Fotó: MTI/Nemes János

Ukrán–magyar viszony: meg kell indulnia a párbeszédnek

Minden résztvevő üdvözölte a találkozót, de az álláspontok nem közeledtek – nagyjából így foglalható össze a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) múlt szombati választmányi ülésének eredménye. A maga nemében precedens nélküli, az ungvári Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban megrendezett tanácskozásra, amelyet a kárpátaljai magyarságot ért támadások miatt hívtak össze, eljött Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, jelen volt Ljubov Nepop budapesti ukrán és Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet, valamint Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó.

Így látják a helyzetet a kárpátaljai magyarok

A zártkörű tanácskozáson Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke bevezető előadásában sajnálattal állapította meg, hogy a két ország diplomatáinak múlt heti kölcsönös kiutasításával mélypontra jutott a két ország viszonya, tovább romlott a kárpátaljai magyarság helyzete. Hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság 1991 óta rendületlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, európai és északatlanti integrációját. Rámutatott: minden alkalommal azok mellett az ukrán politikai irányzatok, politikusok mellett állt ki a magyarság, amelyek, illetve akik Ukrajna európai integrációját tűzték zászlajukra, s cserébe csak kisebbségünk érdekeinek tiszteletben tartását kérték, ám igen gyakran ennek éppen az ellenkezője történt. Emlékeztetett: legutóbb, Petro Porosenko elnök megválasztását követően is olyan intézkedéseket hoztak Kijevben, amelyek szűkítették közösségünk jogait.

A KMKSZ elnöke felhívta a figyelmet a központi médiában a magyarok ellen indult kampányra, amely ukránellenes, szeparatista törekvéseket tulajdonít a közösségnek. Megvádolták a kárpátaljai magyarságot azzal is, hogy a Magyarországról kapott támogatásokat a szeparatista törekvések megvalósítására használja fel, ami ugyancsak rágalom, hiszen a támogatások felhasználása teljesen átláthatóan történik, kizárólag a gazdaság terén, amiből egyébként Kárpátaljának és Ukrajnának is igen jelentős haszna származik a befizetett adók és gazdaságélénkítő hatásuk formájában – jelezte.

Ugyancsak vádként hangzott el, hogy a kárpátaljai magyarok nem kívánnak megtanulni ukránul, illetve elzárkóznak az integrációtól az ukrán társadalomba. Brenzovics László meggyőződésének adott hangot, hogy ez az állítás sem felel meg a valóságnak. Felidézte, a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) számos alkalommal hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy nem megfelelő az ukrán nyelv oktatása a magyar iskolákban. Az oktatási minisztériummal folytatott korábbi egyeztetések ellenére idén sincs ukrántanár minden kárpátaljai magyar iskolában, nem jelentek meg szótárak, kevés a tankönyv, s a módszertannal kapcsolatos magyar javaslatokat sem vették figyelembe az oktatásügyi hatóságok – mutatott rá a KMKSZ elnöke.

Brenzovics László hangsúlyozta, rendkívül veszélyes a kettős állampolgárság körüli hercehurca, bár az ukrán törvények nem szankcionálják a többes állampolgárságot. A KMKSZ elnöke emlékeztetett, hogy a magyar mellett számos más ország állampolgárságával is rendelkeznek ukrán polgárok, akik magas tisztségeket töltenek be az országban, ellenük mégsem lépnek fel.

Bizonyos politikai körök Ukrajnában olyan messzire mentek, hogy listázzák és hazaárulással vádolják azokat a kárpátaljai magyarokat, akik állítólag kettős állampolgárok, a holokausztot idéző módon petíciót jelentetnek meg a Legfelső Tanács honlapján, amely a kettős állampolgárok kitoloncolásának támogatására gyűjt aláírásokat – jelezte Brenzovics László kiemelve, példátlan és elképzelhetetlen, hogy egy Európába tartó állam ez ellen ne lépjen fel.

Befejezésül a KMKSZ elnöke úgy vélte, az ukrán–magyar viszony jelenlegi mélypontjáról csak az őszinte párbeszéd révén lehet elmozdulni.

Kiegészítve Brenzovics László előadását, a továbbiakban Berki Marianna igazgató ismertette az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ működését, majd Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról számolt be. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről tartott kimerítő előadást, míg Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke a magyarság érdekérvényesítő tevékenységéről, az önkormányzatokban és a helyhatósági szervekben végzett munkájáról beszélt. Végül Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke szólt a Választmányhoz és a vendégekhez, ugyancsak a kialakult feszültség csökkentését szorgalmazva.

Az előadásokat követően Pavlo Klimkin lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja, miként látja a kialakult helyzetet. Megosztotta véleményét a hallgatósággal az ukrán–magyar viszony alakulásáról Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó és Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete is.

A kormánynak még a problémák előtt kellett volna egyeztetnie a magyarsággal

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón az ukrán diplomácia vezetője megköszönte a KMKSZ-nek, hogy kifejthette álláspontját az ukrán kormány nevében, és meghallgathatta a kárpátaljai magyarság képviselőinek véleményét. Hozzátette: nem ért egyet a kárpátaljai magyarok azon véleményével, hogy Ukrajnában magyarellenes médiakampány folyna központi orgánumok részvételével. Szerinte az ukrán sajtó a napirenden szereplő témák miatt érdeklődik fokozottan a kárpátaljai magyarság és Magyarország iránt. Ezzel kapcsolatban elsőrendű feladatnak nevezte az ukrán–magyar viszonyban lévő erős feszültség csökkentését, amelynek kialakulását az új ukrán oktatási törvény egy évvel ezelőtti elfogadására datálta.

