Rafał Wolski, a Lengyel Köztársaság lembergi főkonzulja munkalátogatást tett megyénkben. Csütörtökön, július 12-én délután a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában találkozott Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnökével. A kétoldalú megbeszélésen lengyel részről jelen volt Rafał Kocot konzul is.
Barta József üdvözölte a lengyel vendégeket és reményét fejezte ki, hogy a látogatás elősegíti a magyar–lengyel baráti kapcsolatok és a régiók közötti együttműködés fejlődését.
Rafał Wolski kifejtette, nem fér kétség ahhoz, hogy Kárpátalja öröksége, a nyelvek, a kultúrák sokszínűsége elősegíti a fejlődést, és fontos számára a megyében élő más nemzeti kisebbség képviselőjének véleménye. Örömét fejezte ki, hogy Barta József személyében a megyei tanács és a magyar közösség egyik vezetőjével tárgyalhat.
– Lengyelország szempontjából Kárpátalja a Kárpáti régió része, ahol kis létszámú, de minőségi, összetartó lengyel közösség él.
Barta József röviden tájékoztatta a küldöttség tagjait a megyében és az országban zajló folyamatokról. Többek között elmondta, hogy a fővárosban kampány indult ellenünk, gyakran szeparatistának neveznek minket, és nem csupán a kárpátaljai magyarokat, hanem az egész megye lakosságát.
– Mi nem vagyunk szeparatisták, csupán magyarságunkat akarjuk megőrizni, és emellett követeljük az ukrán mint államnyelv elsajátításának javítását, hiszen mi ebben érdekeltek vagyunk, de magyar identitásunk megőrzése mellett – hangsúlyozta az alelnök. – Az ukránok ezer évig más országok kötelékében éltek, és megőrizték nyelvüket, kultúrájukat. Ez az ukránok mellett azoknak az országoknak is az érdeme, amelyek lehetővé tették számukra mindezt.
A szovjet érában harcoltak a ruszifikáció ellen, most viszont ugyanazt teszik más kisebbséggel szemben, amit ők saját bőrükön megtapasztalhattak. Érthetetlenül fogadjuk ezt, főleg, hogy a nemzetközi egyezmények értelmében a szerzett jogok szűkítése megengedhetetlen. Az óvodától az egyetemig kiépített oktatási rendszerrel rendelkezünk, de az új oktatási törvény asszimilációra vagy emigrációra kényszerít bennünket.
A lengyel főkonzul a radikalizmussal kapcsolatban kifejtette: különösen fájdalmasan érintette őt a KMKSZ-székház elleni merénylet, amelyet olyan személyek követtek el, akiket képtelen honfitársainak nevezni, de sajnos, vele azonos állampolgársággal rendelkeznek. „Jó, hogy senki sem dőlt be a provokációnak” – szögezte le.
– Kárpátalján a helyzet stabil, és ezt egyetlen külső erőnek sem sikerül megingatni. Itt békében és barátságban akarnak élni az emberek – hangsúlyozta Barta József, és kiemelte ebben Hennagyij Moszkal szerepét, aki mindent megtesz azért, hogy megyénk a továbbiakban is a nyugalom szigete legyen.
Rafał Wolski elmondta, nagy érdeklődéssel és tisztelettel figyelték Moszkal viselkedését az oktatási törvényt illetően.
– Ukrajnában 6 lengyel iskola van, ahol de facto kétnyelvű az oktatás, mivel a tanulók olyan kevesen vannak, hogy nincs értelme 80-100 tankönyvet nyomtatni – mondta. A lengyel kisebbséget teljesen másképp érinti az új ukrán oktatási törvény. A két ország oktatási minisztere még tavaly októberben találkozott és megvitatták a helyzetet. A lengyel közösség tagjainak nincs nyelvi problémája. Más ukrajnai kisebbségekkel (örmény, bolgár, stb.) szemben, akik többnyire oroszul beszélnek, az ukrajnai lengyelek jól beszélik az ukrán nyelvet. Épp ezért felháborítónak és sértőnek tartja, hogy az ukrán állam iránt nem lojális állampolgároknak minősítik őket.
A lengyel főkonzul átérzi a kárpátaljai magyarok helyzetét, mert sokéves tapasztalatból tudja, csak ott maradtak meg az anyanyelvüket használó, erős lengyel közösségek, ahol fennmaradtak a lengyel iskolák.
– Ezzel szemben Zsitomir megyében és Podóliában (Pogyillja), ahol 1935-ben bezárták a lengyel tannyelvű iskolákat, csak az ima nyelveként maradt fenn a lengyel. Ebből is látszik az oktatás fontossága – mondta Rafał Wolski.
Úgyszintén elhangzott, hogy amikor néhány éve az ukrán kormány meg akarta szüntetni a független tesztelés lengyel nyelven történő lebonyolítását, ezt sikerült megakadályozniuk. Véleménye szerint ez az anyanyelvi oktatás végét jelentette volna.
A Lengyel Köztársaság Lembergi Főkonzulátusán mintegy 100 ember dolgozik, közte 40-en az anyaországból és 60 helyi, akik a lengyel tannyelvű iskolák végzősei, és nem ritkán Lengyelországban tanultak különböző egyetemeken, de hazatértek.
