A nemzeti-keresztény erők, illetve a Fidesz–KDNP nagyarányú győzelmét hozta az Európai Parlament (EP) magyarországi tagjainak hétvégi választása. A kormánypártok 13 mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe.
A választás rendben folyt Magyarországon. A részvétel minden korábbinál magasabb, 43,37%-os volt. Az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is a Fidesz–KDNP nyert.
Az előzetes eredmények szerint – 99,9%-os feldolgozottság mellett – a 3 438 646 érvényes szavazatból a Fidesz–KDNP 1 777 757 voksot kapott (52,14%), a Demokratikus Koalíció (DK) 554 286-ot (16,26%), a Momentum Mozgalom 338 314-et (9,92%), az MSZP–Párbeszéd 227 786-ot (6,68%), a Jobbik 219 539-et (6,44%) szerzett. Nem érte el az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a Mi Hazánk Mozgalom (113 529 voks, 3,33%), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (89 635 voks, 2,63%), az LMP (74 554 voks, 2,19%) és a Magyar Munkáspárt (14 385 voks, 0,42%).
Ezzel a Fidesz–KDNP 13, a DK 4, a Momentum Mozgalom 2, az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik 1-1 mandátumot szerzett. A lapzártánkig még meg nem számolt, körülbelül hatvanezer külképviseleti és levélszavazat várhatóan nem befolyásolja a választás eredményét.
„Korszakos győzelem”
Vasárnap este, az előzetes választási eredmények kihirdetése után Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korszakos győzelemnek nevezte a Fidesz–KDNP EP-választási eredményét.
„Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk. Mindannyian tudjuk, hogy a népvándorlással és a migrációval egy új korszak kezdődött az európai politikában, tehát nyugodtan mondhatjuk: korszakos győzelmet arattunk” – jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarország maradjon magyar ország, Európa maradjon az európaiaké.
Az EP-választási győzelmüket úgy értékelte, hogy „megbíztak bennünket a magyarok három dologgal”: a bevándorlás megállításával egész Európában, továbbá a nemzetek Európájának és a keresztény kultúrának a megvédésével. „Ezt is fogjuk tenni” – ígérte.
A kormányfő szerint az is kiderült, hogy az emberek Magyarországon azt gondolják, Brüsszelben változásra van szükség, olyan vezetők kellenek, akik az európai emberek érdekeit képviselik, akik tisztelik az európai nemzeteket, és akik büszkék a kétezer éves keresztény kultúrára.
A minden korábbinál magasabb EP-választási részvétellel Magyarország azt bizonyította, hogy európai nemzet, európai ország, „Európában van a helyünk, Európa a mi hazánk is, ezért meg is akarjuk változtatni” – mondta Orbán Viktor, köszönetét fejezve ki a szavazóknak, a Fidesz–KDNP támogatóinak és azoknak, akik „hátukon vitték az egész kampányt”.
„Nekünk Brüsszelben is Magyarország lesz az első, és mindenkivel együtt fogunk működni, aki meg akarja állítani a bevándorlást. Ma megmutattuk, hogy Magyarország erős, mert a magyarok egységesek. Az előttünk álló években az lesz a döntő, hogy ezt a nagy egységet megőrizzük. Ígérem nektek, hogy ezért mindent meg is fogunk tenni” – zárta a kormánypártok szimpatizánsai előtt mondott beszédét Orbán Viktor.
„Egy nemzethez tartozunk”
A pártelnök-miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a magyaroknak különösen fontos az európai választás, ez a nemzetegyesítés nagy, vissza nem térő lehetősége, mert a határon túli magyar közösségek is „ott lesznek majd velünk Brüsszelben, és együtt fogjuk majd képviselni a teljes magyar nemzet érdekeit”.
Korábban Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes külön megköszönte a határon túli magyarok – köztük a vajdaságiak és a kárpátaljaiak – részvételét és szavazatait. „Egy nemzethez tartozunk, köszönöm nekik is, hogy nemzethűségről tanúságot téve ők is részt vettek a mostani voksoláson.”
Még vasárnap este eldőlt, hogy a nem uniós országokban élő Kárpát-medencei magyar közösségeknek továbbra is lesz képviseletük az EP-ben. A Fidesz–KDNP listáján újabb öt évre EP-képviselői mandátumot szerzett a kárpátaljai Bocskor Andrea (KMKSZ), a szerbiai magyarság részéről pedig Deli Andor (VMSZ).
Ami az uniós országokban élő nemzettársainkat illeti, Romániában az országosan példátlanul magas részvétel ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt. A voksok 5,45 százalékát megszerezve a magyar érdekképviselet legalább egy képviselőt küldhet az EP-be Winkler Gyula személyében, és valószínűsíthető, hogy a töredékvoksok újraosztása nyomán az RMDSZ-lista második helyén szereplő Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is mandátumhoz jut.
Bár a Szlovákiában múlt szombaton tartott voksoláson sem a felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP), sem a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt nem szerzett mandátumot, az MKP közel kétszer annyi voksot kapott, mint Bugár Béláék pártja. Míg a közel tíz éve a pozsonyi parlamenten kívül működő MKP a voksok 4,96 százalékát szerezte meg és csak kevesebb, mint négyszáz szavazattal maradt el a bejutástól, addig a szlovák kormánykoalíció részét képező Most–Híd 2,6 százalékot kapott. Menyhárt József, az MKP elnöke hétfői sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a felvidéki magyarok az etnikai alapú politizálás mellett tették le a voksukat.
Így szavazott Európa
Az átlagos választási részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt az elmúlt hét folyamán megrendezett választásokon, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.
A nem végleges adatok szerint az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Az EP mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.
A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.
A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.
A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.
Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.
Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt.
(MTI/M1/hirado.hu/ntk)
