Ukrajna Legfelső Tanácsa múlt csütörtökön elfogadta első olvasatban Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról című törvénytervezetnek a parlamenti bizottságok által „átdolgozott” változatát. A dokumentumot 261 képviselő szavazta meg a 450 fős testületben.
A parlamenti vita a megszokottnál is kaotikusabban zajlott. Sokatmondó, hogy Olekszandr Vilkul, az Opozicijnij Blok (Ellenzéki Blokk) képviselője hiába zengte a szószékről, hogy a kormánynak döntenie kell: az európai szabványok mellett foglal állást vagy Észak-Koreává változtatja az országot, ahol mindenki ugyanazokat a dalokat hallgatja, ugyanazokat a könyveket olvassa, ugyanazokat a tévéműsorokat nézi és ugyanazt az egyetlen nyelvet beszéli. Ám míg máskor az ukrán nyelv védelmezői ököllel rontottak volna neki e szavakért, ezúttal senki nem figyelt rá, hiszen a teremben az utolsó percig folyt az alkudozás, melyiket bocsássák szavazásra a parlament elé bocsátott törvénytervezetek közül, s abba mi kerüljön bele, mi nem. Végül a honatyák nem kapták kézhez a tervezet végleges, az utolsó módosításokat is tartalmazó változatát a szavazás előtt, így a legtöbben nem is tudhatták, hogy egészen pontosan mire bólintottak rá, amikor megnyomták a szavazógombot.
Miután a törvény első olvasatban elfogadott végleges szövegét lapzártánkig sem hozták nyilvánosságra, csak annyi bizonyos, hogy a dokumentum jelentős visszalépést jelent a nemzeti kisebbségek eddigi nyelvhasználati jogaihoz képest. Nem véletlen, mondta el lapunknak Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, hogy a parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és etnikumközi kapcsolatok bizottságában előzőleg javasolták a tervezet átdolgozását, ám – amint az előrelátható volt – ajánlásukat figyelmen kívül hagyták az illetékesek.
Sajtóértesülések szerint a dokumentum egyebek mellett kimondja, hogy az ország egyetlen hivatalos és állami nyelve az ukrán. Az államnyelv nyilvános semmibevétele vagy a vele szembeni tiszteletlenség egyenértékű az ukrán állami szimbólumok meggyalázásával, amiért büntetőjogi felelősségre vonás jár.
Az ukránt kötelesek lesznek folyékonyan beszélni az államférfiak és parlamenti képviselők mellett a helyi önkormányzatok képviselői, a településvezetők, a köztisztviselők, a bírák, az ügyvédek, az állami és önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények vezetői, pedagógusai és tudományos munkatársai, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények dolgozói is. Ennek szellemében nemzeti bizottság alakulna az ukrán nyelv szabványának kidolgozására.
A törvény elfogadása esetén a kormány- és a helyhatósági szervek munkanyelve kizárólag az ukrán lenne, amint a dokumentációt is csak ukránul vezethetnék. A választási kampányok reklámanyagai – az elnökválasztástól kezdve, egészen a községi tanácsi választásokig – kizárólag ukrán nyelvűek lehetnek.
Az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig az ukrán lesz az oktatás-nevelés nyelve. A nemzeti kisebbségek óvodáiban és iskoláiban az ukrán mellett az adott kisebbség nyelve is használható lenne A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában törvény rendelkezéseivel összhangban (hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, tekintettel az oktatási törvény előírásaira, egyelőre nem világos). A felsőoktatási intézményekben az ukrán mellett oktathatnának néhány tárgyat angolul, vagy az EU valamely más nyelvén, de a diákoknak ukránul is el kellene sajátítaniuk a tananyagot.
Az idegen (azaz nem ukrán) nyelvű színi előadásokat az állami és önkormányzati fenntartású színházakban kizárólag ukrán feliratozás mellett lehet majd játszani. Sajtótermékeket csak az ukrán változattal párhuzamosan, azonos időben és azonos tartalommal lehetne kiadni más nyelveken. Az idegen nyelvű kiadványokat szerkesztő könyvkiadóknak éves szinten a kiadványaik legalább felét ukrán nyelven kellene kiadniuk.
A sajtóbeszámolók eltérnek a tekintetben, hogy elrendeli-e a nyelvtörvény az ukrán nyelvvédelmi megbízott és a nyelvfelügyelők intézményének létrehozását. Ha igen, feladataik közé tartozna egyebek mellett az államnyelv használatára vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése. A rendelkezések megsértése közigazgatási jogsértésnek fog minősülni, amiért bírság szabható ki. A bírság minimális összege az adózatlan minimális jövedelem kétszázszorosa lehet.
Az ország érdeklődő vagy érintett lakosságának aprajához-nagyjához hasonlóan egyelőre a KMKSZ is arra vár, hogy elérhetővé váljék a megszavazott törvénytervezet végleges szövege, és szakértőik ennek alapján kidolgozhassák módosító indítványaikat, még mielőtt sor kerülne a törvény vitájára második olvasatban – erősítette meg a Kárpátaljának Darcsi Karolina, a Szövetség politikai és kommunikációs titkára. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy mikor tűzi ismét napirendjére a törvényt a Rada. A szakértők hajlanak arra, hogy a kérdés csak valamikor 2019 elején, az elnökválasztási kampány részeként kerül terítékre ismét. Afelől viszont senkinek nincs kétsége, hogy a jogszabályt még a választás napja (március 31.) előtt elfogadják, hiszen a kormánypártok és a koalícióból kivált kisebb nacionalista beállítottságú pártocskák egyaránt érdekeltek a megszületésében. A törvényalkotási kényszer miatt viszont egyelőre senki nem mer jóslásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy miként fest majd a jogszabály végső szövege. Nem zárható ki, hogy a kampány hevében a legelképesztőbb képviselői szeszélyeket is megszavazzák majd a honatyák.
(ntk)