Barta József számokkal alátámasztva szemléltette, hogyan viszonyulnak a helyiek a problémához. Mint ismeretes, a megyei tanácsban 8 magyar képviselő jutott be, de a magyarokat érintő kérdések szavazásakor a képviselők mindig nagy többséggel kiállnak a nemzeti kisebbség védelmében. Így volt ez akkor is, amikor az SZBU az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány ellen indított bűnvádi eljárást: a jelenlévő 52 képviselőből 51 szavazta meg az alelnök által megfogalmazott indítványt. Egyébként az anyaországból több mint 7 milliárd forint, azaz a megyei költségvetés 10 %-ának megfelelő összegű gazdasági, szociális, egyéb célú támogatás érkezett, s mindez áttekinthető banki rendszeren keresztül, vagyis adófizetés folyik az ukrán kincstárba.
Elhangzott, hogy lengyel részről óvatos érdeklődést tanúsítanak a hasonló megnyilvánulások iránt, mivel egy egész sor lengyel intézmény létezik, amelyek emlékművek létesítését, kulturális rendezvényeket támogatnak – jegyezte meg a főkonzul.
A magyar és a lengyel nép között történelmileg szoros barátság alakult ki, és azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is fennmaradjon.
Ezt a célt fogja szolgálni az a közös rendezvény is, amelyet szeptember 14–15-én szerveznek az ukrán–lengyel határ két oldalán a nagybereznai járási Kiesvölgy (Ljubnya) és a lengyel Wołosate település közelében. Első nap nemzetközi konferenciát, panelmegbeszéléseket és a határ menti együttműködés programjának megvitatását tervezik. Második nap pedig tartalmas kulturális rendezvény várja majd az érdeklődőket.
Egyébként legutóbb 2002-ben volt hasonló rendezvény, amikor szintén Hennagyij Moszkal irányította a megyei közigazgatást.
Ősszel a modern lengyel film napjait és filmplakát kiállítást is tervezik Ungváron. Hasonlót már tartottak Lembergben és Ivano-Frankivszkban. Ezenkívül Lengyelország függetlensége újrakikiáltásának 100. évfordulója alkalmából hivatalos fogadásra is sor kerülne.
Jövőre pedig egy lengyel információs központ megnyitását tervezik Ungváron, amely kulturális, vállalkozásfejlesztési, turisztikai és tájékoztatási feladatot látna el. Ivano-Frankivszkban már működik hasonló centrum.
Barta József kiemelte, hogy Kárpátalján nagy hangsúlyt fektetnek a vidékfejlesztésre, invesztíciók bevonására. S ebben az új központ jelentős szerepet játszhat a jövőben. Fejleszteni kell az együttműködést az oktatási, kulturális és gazdasági szférában is. Meg kell mutatni, hogy a magyarok és a lengyelek nem ellenségei az ukránoknak. A három nemzet közös kulturális-gasztronómia rendezvényen jobban megismerné egymást.
Ezt támogatta a lengyel fél is, mert tapasztalatból tudja, hogy honfitársai közül nem mindenki ismeri Kárpátalja sokszínű etnikai összetételét.
Barta József felvetette egy ukrán–lengyel határátkelő megnyitásának kérdését Kárpátalján. De mivel az a Nemzeti Természetvédelmi Park területén lenne, erre egyelőre nincs lehetőség. Turistaátkelő nyitása viszont lehetséges áprilistól szeptemberig, 7-től 19 óráig működne és gyalog vagy kerékpárral lehetne közlekedni.
Egy lengyel konzulátus megnyitásának lehetősége is felmerült Kárpátalján.
– Lengyelország egyetlen országban sem tart fenn annyi külképviseletet, mint Ukrajnában. Jelenleg 6 működik: Lembergben (Lviv), Luckban, Vinnicában, Kijevben, Harkivban, Odesszában. A háború előtt 8 volt, a felsoroltakon kívül még Szevasztopilban és Doneckben. A lengyel külügyminisztérium érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében, főleg, hogy a múlt században az 1938–39-es években Nagyszőlősön is volt külképviselet – hangzott Rafał Wolski válasza, aki elmondta, ha az államvezetés úgy dönt, hogy konzulátust nyitnak Kárpátalján, ő lesz az első, aki konzuli szolgálatra jelentkezik megyénkbe.
A további beszélgetés során viccesen megjegyezte, bár a magyar nyelv ismerete részéről a gasztronómiai szavakra korlátozódik, viszont iskolacsere-program keretében második idegen nyelvként lehetőséget szeretnének biztosítani a lengyel nyelv oktatására egy kárpátaljai magyar tannyelvű iskolában.
Barta József örömmel fogadta a kezdeményezést és elmondta, ebben mi is érdekeltek vagyunk, és mindent megtesz a kivitelezés érdekében.
A kellemes hangvitelű, informatív beszélgetést a lengyel főkonzul az általa ismert két mondattal zárta: Éljen Magyarország! és Éljen a magyar–lengyel barátság!
A lengyel küldöttség ungvári látogatása során úgyszintén találkozott Hennagyij Moszkallal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjével, Mihajlo Rivisszel, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével, Buhajla Józseffel, Magyarország ungvári főkonzuljával, az Ungvári Nemzeti Egyetem vezetőségével és Bohdan Andrijivvel, Ungvár város polgármesterével.
Rehó Viktória
