Ha a kárpátaljai magyarok emelt fővel vállalhatják hovatartozásukat, azzal Ukrajna is gazdagabb

A kárpátaljai magyarok – folytatva az eddigi hagyományt – idén is Nagyszőlősön, a mártírhalált halt Perényi Zsigmond 1849-es felsőházi elnök mellszobránál emlékeztek az aradi vértanúkra. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 6-án megtartott központi megemlékezésének ünnepi szónoka Trócsányi László igazságügyi miniszter volt.

A nagyszőlősi középiskola kertjében álló emlékmű mellett Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, 169 évvel ezelőtt olyan szomorú események történtek nemzetünk életében, melyek azóta is kísértenek bennünket. Az aradi vértanúk hősiessége tovább él, a ma emberének pedig kötelessége ezt méltatni, hogy a jövő nemzedéke is megismerje történetüket.

Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme, amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek – hangsúlyozta Trócsányi László. A politikus kiemelte, hogy a jelenlegi politikai törekvések, sajnos, nem ebbe az irányba haladnak. Biztosította a jelenlévőket afelől, hogy a magyar kormány úgy tekint az itt élő magyar kisebbségre, mint a magyar nemzet megbecsült tagjára. Kiemelte, hogy Magyarország soha nem fogja cserbenhagyni a kárpátaljai magyarokat, és nagyra értékeli hűségüket az anyanyelv, a magyar hagyományok és kultúra iránt.

A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része a magyar és az európai jövőnek is – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Elmondta, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül magyar anyanyelvűek csak öten voltak, ez is azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek fontos szerepet játszottak Magyarország életében. Ez ma sincs másképp, Magyarország ma is azt vallja, hogy a nemzetiségek gazdagítják állami és nemzeti létünket. Ezért alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagjai élnek – hívta fel a figyelmet.

A politikus barátként szólt a helyi ukrán képviselőkhöz, felhívva a figyelmüket arra: „Ha a kárpátaljai magyarok emelt fővel vállalhatják hovatartozásukat, azzal Ukrajna is gazdagabb.”

„Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának” – fogalmazott. Biztosította a megjelenteket afelől, hogy a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint a kárpátaljai magyarság ukrajnai történetének egyik legsötétebb korszakát éli meg, hiszen a kisebbségi jogfosztottság határára került. Ugyanis a napokban első olvasatban elfogadott nyelvtörvény értelmében a kisebbségi nyelveket vissza kívánják szorítani a magánélet és a vallási szféra területére. Eközben az ukrán hatóságok vegzálják a magyar közéletben tevékenykedőket. Ezek a törekvések mind arról tanúskodnak, hogy Ukrajna kisebbségpolitikája radikálisan megváltozott – jelentette ki a politikus.

„A történelem folyamán sok gyászos időt megélt a magyar nemzet, de mindegyik után képes volt talpra állni és megerősödni. Ebben a nehéz időszakban nekünk ezekre az emberekre kell gondolnunk, akik életüket áldozták a szabadságért. Az elnyomatás időszakában, a Bach-rendszer idején sem adta fel a magyarság, nem engedett a 48-ból, nem engedett azokból a célokból, amelyeket a forradalom kitűzött maga elé, és 1867 után sikerült Magyarországnak visszanyernie függetlenségét, megtörtént a kiegyezés” – fogalmazott Brenzovics. 

„Mi lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak, azt szeretnénk, hogyha ez az ország  – ahogy mi tiszteljük a törvényeit – tisztelné a jogainkat” – hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy azok az intézkedések és törvények, amelyeket elfogadtak az elmúlt időszakban, ellentétesek mind Ukrajna Alkotmányával, mind az ukrán–magyar alapszerződéssel, mind pedig Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a magyar kisebbség képviselete valamikor egy olyan szerződést írt alá egy elnökjelölttel, amely biztosította a magyarság kisebbségi joggyakorlatát Ukrajnában. Azonban ezeket a szerződéseket nem tartották be, pedig a nagy embereket és nagy nemzeteket az jellemzi, hogy állják szavukat.

„Mi azonban soha nem fogjuk feladni, az elkövetkező nehéz időkben adjon nekünk erőt az aradi vértanúk konok hazaszeretete” – jelentette ki Brenzovics László.

Hősnek nem születik senki, hősökké az emberek válnak – ezzel kezdte beszédét Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Szerinte azok a hősök, akik 1848–49-ben helytálltak, elhivatottak voltak szülőföldjük iránt. Éppen ezért készek voltak életüket adni érte. „A haza mi valamennyien egyenként és közösségben is vagyunk, színházunkkal, kultúránkkal, nyelvünkkel, ha ennek egy kis része is csorbul, máris a haza lesz kevesebb. Az elmúlt két esztendőben történt intézkedések azonban csorbítani kívánják megszerzett jogainkat. Nem szabad mindezt hagynunk, lehetőséget kell biztosítanunk az utánunk következő nemzedékek számára is, hogy magyar nyelven gyakorolják önazonosságukat ezen a leheletnyi földön, mely a szülőföldet jelenti számunkra.”

Az UMDSZ elnöke szerint minél erősebben fel kell hívni a nemzetközi szervezetek figyelmét arra, hogy Ukrajna európai uniós törekvései nem tesznek eleget az uniós elvárásoknak. Szerinte meg kell adni a kisebbségek számára azokat a jogokat, amelyek illetik őket.

„Kegyelmi időnk van még, nem hosszú ez az idő, de még lehet rajta változtatni, úgy hiszem, hogy a bizakodás a legfontosabb. Befogadó nemzet vagyunk, be kell fogadnunk a szépet, a jót, mindazt, ami minket nemesebbé tesz. De ki kell zárnunk soraink közül az egymással való szembenállást, a megkülönböztetést, és igyekeznünk kell egymásnak vetve hátunkat egy majdnem körkörös védelemre berendezkedni. Amit eddig építettünk, a haza és a nemzet javára építettük, és ezt nem adhatjuk fel” – hangsúlyozta Zubánics László. 

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke elmondta: „A forradalom vértanúira emlékezünk ma, azokra a hazaszeretet iránt elkötelezett hősökre, akik készek voltak életüket adni a szabadságért és a demokratikus elvekért. A magyarokat mindig is a szabadság iránti tisztelet és szeretet jellemezte. Készek voltak ezért a szabadságért és a demokráciáért, ha kellett, az életüket adni. Az 1848-as forradalom a szabadságért, a demokráciáért, a magyar nemzet függetlenségéért indult. A forradalomban harcoló, és utána is életüket áldozó emberek nemcsak hőstetteket hajtottak végre abban a történelmi pillanatban, és megtették, amit kért a nemzet, de reményt adtak a jövő számára, ezért ők számunkra is példák. Ma, amikor Ukrajna területén háború zajlik, szükség van jó példákra. Ezek az emberek példát mutatnak előttünk tetteikkel, a hazához és nemzetükhöz való hűségükkel. Mi ezen a soknemzetiségű vidéken igyekszünk továbbra is megőrizni az egymás iránti toleranciát, tiszteletet, a demokratikus előrehaladás érdekében.” 

A felemelő, lelket bátorító szavakat követően a Seregélyesi Baptista Általános Iskola növendékei, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákjai és a Péterfalvai Református Líceum kórusa ünnepi műsorral emlékezett az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúkra. Ezt követően a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Perényi-emlékmű talapzatánál.

Váradi Enikő