Díszvendégek voltunk a Summerfesten
Az idei, 25. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár díszvendége Kárpátalja volt a Budapest melletti iparvárosban, Százhalombattán. Vidékünk népzenéjét, táncait, viseleteit és művészetét bemutató színvonalas programok mellett a szervezők, a Hagyományok Háza Hálózat és a százhalombattai Barátság Kulturális Központ meghirdetett egy Kárpátalja múltját és jelenét bemutató konferenciát is, amelyre előre nem látható okok miatt csak a rendezvényt követően, szeptember 13-án került sor.
Százhalombattán a Barátság Kulturális Központban a vidékünket bemutató konferenciát házigazdaként Szigetvári József, a központ igazgatója, a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, hogy az idei fesztivállal akaratukon kívül számos nemzetközi bonyodalomba ütköztek. Ezzel együtt a Díszvendégünk Kárpátalja fantasztikusan jól sikerült program volt a Summerfesten, fontos eredménynek tartja, hogy létrejött a Kárpátalja Néptáncegyüttes, és az idén 20 ország népzenészeit Magyarországra vonzó rendezvényen a továbbiakban is számítanak a kárpátaljai résztvevők jelenlétére. Elmondta továbbá, hogy a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes tudatosan kockázatot vállalva választotta a viski táncokat, amellyel végül kiestek a Magyar Televízió Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorából, ugyanakkor nagy álmuk, hogy egyszer bemutassák a most készülő Levelek Kárpátaljáról című táncszínházi előadásukat Kárpátalján is.
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja kirendeltségének vezetője beszámolt az általuk elért eredményekről. Elmondta, hogy a hat táncházi zenekar most már kiszolgálja Kárpátalját, öt évvel ezelőtt elindult a mesterképzés a beregszászi főiskolán, amelynek köszönhetően kinevelkedett egy 120 fős néptáncos, népi énekes, zenész csapat, akik újratanítják hagyományainkat a legkisebb falvakban is. Pál Katalin bízik abban, hogy 10-15 év múlva már olyan eredményeik lesznek, amelyeket nem lehet majd leállítani, és nélkülük is működik majd. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy Szigetvári József felkarolta Kárpátalját, és ott lehettünk díszvendégként Európa legnagyobb folklórfesztiválján, ahol a beregszászi színház előadásával, a mezővári BorzsaVári zenekar nagy sikerű koncertjével, a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadásával, valamint kárpátaljai kézművesek és képzőművészek kiállításával mutatkozhatott be vidékünk a rendezvényen, ahol létrejött a 20 fős Kárpátalja Néptáncegyüttes.
A konferencián elsőként Tóth István történész, korábbi beregszászi magyar főkonzul foglalta össze kitűnően Kárpátalja XX. századi történetét, bemutatva, hogy vidékünk története folyamatos autonómiakísérletek története, amelyek megvalósulásának hiánya a vidék fejlődésének legnagyobb akadálya.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke előadásában Kárpátalja gazdasági helyzetéről és a kitörési lehetőségeket akadályozó tényezőkről beszélt.
Az alelnök a turisztikai ágazat fejlesztésében látja a legnagyobb lehetőségeket, már jelenleg is ebből származik Kárpátalja bevételeinek 70%-a, az elmúlt két év alatt a megyénkbe érkezett belföldi turisták száma megnégyszereződött. A turisták Kárpátaljára vonzásának legnagyobb akadálya az utak állapota, a határátkelőhelyek korlátozott áteresztőképessége és a megfelelő hulladékkezelés hiánya.
Barta József beszélt az Ukrajnában elkezdődött közigazgatási reformról, és annak visszásságairól, a kárpátaljai magyarság kollektív jogait korlátozó kormányzati intézkedésekről és a központi ukrán sajtó magyarellenes kampányáról. A megyei tanács alelnöke, összegezve előadását hangsúlyozta, hogy Kárpátalja lakosságának érdeke Ukrajna Európai Unióhoz történő közeledése.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház programszervezője a kárpátaljai színjátszás történetéről tartott előadást, bemutatva többek között Nádas Anna, Fedák Sári és Schober Ottó szerepét az amatőr színjátszás támogatásában és szervezésében, majd részletesen ismertetve a beregszászi hivatásos társulat történetét 1993-as megalakulásától máig. Az előadó elmondta, hogy nyílt napokkal, osztálytermi előadásokkal, értő színikritikával igyekeznek közelebb hozni minél több kárpátaljai magyar embert a színházhoz, szeretnék újra megszervezni a beregszászi színházban a Sztalker Fesztivált. Fontos mérföldkő lehet a teátrum életében az is, hogy 2019-től színészképzés indul a Rákóczi-főiskolán.
A konferencia résztvevőinek a Hogyan élünk magyarként Kárpátalján 2018-ban? című panelbeszélgetés résztvevői igyekeztek bemutatni a kárpátaljai magyar fiatalok életét és mindennapjait. Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, Tiszakeresztúr és Karácsfalva polgármestere, Tarpai Viktória színművész, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja, és K. Debreceni Mihály, az MTVA kárpátaljai tudósítója munkatársunk, Badó Zsolt kérdéseire válaszolva beszéltek életükről, mindennapjaikról, bizonyítva, hogy a magyar fiatalok Kárpátalján is lehetnek sikeresek.
A Kárpátalja jövője című panelbeszélgetésben dr. Grezsa István, Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Csallóközi Eszter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetője, Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára és Buhajla József ungvári magyar főkonzul beszélt a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a magyar kormányzat gazdaság- és óvodafejlesztési programjainak eredményeiről. A panelbeszélgetést K. Debreceni Mihály moderálta.
Személyes és családtörténeti elbeszélésével mutatta be az egyszerű kárpátaljai magyar emberek életében a történelem viharai által okozott nehézségeket és abszurd helyzeteket a viski Ötvös Sándor, a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola nyugalmazott tanára.
Végül Váradi Enikő, lapunk munkatársa, néprajz PhD-hallgató beszélgetett Pál Lajos és Pál Katalin népzeneoktatókkal a kárpátaljai népi kultúra megőrzéséért folytatott harcukról.
dózsa