Pavlo Klimkin elmondta, sikerült jobban megértenie a kárpátaljai magyarok közoktatással kapcsolatos problémáit, különös tekintettel az ukrán nyelv iskolai oktatásának megoldatlanságára. Megismételte korábban hangoztatott azon álláspontját, hogy az ukrán állam célja „nem a kárpátaljai magyarok asszimilációja, hanem az ukrán társadalomba történő integrációja” az ukrán nyelv tudásának biztosításával, megjegyezve, hogy „ezt nem a teljes magyar oktatás ukránosításával kell elérni”.

A magyar–ukrán kettős állampolgárság Ukrajnában indulatokat kiváltó problémáiról szólva a tárcavezető elmondta, az ukrán törvények az ország területén nem ismerik el, de nem is büntetik a második állampolgárságot, azt csak a köztisztviselőkről szóló törvény tiltja. Közölte, a kettős állampolgárság kérdéséről is tárgyalni kell.

A kárpátaljai magyarokat érő támadásokra kitérve hangsúlyozta, hogy az ukrán államnak nincs köze a kettős állampolgárokat listázó Mirotvorec-weboldalhoz. Elmondta, az oldalt 2014-ben az ukrán–orosz konfliktus miatt hozták létre, de – mint fogalmazott – meggyőződése, hogy semmiképp nem szabad egy kalap alá venni az Ukrajna ellen kezükben fegyverrel harcolókat a kettős állampolgár kárpátaljai magyarokkal, akik „nem hazaárulók és nem szeparatisták”. Jelezte, az ukrán parlament elnökéhez fordul a törvényhozás honlapján megjelent, a kettős állampolgár magyarok deportálása érdekében indított aláírásgyűjtési petíció miatt, mert eleve „felháborítónak és gyalázatosnak” tartja, hogy a magyarokkal összefüggésben megjelenhetnek a deportálás vagy kitoloncolás kifejezések.

Brenzovics László a sajtótájékoztatón megerősítette, csak tárgyalásos úton lehet kiutat találni a jelenlegi súlyos helyzetből, mindazonáltal – tette hozzá – az egyeztetéseket a kárpátaljai magyarsággal az ukrán kormánynak még a problémák keletkezése előtt kellett volna elkezdenie. A jelenlegi konfliktus oka ugyanis az – emlékeztetett –, hogy Ukrajna sorozatban fogadott el a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó törvényeket, s ez ellen a kárpátaljai magyarok felemelték a szavukat.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy közelebb jutott-e egymáshoz a felek álláspontja, a KMKSZ elnöke kifejtette: az álláspontok nem közeledtek, de mindenképpen előre mutató, hogy az ukrán külügyminiszter a magyar szervezet meghívására ellátogatott Ungvárra és nyílt párbeszédet folytatott a kárpátaljai magyarság képviselőivel.

A KMKSZ kiáll a kisebbségi jogok mellett

Az ülés nyomán kiadott nyilatkozatában a KMKSZ felháborítónak nevezte és mélységesen elítélte azt a mesterséges magyar­ellenes hangulatkeltést, mely az utóbbi hetekben odáig fajult, hogy mára a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén.

„Mélységesen megdöbbentő, hogy az ukrán illetékesek tétlenül nézik, ahogy a Mirotvorec elnevezésű szélsőséges ukrán honlap etnikai alapon listázza a kárpátaljai magyarokat, visszaélve személyes adataikkal. Úgy véljük, az ukrán államnak kötelessége lenne garantálni a saját állampolgárai biztonságát, azonban sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy eddig egy lépést sem tettek az illetékesek annak érdekében, hogy a honlapról lekerüljenek az Ukrajnában élő állampolgárok adatai” – mutat rá a dokumentum megjegyezve, értetlenül állnak az előtt is, miként jegyezhették be az ukrán parlament honlapjára azt az alkotmányellenes petíciót, amelyben az ukrán–magyar kettős állampolgárok kollektív „deportálásához, kitoloncolásához” gyűjtenek aláírást.

A nyilatkozat hangot ad a KMKSZ meggyőződésének, hogy az EU-s állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgárok komoly lehetőségeket jelentenek az európai struktúrákhoz való közeledésben, az ország európai integrációjának megerősítésében. A Választmány kifejezte reményét, hogy a jövőben a törvényalkotók ebben az ország lakosságának jelentős részét érintő kérdésben a nép érdekeinek megfelelően dolgoznak ki jogszabályt, betartva az alkotmányos előírásokat.

A KMKSZ sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán politikai vezetés az ukránok és a magyarok közötti ellentétek szításával kíván politikai tőkét gyűjteni a közelgő elnök- és parlamenti választásokon.

A Szövetség egyben határozottan tiltakozik a parlament által elfogadott jogszabályok ellen. A 2017-ben megszületett, máig rendezetlen oktatási törvény, a 2018-ban első olvasatban elfogadott nyelvtörvény teljesen ellehetetlenítik a nemzetiségek megmaradását – mutat rá a dokumentum.

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok megromlását. Szeretnénk emlékeztetni minden ukrán felelős vezetőt, hogy Magyarország az elmúlt húsz év során mindig is segítő, baráti kezet nyújtott Ukrajnának. […] Arra kérünk minden illetékest, hogy érdemben tegyen a kialakult helyzet mielőbbi rendezéséért, a békés egymás mellett élésért, az együttműködésért, a jószomszédi viszony helyreállításáért” – zárul a dokumentum.

(ntk/MTI)