XXX., jubileumi közgyűlését tartotta a KMKSZ
Április 6-án került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXX., jubileumi közgyűlésére Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban, ahol 474 küldött jelenlétében értékelték a szervezet vezetői a Szövetség által elért eredményeket, és vázolták érdekvédelmi szervezetünk legfontosabb célkitűzéseit. A jubileumi rendezvényen átadták a Fodó Sándor-ösztöndíjakat és a szervezet hűségdíjait.
A közgyűlés munkája Brenzovics László elnök, parlamenti képviselő beszámolójával kezdődött, aki bevezetőként elmondta: „Az ukrán állam gondoskodott arról, hogy a mai közgyűlésünknek legyen hírértéke, hiszen Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, parlamenti képviselőt, volt miniszterelnök-helyettest nem engedték be az ukrán határon. Mint cseppben a tenger, mutatja ez a történés az ukrajnai helyzet abszurditását” – összegezte az esettel kapcsolatos véleményét a KMKSZ elnöke.
Brenzovics László a jubiláló Szövetség megalakulására emlékezve felidézte, hogy 1989-ben a határon túli magyar közösségek közül először az akkori Szovjetunióban vált lehetővé egy, az államtól független szervezet létrehozása. Ekkor az eltiport, megalázott, vagyonából kiforgatott, megtizedelt, az anyaországtól és Európától vasfüggönnyel elzárt kárpátaljai magyarságban volt annyi erő, hogy ezt a lépést megtegye. Létrehozott egy olyan, alulról építkező, demokratikus szervezetet, amely máig az alapító atyák által kitűzött célokat követi, harminc éve küzd az itt élő magyarság fennmaradásáért.
1991-ben összeomlott a Szovjetunió, a puccs után létrejött a független Ukrajna. Azt ígérték az akkori ukrán politikusok, hogy Ukrajna egy független, demokratikus állam lesz, amelyben tiszteletben fogják tartani a kisebbségek jogait. A másik ígéretük pedig az volt, hogy ez az állam gazdag lesz, legalább is gazdagabb, mint Oroszország – sajnos, nem valósultak meg ezek az ígéretek, a kezdeti kisebbségbarát törvények után, amelyeket 1996-ban az Alkotmányban is rögzítettek, a helyzet kezdett rosszabbodni. Az elmúlt évek eseményeit pedig már teljesen katasztrofálisnak minősítette a KMKSZ elnöke, aki keserűen jegyezte meg, hogy a másik, az ország jólétével kapcsolatos ígéret sem valósult meg, a gazdaság nagymértékben visszaesett, és becslések szerint 20 millió fővel csökkent úgy az ország lakossága, hogy közben nem volt atomháború vagy kolerajárvány.
Az utóbbi öt év eseményeit értékelve Brenzovics kijelentette: „Az 1944–45-ös események után ez a kárpátaljai magyarság legtragikusabb időszaka. Mondanom sem kell, hogy nem ezt vártuk.” Emlékeztette a küldötteket arra, hogy a korábbi elnökválasztáskor a KMKSZ-szel együttműködési szerződést kötött a jelenlegi államfő, amelyben vállalta, hogy kiáll a kárpátaljai magyarság jogaiért és bővíteni fogja azokat. Az országnak többek között azt ígérte, hogy két hét alatt megteremti a békét, és nyelvi kérdésekben visszalépés nem fog történni. Ígéreteinek és vállalásainak az ellenkezője valósult meg. A kárpátaljai magyarság a fokozatosan erősödő jogkorlátozásokra nem meghátrálással válaszolt. Sikerült az UMDSZ-szel megegyezni, és történelmileg a legjobb eredményt elérni az önkormányzati választásokon. Azóta minden szinten bátran felléptek a KMKSZ képviselői a magyar közösség érdekében. E küzdelem támogatásáért köszönetet mondott az elnök a magyar kormánynak, amely a lehető leghatározottabban kiállt mellettünk, még akkor is, ha súlyos kérdésekben kellett konfrontálódnia a NATO vagy az EU vezetőivel.
Az elmúlt öt évben a magyar kormány támogatásainak köszönhetően voltak pozitív momentumok is, ezek közül kiemelte az elnök az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program eredményeit, valamint a szociális támogatásokat és fizetéskiegészítéseket, az óvoda-, orvosi rendelő és iskolafelújítási programokat. Bejelentette, hogy április 8-án beindul az újabb pályázati program, amelyben a mezőgazdaság, vállalkozásfejlesztés és turizmus kategóriákban lehet majd pályázni. Ezúttal lesznek 100 millió forintig közepes pályázatok, és nagyberuházásokat is akarnak támogatni.
