Az elnökválasztás vasárnapi, első fordulójának egyértelmű üzenete, hogy Ukrajna változást akar.
Magyarország szintén úgy gondolja, hogy változásra van szüksége Ukrajnának a politikai vonalvezetését illetően, ideértve a szomszédjaival ápolt kapcsolatait, valamint a kárpátaljai magyar közösséget érintően is – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben kedden.
Németh Zsolt az Emberi és kisebbségi jogok az EU szomszédságában címmel az Európai Parlamentben tartott konferencián kiemelte, olyan békére van szüksége Ukrajnának Oroszországgal, amely lehetővé teszi az ország nyugati integrációját. Az integráció ugyanakkor nem lehetséges akkor, ha a nemzeti kisebbségek identitását Ukrajna nem tartja tiszteletben.
“Nem kerülhet sor Ukrajna nyugati integrációjára, ha tekintélyelvű és belső közösségei közötti feszültségeket elmélyítő országgá változik. Ha a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát, a kisebbségi oktatáshoz való jogát, az önkormányzatiság megteremtésének elvét nem tartja tiszteletben” – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségeket érintő ukrán törvények mind azt mutatják: a nemzeti identitások tiszteletben tartása tekintetében nagyon rossz irányú tendencia zajlik Ukrajnában.
“Jogi értelemben az emberi jogok és az abba beletartozó kisebbségi jogok helyzete Ukrajnában történelmi mélyponton van. Az elmúlt néhány év a visszalépés időszaka volt” – fogalmazott.
Azt hangoztatta, az ukrán elnökválasztás legfőbb tétje, hogy lesz-e esély és lesz-e politikai szándék az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.
Magyarország derűlátó. Úgy gondolja, hogy egy választás minden esetben új kezdet lehetőségét hordozza magában. Remélhetőleg sikerül fordulatot elérni a magyar-ukrán kapcsolatokban, illetve Kijev és a kárpátaljai magyar közösség viszonyában egyaránt – emelte ki Németh Zsolt.
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad különválasztani a kisebbségi jogokat az emberi jogoktól. A kisebbségi jogok ugyanis az emberi jogok szerves részét képezik.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában fontosnak nevezte a kisebbségi közösségek ügyének napirenden tartását, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek kérdését ne lehessen olyan egyszerűen “leseperni az asztalról a szubszidiaritás elvére hivatkozva”.
Ukrajna európai integrációját tekintve elfogadhatatlannak nevezte, hogy diszkrimináció érje az olyan sérülékeny csoportokat, mint az etnikai és nyelvi kisebbségek. Véleménye szerint ugyanilyen aggodalomra ad okot a kidolgozás alatt levő nemzetiségi törvény is, amely jogi kategóriaként másodlagos állampolgárokká tenné a kisebbségeket. Ezek az intézkedések szembemennek az európai szabadságjogokkal és a nemzetközi standardokkal – jelentette ki a képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében kijelentette, a választók többsége elégedetlen az eddig folytatott ukrán politikával.
“Egyértelmű, hogy az ország változást akar. Változást akar Kárpátalja, és a kárpátaljai magyarság is” – húzta alá.
Véleménye szerint reményt jelent, hogy egy rossz állapotot követően lehetőség nyílik a változásra. A magyar kisebbség azt akarja, hogy Ukrajna olyan európai demokratikus jogállam legyen, ahol az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is tiszteletben tartják – tette hozzá.
