihajlo Szavcsin a Hang (Голос) párt jelöltjeként, és Mihajlo Fedinec az Egységes Centrumtól (JeC). Érdekes, hogy miközben Bohdan Andrijiv ungvári polgármester az Ellenzéki Blokk pártlistáján indul a választásokon, mindjárt három Andrijiv, illetve Andrejev nevű jelöltet is találunk az egyéni választókerületben indulók között. Hármuk közül talán az a jelenleg Szumiban élő Igor Andrejev a legfigyelemreméltóbb, aki 1967-ben Kamcsatkán látta meg a napvilágot…
A 69. számú, Munkács központú választókerületben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által jelölt Tóth Miklós indul. Mint emlékezetes, a KMKSZ és az UMDSZ nemrég megállapodtak a közös választási szereplésről, így várhatóan ebben a körzetben Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke a napokban visszalép az UMDSZ jelöltjének javára. Egyébként a választókerületben bejegyzett hat vagy hét jelölt közül mindössze kettő indul pártszínekben: Viktor Baloga (JeC) és Olekszandr Sersun (Hang – Голос).
A 70. számú, Szolyva központú választókerületben csupán hatan indulnak a megmérettetésen. Az egyetlen pártképviselő a mezőnyben Ivan Baloga (JeC).
A 71. számú, Huszt központú választókerületben, ahol az elmúlt hét elejéig még egyetlen jelöltet sem jegyeztek be, keddi lapzártánkig már öt indulót regisztráltak. Az egyetlen pártjelölt a választókerületben Ivanna Rozman, a Hang jelöltje. Érdekes, hogy az ismert szívsebész, Vaszil Lazorisinec, akinek indulását maga Viktor Baloga, a JeC vezére jelentette be a közelmúltban, független jelöltként indul a választókerületben.
A 72. számú, Técső központú választókerületben ugyancsak nagy a tülekedés a jelöltek között, amennyiben 12-en keresik a választók kegyeit. A megyében itt indulnak a legtöbben pártszínekben: Olekszandr Daniljuk (Hang), Vaszil Jovgyij (JeC) és Ivan Szurmacsevszkij (Önsegítés – Самопоміч). A most záruló parlamenti ciklusban a régiót még a JeC színeiben képviselő Vaszil Petyovka ezúttal független jelöltként indul.
A 73. számú, Nagyszőlős központú választókerületben Brenzovics László képviseli a régió magyarságát. A KMKSZ elnökének jelen helyzet szerint nyolc vetélytársa lesz, köztük ketten pártszínekben: Pavlo Baloga (JeC) és Tarasz Kerecsan (Hang). A Nép Szolgája párt jelezte, hogy Ivan Margiticsot indítja a 73. számú választókerületben, ám lapzártánkig neve még nem jelent meg a CVK hivatalos weboldalán.
A kárpátaljai klónok
Kárpátalján három esetben is felmerült a klónok indításának kérdése az esélyes jelöltekkel szemben, azonban ha jobban megvizsgáljuk a tényeket, könnyen beláthatjuk, hogy csupán egyetlen esetben beszélhetünk ténylegesen ennek a „mocskos” választási technológiának az alkalmazásáról, méghozzá éppen a legesélyesebb magyar jelölt esetében.
A „klónozás” a 73. számú, Nagyszőlős központú választókerületben azzal indult, hogy a CVK június 18-án bejegyzett egy bizonyos Vaszil Ivanovics Brenzovics nevű nagybereznai járási havasközi (Ljuta) lakost, aki nem tévesztendő össze a KMKSZ elnökével (lásd írásunkat a 4. oldalon!). Miután korábban a közvéleménykutatások félreérthetetlenül kimutatták, hogy a választókerületben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 30%-ot a lakosságon belül, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a legesélyesebb jelölt, nem kétséges, hogy a csupán középiskolai végzettségű, munkanélküli hegyvidéki lakosnak az indítása a választásokon egyetlen célt szolgál: szavazatokat vonni el a magyarság jelöltjétől egy másik induló érdekében.
Klóngyanús esetről tudósított a sajtó a 70. számú, Szolyva központú választókerületből is. Feltűnően széles körben terjedt a világhálón a CVK-nak az a határozata, amellyel megtagadta egy bizonyos Baloga Ivan Ivanovicsnak a bejegyzését, aki azonban nem tévesztendő össze a JeC párt azonos nevű jelöltjével. Az indoklás szerint a bejegyzést azért utasították el, mert az induló életrajzában nem közölt bizonyos törvény által megkövetelt adatokat, többek között a jelölt állampolgárságát illetően, annak feltüntetésével, hogy mióta él Ukrajna területén. Annak azonban, aki legalább egy kicsit is járatos az ukrajnai választási törvényekben, mindjárt feltűnhet ennek az indoklásnak a furcsasága. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy egy magára valamit is adó jogász ilyen hibát vétsen a képviselőjelölti bejegyzéshez szükséges dokumentumok összeállításában. Valószínűbb, hogy ezeket a „hibákat” szándékosan vétették, hogy bizonyosak lehessenek benne, a jelöltet semmiképpen sem jegyzik be.
Utólag elmondhatjuk, az ál-Baloga indítói elérték a céljukat: a kárpátaljai magyarság körében óriási felháborodást keltett, hogy Brenzovics László klónját bejegyezte a CVK, míg Ivan Balogáét nem. Pedig igen valószínű, hogy ebben az esetben nem a CVK a ludas, hanem az az ismeretlen személy, aki az „ál-Baloga” dokumentumait hibásan töltötte ki, azt a látszatot keltve ezáltal, mintha nem csak a kárpátaljai magyarság jelöltjével szemben alkalmazták volna a klónok „mocskos” technológiáját.
Az ungvári Andrijivek elszaporodásáról már ejtettünk szót, ám miután a város polgármestere, Bohdan Andrijiv pártja választási listáján indul, valószínűsíthető, hogy az egyéni választókerületben bejegyzett klónjai inkább csak a „hiányát” igyekeznek szavazatokra váltani.
(zzz)
