Mint 2006 óta majd’ minden évben, június 2-án idén is volt Cseresznye- és Eperfesztivál a nagyszőlősi járási Aklihegyen. Mivel a hegy déli fekvésű lejtőin elterülő faluban 7–10 nappal korábban érnek a gyümölcsök, mint a körülötte lévő síkságon, az aklihegyiek ezt az előnyt kihasználva régóta foglalkoznak gyümölcstermesztéssel, különösen nagy hagyományai vannak a cseresznye és a földieper termesztésének, ami fontos jövedelemkiegészítést jelentett mindig is az ott élők számára, és nincs ez másként ma sem. A fáradságos munkával járó cseresznye- és eperszedési szezon végéhez közeledve, a helyiek – közösen a szomszédos falvak lakóival – megszervezik a Cseresznye- és Eperfesztivált, amely a hagyományőrző és gasztronómiai jellege mellett lehetőséget biztosít a szórakozásra és a találkozásokra minden generáció számára.
A rendezvény számára az aklihegyi tölgyfaliget biztosít festői környezetet, ahol ezúttal is saját standokon mutatkoztak be a környező falvak csapatai.
A cseresznyefesztivált dr. Oroszi József, a közös községi tanácshoz tartózó Nevetlenfalu, Batár, Akli, Újakli és Aklihegy polgármestere nyitotta meg köszönetet mondva azoknak, akik évek óta részt vesznek a szervezésben és a fesztivál lebonyolításában, kiemelve Kosztya Jánost és Udud Jánost, akik anyagiakkal is támogatták a fesztivált.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „Június 4-én lesz a 99. évfordulója a trianoni békeszerződés aláírásának, a Kárpát-medencei magyarság szétszakítottságának. 2010-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás napjáról szóló törvényt, erről is emlékezünk ma. A törvényben van egy érdekes mondat, amely arról szól, hogy a magyar nemzet összetartozása valóság. A mai napon azt láthatjuk, hogy a nemzeti összetartozás valóban valóság, hisz eljöttek Nevetlenfalu testvértelepüléseinek képviselői különböző országokból, bizonyítva, hogy a határokkal elválasztott Kárpát-medencében mégiscsak újraépülnek a kapcsolatok, hogy tudjuk egymást a megmaradásban segíteni.” A KMKSZ elnöke elismerően szólt a térségben élő, szorgalmas emberekről, akik mindig kitalálják, hogy a lehetetlen körülmények ellenére is hogyan lehet megélni. Ehhez a KMKSZ a magyar kormány támogatásának köszönhetően igyekezett hozzájárulni az Egán Ede-program által, amely program keretében három év alatt több mint tízmilliárd forint támogatás jutott el több ezer kárpátaljai gazdához, segítve azt, hogy a családok meg tudjanak élni itthon, a szülőföldjükön. Brenzovics László bejelentette, hogy legkésőbb két hét múlva újra ki fogják írni a pályázatot mezőgazdaságra és vállalkozásfejlesztésre.
Natalija Koszteleba-Veremcsuk, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal megbízott vezetője elismerő oklevéllel ismerte el a Nevetlenfalui Művészeti Iskola és a Batári Elemi Iskola kollektívájának hagyományőrző munkáját, valamint elismerő oklevelet vehetett át a Kosztya Margit vezette Aranyalkony kórus is, akik ugyancsak sokat tesznek a nemzeti tradíciók továbbörökítéséért.
Köszöntötte a fesztivál résztvevőit még Sarkadi Gábor beregszászi magyar konzul, a testvértelepülések küldöttségeinek képviseletében, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpóról érkezett Boldog István, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Mocsári Dezső, a Pest megyei Piliscsaba város önkormányzatának képviselője, Vígh Istvánt, az erdélyi Szék város tanácsának képviselője, valamint a törökszentmiklósi Pörneki András, Nevetlenfalu díszpolgára. A köszöntések végén Magyar Róbert operaénekessel együtt énekelték a jelenlévők a Magyar Hiszekegyet.
A kulturális műsorban a Nevetlenfalui Oktatási-Nevelési Központ tanulói hazafias dalokat, majd az Árvácska Népdalkör szatmári népdalokat énekeltek. Pénzes Enikő az Adózunk, Európa című verset énekelte. A Páva Csaba által felkészített Nevetlenfalui Kultúrház gyermektánccsoportja sárközi ugróst táncolt.
Az Aranyalkony Nyugdíjas Népdalkör ugyancsak a vidékre jellemző szatmári népdalokat énekelt, harmonikán Tóth Zsolt, nagybőgőn Pirók József kísérte őket. A Nevetlenfalui Művészeti Iskola szőlősgyulai tagozatának Domokos Szabina és Paládi Éva által felkészített növendékei ugyancsak színvonalas műsort adtak. A rendezvény sztárvendége, Magyar Róbert operaénekes sanzonokat énekelt, majd a tiszaújhelyi 3+1 zenekar szórakoztatta a cseresznyefesztivál közönségét.
A fesztiválon bárki megkóstolhatta a kiváló minőségű cseresznyét és földiepret. A nevetlenfalui Kosztya János földieper-termelő elmondta, hogy az Egán Ede Alapítvány pályázatának köszönhetően tudott gépeket vásárolni, a Bethlen Gábor Alaptól pedig a palánták beszerzéséhez kapott támogatást. A fóliasátrak mellett három hektáron termel szamócát. Sajnos, az idei szabadföldi termés 20-50 százalékát is elvitte a sok eső, illetve a tavasz eleji fagyok. A korai, fóliasátorban termelt szamócát még 100–150 hrivnya közötti áron el lehetett adni, most viszont már 20–22 hrivnyáért veszik át a felvásárlók, ami még önköltség felett van egy bőven termő évben, viszont most sokkal kevesebb az eladásra kerülő gyümölcs.
Az aklihegyi Oroszi Imrének 120 cseresznyefája van, amelyben van tíz fajta, az egészen koraitól a legkésőbbiig. Június elejére már leszedték a cseresznye kétharmadát, a már értékesített korai és középérésű fajták itt a csolnoki, hosszúszárú, kanálisi, májusi, magyarországi. A fákon van még a Katalin, a Bulgár és az Árpád nevű elterjedtebb fajták termése, illetve újabb behozott, késői fajtaváltozatok. Elmondta, hogy idén kevesebb a cseresznye, mint máskor, a sok eső miatt beindult a gyümölcs rothadása, de így sem panaszkodnak a cseresznyetermelők, hisz idén 30–40 hrivnya között ingadozik a cseresznye ára, míg tavaly nem volt magasabb 25–30 hrivnyánál.
Nem könnyű munka a cseresznyetermelőké, hisz Aklihegyen egy cseresznyeszedőnek naponta, attól függően, hogy mennyi van a fán 80–100 kilót le kell szednie.
Orosz Imre megmutatta a cseresznyeültetvényét, ahol a fákat saját maga oltotta. Elmondta, hogy az új, nagyobb termésű fajták terjedése ellenére még mindig egy helyi ősi fajta, az Árpád a legkeresettebb.
A cseresznyefesztiválon a cseresznye és szamóca kóstolgatása mellett számos érdekes program várta az érdeklődőket: kézművesek, traktor- és motorkiállítás, a települések standjainál meg lehetett kóstolni a vidékre jellemző hagyományos ételeket, illetve kitűnő borok várták az érdeklődőket a szőlősgyulai Simon István standjánál, de zamatos eper- és cseresznyepálinkából sem volt hiány.
Badó Zsolt
