Ismét Kárpátalján járt Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter. A munkalátogatás alkalmával újra napirendre került az emelt szintű érettségi kérdése, a nemzetiségi kérdés, az oktatás nyelve a tanintézményekben, valamint elhangzott az is, hogy az iskolák a hibásak abban, hogy nem tudnak a gyerekek rendesen ukránul, illetve egy újdonság is, hogy két év múlva bevezetésre kerülne a kétszintű emelt érettségi, aminek a relációja abban rejlene, hogy az egyik szintje az ukrán anyanyelvűeket érintené, másik viszont azok számára lenne fontos, akik mint államnyelvet szeretnék gyakorolni az ukránt.
Lapunknak dr. Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, valamint a Megyei Tanács oktatási és kulturális bizottságának az elnöke, megyei képviselő mondta el véleményét, illetve értékelte az oktatási miniszter mai látogatását.
Orosz Ildikó örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy bizonyos kérdésekben sikerült előrelépést elérni. Hiszen a KMPSZ, a II. RFKMF és a kárpátaljai magyarság már tíz éve kéri azt, hogy differenciált méréssel végezzék el az ukrán nyelvtudásnak a felmérését, a kétszintűt – fogalmazott a képviselőnő. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában még mindig úgy van, hogy akik nem tartoznak az őshonos kisebbségek közé, hanem bevándorlók, azoktól a személyektől az ukrán nyelvet mint idegen nyelv tantárgyat követelik meg, amelyet mi magyarok is tudnánk teljesíteni, de állítólag számunkra egy magasabb szintűt fognak kijelölni. A kérdés relevanciája itt abban rejlik – folytatta –, hogy milyenek lesznek a követelmények, milyen lesz az ukrán nyelv ismeretének a standardja, mennyire fog ez igazodni az európai normákhoz, ahol a kompetenciákra tanítják a gyermeket – tudjon beszélni, érteni, írni, olvasni –, vagy pedig ez a kétszintű érettségi ismét olyan lesz, mint jelenleg, hogy az ukrán irodalmi nyelvet fogják számon kérni.
Jelenleg az a gondja a kárpátaljai magyarságnak, hogy a meglévő ukrán követelményrendszereket (kerettörvény) az ukrán anyanyelvűeknek, az ukrán iskolában érettségizőknek és az ukrán szakokra felvételizőknek dolgozták ki – mondta el. Majd úgy folytatta: „Pozitív hozzáállás nélkül nehéz lesz ezt számunkra megoldani, de ha megvan az akarat és a pozitív hozzáállás, akkor együttműködés révén biztos sikerül megoldani azt a problémát, hogy a gyerekek ne csak a teszteket teljesítsék, hanem tudjanak beszélni, írni, olvasni és gondolkodni is ukránul azon a szinten, amely szint a karrierjük szempontjából számukra szükséges”.
A középiskolai oktatásról szóló törvénytervezetről Orosz Ildikó úgy nyilatkozott, hogy azokat a hiányosságokat, amelyekre a Velencei Bizottság felhívta a figyelmet, az ukrán oktatási minisztérium nem tudja korrigálni, pótolni. Ugyanis van egy meglévő kerettörvény, és minden törvénynek, amelyet ezután fogadnak el, jogilag igazodnia kell ehhez a kerettörvényhez. Úgy fogalmazott, hogy az csak „parasztvakítás” volt, amikor arra hivatkozott az ukrán oktatási minisztérium, hogy majd az ágazati törvénybe foglalva tudnak bármit is pótolni, azonban – folytatta – úgy tűnik, hogy nem is akarnak semmit sem változtatni az ágazati törvényekben, hiszen a kerettörvényben lefektetett szellemben és már az akkor megjelent javaslatok alapján akarják a kisebbségek oktatását átvezetni a teljes ukrán nyelvű oktatásra. Azt gondolom – tette hozzá −, hogy az alapoktól kell kezdeni, és meg kell változtatni a Velencei Bizottság szellemében az oktatási alaptörvényt, és ha ez megtörténik, akkor az összes kerettörvényt erre kell építeni, hisz ez az alapja. Vissza kell térni az Alkotmány által biztosított jogokhoz és alkotmányos alapra kell helyezni, különben össze fog az egész dőlni, ha nem azon az alkotmányon alapul, amely érvényben van – fogalmazott.
Hrinevics ittlétekor azt nyilatkozta, hogy szükség van a magyar tanintézményekben oktató tanárok átképzésére, hogy kétnyelvűek legyenek, hogy a tantárgyaikat magyarul és ukránul (60%) is tudják oktatni. Ezzel kapcsolatban Orosz Ildikó azt mondta, hogy mindenkinek a szakirányának megfelelő tantárgyakból kell a szaknyelvet elsajátítani, de az érettségi után. Ahhoz, hogy az érettségiig minőségi oktatás működjön, a tantárgyakat anyanyelven kell tanítani. Az rektor asszony szerint az a kérdés, hogy meg akarjuk-e tanítani a gyerekeket a tantárgyakra. És azt akarja-e a minisztérium, hogy hatékony és minőségi oktatás folyjon, aminek eredményeként a diákok magas szintű tudásra tesznek szert, esetleg csak egy cél van „csak az a jó diák, aki ukránul beszél” – tette hozzá. A tudomány azt mondja – folytatta −, hogy az ember gondolkodása az anyanyelvén történik, és ez a tanulás eszköze, amit az otthonában használ, és csak utána jön minden más nyelv, ami pedig segíti a megtanult anyag kommunikációját. Hozzátette: ezt a pedagógiai elvet kellene a politikai elv helyett az előtérbe helyezni, és minőségi oktatásban részesíteni minden diákot azon a nyelven, amelyen a szülei taníttatni szeretnék.
I.A./D.P.
