Tagadja az ukrán külügyminiszter, hogy Kijev állna a kárpátaljai magyarokat listázó internetes oldal mögött. Pavlo Klimkin az M1-nek adott interjúban hangsúlyozta: kormánya nem támogatja a szélsőséges honlapot, illetve közölte, hogy az ukrán parlament elnökéhez fordul a törvényhozás honlapján megjelent petíció miatt, amely a kettős állampolgár magyarok deportálása érdekében indított aláírásgyűjtést. Pavlo Klimkin szerint oldani kellene a feszültséget Ukrajna és Magyarország között.
Az interjúban Klimkin leszögezte: Magyarország és Ukrajna között nagyon jó a viszony, ugyanakkor mára „kialakult egy érzelmi hullám” a nyelvtörvény értelmezését illetően, ezt igyekszünk megbeszélni. „A mai ülést követően, amelyen szerencsém volt részt venni, én úgy gondolom, hogy mindenki megértette, hogy az út csak előre vezet” – utalt a miniszter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívüli választmányi ülésére, ahol maga is felszólalt.
A köztévének úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem akar teljes, de részleges asszimilációt sem, éppen ellenkezőleg: a magyaroknak meg kell maradniuk magyarként. „Mi értékeljük a magyarságot, és nagyon szeretjük a magyar kultúrát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukrán kormány szándéka „csupán annyi”, hogy mindenkinek megadják az ukrán nyelv elsajátításának lehetőségét.
Klimkin: A Mirotrovec-lista ügyében forduljanak a magyarok a bírósághoz
A kárpátaljai magyarok nevét tartalmazó listáról szólva azt mondta: véleménye szerint provokáció, hogy „a magyar média” halállista névvel illeti. Ukrajnában több ilyen honlap is üzemel, és a nevezett honlap nem szólít fel senkit sem a magyarok megbüntetésére – indokolta véleményét, hozzátéve: nem tudja, hogy honnan jutottak hozzá a magyarok adataihoz a lista készítői, a website-ot pedig nem támogatja sem az ukrán külügyminisztérium, sem pedig bármely más állami intézmény.
A listát tartalmazó honlap hivatalos blokkolására vonatkozó újságírói felvetésre Klimkin leszögezte: a blokkolás más honlapok – például vkontakte.ru, mail.ru – esetében szankció volt, amelyet csak külföldi fizikai vagy jogi személyek ellen alkalmazhatnak. Az ukrán külügyér emiatt azt javasolta Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, hogy az ukrán parlament képviselőjeként forduljon a bírósághoz, például a személyes adatoknak a Mirotvorec honlapján történő nyilvánosságra hozásának jogszerűségét illetően.
A miniszter véleménye az, hogy „kissé le kell hűteni a kedélyeket” és mind a két oldalról azt kell előmozdítani, „hogy tudatosítsuk: az ukrán nyelvre szükség van! Nemcsak egy pici, hanem valódi ukránnyelv-tudás szükséges ahhoz, hogy boldogulhassunk ebben az országban”.
Az ukrán törvénykezés tiltja, de Klimkin szerint nem bünteti a kettős állampolgárságot
Az ukrán parlament honlapjára felkerült, kettős állampolgár magyarok deportálására vonatkozó petíciót Pavlo Klimkin elítéli – derül ki az interjúból, amelyben azt is leszögezte, Ukrajnában nem büntetik a kettős állampolgárokat, noha ezt a formulát az ukrán törvénykezés tiltja.
„Ezért van egy kérdésem a magyar konzulokhoz: miért kell rejtegetni? Még akkor is, ha vannak esetek a kettős állampolgársággal. Engem, otthon a szüleim arra tanítottak, hogy nem szabad hazudni. Ki zavar téged abban, hogy legyen kettős állampolgárságod, ha egyszer nincs rá büntetés, holott mindenki nagyon jól tudja, hogy ez ellenkezik az ukrán törvényekkel. Ma mindenki, aki felszólalt az ülésen, világosan tudja, hogy azzal, ha egy másik ország útlevelét birtokolja, törvényt szeg. Ezt megérti a magyar közösség. De a kialakult helyzet azt követeli, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk rá. Úgy gondolom, hogy ez fontos” – emelte ki.
„A határ, ami köztünk van, két baráti ország közötti határ”
A Beregszászba – amely Magyarországgal, azaz egy NATO-tag országgal határos – telepítendő ukrán hadosztály indokoltságát firtató riporteri kérdésre válaszolva a miniszter Lemberg megyét hozta példaként, ahol a javorivi lőtér található, hét kilométerre a lengyel határtól. „Akkor ez veszélyt jelentene Lengyelországra nézve?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: mindez az ország védelmi infrastruktúrájának egy része, amely pedig még a szovjet időkben lett létrehozva. „Magyarországhoz ennek semmi köze sincsen” – mondta.
Azt is leszögezte a betelepítéssel kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, hogy a létesítendő ukrán hadosztályban szolgáló katonák lakhelye nem Beregszász lesz, nem maradnak ott, hanem az ország más régióiba mennek tovább. „Ez így van a többi katonai intézményünkben is: leszolgálod a katonai szolgálati időt, elbocsájtanak és előtted az élet” – érvelt.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat úgynevezett „feketelistájára” – amelyre gyakorlatilag egész Kárpátalja magyar értelmisége felkerült, és emiatt az ukrán–magyar határon ok nélkül, többórás várakozásra kényszerülnek – Klimkin szerint az ukrán külügyminisztérium nem lehet hatással, és habár a listát nem ismeri, de véleménye szerint a határon feltartóztatni csak azokat a személyeket kell, akik fenyegetik az állambiztonságot. „Természetesen rákérdezhetek” – fűzte hozzá. „A határ, ami köztünk van, két baráti ország közötti határ. Ezért, valahányszor elkezdünk játszani valamiféle listákkal… nos, erre majd külön figyelmet fordítunk…” – mondta.
„A határ, ami köztünk van, két baráti ország közötti határ”
A Beregszászba – amely Magyarországgal, azaz egy NATO-tag országgal határos – telepítendő ukrán hadosztály indokoltságát firtató riporteri kérdésre válaszolva a miniszter Lemberg megyét hozta példaként, ahol a javorivi lőtér található, hét kilométerre a lengyel határtól. „Akkor ez veszélyt jelentene Lengyelországra nézve?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: mindez az ország védelmi infrastruktúrájának egy része, amely pedig még a szovjet időkben lett létrehozva. „Magyarországhoz ennek semmi köze sincsen” – mondta.
Azt is leszögezte a betelepítéssel kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, hogy a létesítendő ukrán hadosztályban szolgáló katonák lakhelye nem Beregszász lesz, nem maradnak ott, hanem az ország más régióiba mennek tovább. „Ez így van a többi katonai intézményünkben is: leszolgálod a katonai szolgálati időt, elbocsájtanak és előtted az élet” – érvelt.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat úgynevezett „feketelistájára” – amelyre gyakorlatilag egész Kárpátalja magyar értelmisége felkerült, és emiatt az ukrán–magyar határon ok nélkül, többórás várakozásra kényszerülnek – Klimkin szerint az ukrán külügyminisztérium nem lehet hatással, és habár a listát nem ismeri, de véleménye szerint a határon feltartóztatni csak azokat a személyeket kell, akik fenyegetik az állambiztonságot. „Természetesen rákérdezhetek” – fűzte hozzá. „A határ, ami köztünk van, két baráti ország közötti határ. Ezért, valahányszor elkezdünk játszani valamiféle listákkal… nos, erre majd külön figyelmet fordítunk…” – mondta.