Az ukrán elnökválasztás kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy a kárpátaljai magyarságnak a szövetségeskereséssel mindig volt és jelenleg is van egy feloldhatatlan problémája: azok a pártok, politikai személyiségek, akik európai irányultságúak – mint ahogy a KMKSZ is –, azok általában nacionalista politikát folytatnak. Amely pártok megértőbbek a kisebbségek iránt, azok pedig oroszbarátok. Ebből is adódik, hogy amikor a szervezet fellépett a kisebbségi jogok védelmében, rendre oroszbarátsággal vádolták. A KMKSZ elnöke elmondta, hogy a választás két fordulója között a Szövetség tárgyalásokat folytat, de megegyezés még nem született. „A második forduló húsvétra esik és még az is elképzelhető, hogy Krisztus feltámadása egyfajta feltámadást hoz a kárpátaljai magyarság számára is. Mindenesetre, akkorra már egész Ukrajna valószínűleg zöldbe borul” – jegyezte meg némi áthallással Brenzovics László, aki Gulácsy Géza alelnöktől kölcsönzött gondolattal zárta beszámolóját: „A kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény”, majd hozzáfűzte: „A remény színe pedig a zöld.”
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a 31 éves Fidesz nevében köszöntötte a 30 éves KMKSZ-t. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok felemelkedése mindkét ország érdeke kellene, hogy legyen, Magyarország pedig azt várja a jelenleg zajló ukrajnai elnökválasztástól, hogy az új elnök a demokrácia megerősítéséről tegyen tanúbizonyságot. Remélik, hogy az ukrán politikában a folyamatosságot Ukrajna nyugati integrációja fogja jelenteni – amely minden magyar érdeke is; a változást pedig az ország nem ukrán nyelvű állampolgáraihoz való viszony, a bennük rejlő érték felismerése. A Krím annektálása kapcsán Németh Zsolt megerősítette azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy ez egy törvénytelen állapot, immáron öt éve. Minden nemzetközi fórumon kiálltak Ukrajna mellett, mondta, és hosszasan sorolta azokat a lépéseket, amelyekkel Magyarország támogatja Ukrajnát.
A Külügyi Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Reméljük, hogy az elnökválasztás változást fog hozni a magyarokhoz való viszonyban. Olyan politikát várunk a következő ukrajnai elnöktől, amely elfogadható lesz a kárpátaljai magyarok számára, és amely megkönnyíti Magyarországnak, hogy támogassa Ukrajna nemzetközi törekvéseit. Mert nem vagyunk a meghátrálás emberei mi, magyarok. […] Magyarország egyértelmű és határozott álláspontja, hogy egyfelől jó béke nem lehet a nyugati integráció lehetőségének a fenntartása nélkül. Másfelől a nyugati integráció elképzelhetetlen az emberi jogok garantálása nélkül” – fejtette ki Németh Zsolt, biztosítva a KMKSZ-t az anyaország támogatásáról.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte azt a 29 évvel ezelőtti alkalmat, amikor egy egész busszal érkeztek erdélyi magyar vezetők a KMKSZ által szervezett konferenciára, a püspök úr pedig az ungvári Avangard Stadionban több ezer ember előtt beszélhetett. Tőkés püspök úr Isten igéjén keresztül rámutatott: „Még ebben a lehetetlen állapotban is, a hit harcát megvívva jövőt ígér nekünk az Isten. Ezt kívánom a kárpátaljai népünknek ebben a válságos, nehéz helyzetében. Elismerésemet fejezem ki a KMKSZ-nek az eltelt harminc évben elvégzett munkáért, és kívánom, hogy új fejezetet nyisson szolgálatában. Adja Isten, hogy így legyen!”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: „Önök és mi, persze más-más politikai pozícióban, most először kerülünk abba a helyzetbe, hogy az európai parlamenti választásokon tevőlegesen, szavazattal részt tudunk venni. Arra szeretném önöket buzdítani és kérni, hogy ha erre lehetőség van, éljenek vele, mert ez nemzeti ügy. Mi mindenkit megpróbálunk meggyőzni Szerbiában, hogy éljen a szavazati jogával, mert az az elemi érdekünk mindannyiunknak, hogy egy erőteljes, nemzetileg elkötelezett politikai erő képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.”
Csomorkányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt új elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy a mi sorsunkat nem Brüsszel, Bukarest, Kijev vagy Moszkva dönti el, a mi sorsunk felől egy magasabb és sokkal jobb helyen döntenek, amit az is jelez a számunkra, hogy a magyar–magyar együttműködés intézményesült formáinak létrejötte előtt is fennmaradt a gondviselésszerű segítségnyújtás a nemzetrészek között.
Köteles László, a Csemadok általános alelnöke 1992-től a KMKSZ minden közgyűlésén jelen volt, ezúttal kitartásra biztatva a KMKSZ vezetőit, felemelkedést, jobb életet kívánt a kárpátaljai magyarságnak és a velünk élő többségi nemzeteknek. Ajándékként pedig átnyújtott Brenzovics Lászlónak egy palack szülővárosából, Szepsiből származó negyedévszázados aszúbort.
Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke elmondta, hogy lehet, jobban élnek Horvátországban, a Felvidéken vagy akár Erdélyben is, de a kárpátaljai magyaroktól lehet leginkább megtanulni, mennyire fontos a szülőföld szeretete, az itthonmaradás bármilyen körülmények között is.
Köszöntötte még a közgyűlést Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Legény Zsolt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében, Kendernay János, a Lehet Más a Politika Országos Elnökségének tagja, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök és Bocskor Andrea, akit a KMKSZ újra delegált a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltjeinek listájára.
Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának az elnöke biztosította a KMKSZ közgyűlésének küldötteit arról, hogy ma olyan kormánya van az anyaországnak, amelyet mindannyian bátran kereshetünk, a kopogásra ott ajtót fognak nyitni. A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök megüzente a határon túli magyarságnak: „A száz év magány véget ért.”
A közgyűlés határozatképességét Kocserha János, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke jelentette be, majd Andrejcsák-Tóth Anetta, az Ellenőrző Bizottság elnöke számolt be a közgyűlésnek a KMKSZ gazdálkodásáról.
A vitában áttekintette az elmúlt 30 év legfontosabb eseményeit és megszívlelendő tanulságokra mutatott rá dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, aki résztvevője és alakítója volt az elmúlt három évtizedben a kárpátaljai magyar közösség építésének.
Barta József, a KMKSZ alelnöke hozzászólásában az elmúlt évek legfontosabb eredményének nevezte, hogy Kárpátalján sikerült megőriznünk a békességet és a társadalmi stabilitást annak ellenére, hogy voltak próbálkozások ennek a felrúgására, etnikai konfliktusok szítására.
Gulácsy Géza, a Szövetség másik alelnöke szerint harminc év alatt a KMKSZ tagságának kezdeti lelkesedése eltökéltséggé acélozódott, további kitartást és a Jóisten segítségét kérte a szervezet munkájára.
A közgyűlés végén Brenzovics László gratulált a KMKSZ által alapított Fodó Sándor-ösztöndíjat elnyert Maruszics Eriknek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola III. évfolyamos történelem szakos diákjának. Fodó-díjjal ismerték el dr. Bujdosó Erzsébet gyermek- és családorvosnak, Illés Éva zongoratanárnak, a KMKSZ Nagybocskói Alapszervezete elnökének és Katona Viktória nagydobronyi református lelkésznek a munkásságát.
A KMKSZ elnöke hűségdíjjal mondott köszönetet Berki Károlynak, aki 26 éve a Mezővári Alapszervezet elnöke, a viski Forgon Lászlónak, aki 20 éve a Szövetség Választmányának a tagja, Fülöp Magdolnának, aki 21 éve a KMKSZ Taracközi Alapszervezetének az elnöke, a nagydobronyi Hidi Endrének, aki ugyancsak 20 éve a KMKSZ Választmányának a tagja, Szanyi Jánosnak, aki 20 éve a KMKSZ Nagybakosi Alapszervezetének az elnöke és Virág Lászlónak, aki 30 éve a Tiszapéterfalvai Alapszervezet elnöke és 29 éve a KMKSZ Választmányának tagja.
Végül a KMKSZ elnöke bejelentette, hogy egy újabb alapszervezete alakult a KMKSZ-nek Szolyván, és bemutatta az alapszervezet elnökét, Kis Andrást. A közgyűlés egyhangúlag támogatta az új alapszervezet csatlakozását.
A KMKSZ tervezett rendezvényeiről Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára tájékoztatta a küldötteket.
A közgyűlés felhatalmazta a KMKSZ elnökségét arra, hogy tárgyalásokat bonyolítson az ukrán elnökjelöltekkel, majd a fórum nyilatkozat elfogadásával ért véget.
Badó Zsolt
