Az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság 2018. szeptember 17-18-án tartotta ukrajnai kihelyezett plenáris ülését Lembergben és Ivano-Frankivszkban. Az ülésen az Európai Parlament és az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői közösen megvizsgálták az EU-Ukrajna kapcsolatok jelenlegi állását, a Társulási Megállapodás végrehajtását, a reformok ütemét, a biztonsági és politikai kihívásokat, valamint a nemzeti kisebbségek jogi helyzetét.
A látogatás résztvevői kerekasztal-megbeszélést tartottak az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőivel, ahol Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke tájékozatott a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az ukrán kormány által végrehajtott jogszűkítésekről, az új oktatási törvény 7. cikkelyének negatív következményeiről, a KMKSZ-székház felrobbantásáról, az egyre durvuló magyarellenes média-kampányról, a magyar értelmiségiek és újságírók elleni atrocitásokról, a készülő választások előtti időszak kihívásairól.
A választójogi, közigazgatási és bírói reformok megvitatása során Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő elmondta: „Remélem, hogy az új, a Verhovna Rada által megszavazott, 17 tagú Központi Választási Bizottság be fogja tartani a hatályban lévő választási törvényt. Megengedhetetlen, hogy olyan jogsértést kövessen el, mint az előző KVB 2014-ben, amikor figyelmen kívül hagyta a korábbi választási törvény azon cikkelyét, mely szerint az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek számára legalább egy olyan választókörzetet kell létrehozni, amelyben többségben vannak. 2014-ben azonban a KVB 3 körzetbe osztotta a kárpátaljai magyar területeket, megakadályozva ezzel, hogy saját jogon képviselőt juttassanak a Legfelsőbb Tanácsba. Az új Választójogi Kódex kapcsán, melynek első olvasatát 2017. november 11-én fogadta el a Verhovna Rada, a fideszes képviselő kifejtette: fontos és időszerű lett volna a második olvasat elfogadása legalább egy évvel a választások előtt, így már nagy késdelemben van a Rada. Az első olvasat azonban nem tartalmaz semmilyen konkrét kitételt a nemzeti kisebbségek érdekképviseleti lehetőségeire vonatkozóan, ezért a képviselő arra kérte ukrán kollégáit, hogy vegyék figyelembe a KMKSZ-elnök módosító javaslatait, hogy az országos politikai pártok mellett, az érdekképviseleti tevékenységgel bejegyzett szervezetek is állíthassanak jelölteket a választások különböző szintjein.
A plenáris ülés második napján került sor zárónyilatkozat elfogadására, mely Bocskor Andrea indítványai nyomán több kisebbségvédelmi passzust is tartalmaz. A dokumentum felszólítja Ukrajnát a Koppenhágai kritériumok, az alapvető szabadságjogok és az emberi és kisebbségi jogok tiszteletére, a jogállamiság védelmezésére. A szabad és független média fontossága mellett felhívja az ukrán hatóságok figyelmét, hogy minden etnikai csoport számára biztosítsanak egyenlő hozzáférést a médiához. A nyilatkozat kiemeli Ukrajna és az EU országai közötti határokon átnyúló együttműködések fontosságát és felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy maximális erőfeszítést tegyenek a már meglévő határátkelőhelyek infrastruktúráinak fejlesztésére, új határátkelőhelyek megnyitására Nyugat-Ukrajnában. Az Európai Unió által nyújtott 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás kapcsán emlékeztet arra, hogy annak előfeltétele a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartásának garanciája. A zárónyilatkozat legnagyobb eredménye az oktatási törvény kapcsán megfogalmazott passzus, mely hangsúlyozza, hogy az ukrán hatóságoknak nagyobb figyelmet kell szentelniük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességére. Felszólítja az országot, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe és késedelem nélkül hajtsák végre a Velencei Bizottság ajánlásait, illetve a 20. EU-Ukrajna Csúcstalálkozó kötelezettségvállalásait, amelyben vállalták, hogy 2023-ig kiterjesztik a 7. cikkely végrehajtásának átmeneti időszakát, és mentességet biztosítanak a nyelvi rendelkezés alól a magániskolák számára. Az oktatási reform kapcsán hatékony párbeszédre szólítja fel az ukrán hatóságokat a nemzeti kisebbségek képviselőivel. Ezzel szemben a közelgő választások és az érdekképviselet kapcsán az ukránok csupán azt vállalták, hogy “hatékonyan végrehajtják azokat a törvényeket, melyek egyenlő jogokat biztosítanak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek”, ami európai szemmel amúgy evidencia lenne.
A zárónyilatkozat kapcsán Bocskor Andrea hangsúlyozta: “Bár a dokumentumnak nincs kötelező jellege, mégis egy újabb uniós szintű hivatkozási alap, melyben kisebbségvédelmi elvárásokat fogalmaztak meg Ukrajnával szemben, illetve Kijev olyan vállalásokat tett benne, melyeket számon lehet majd rajta kérni. Megelégedéssel tölt továbbá el, hogy helyet kapott benne az oktatási reform, a média, a decentralizáció és a választási reform is, melyek mind fontosak a kárpátaljai magyar közösség jövője szempontjából”- mondta el a képviselő.
Brüsszel, 2018. szeptember 24.
