A készülő A teljes általános középfokú oktatásról törvény 5., az oktatás nyelvéről rendelkező cikkelyéről, illetve a kárpátaljai magyar oktatást érintő egyéb aktuális kérdésekről egyeztettek szerdán Kijevben, az Oktatási és Tudományos Minisztériumban Lilija Hrinevics tárcavezetővel és a minisztériumi szakértőkkel a kárpátaljai magyarság képviselői. A tanácskozáson részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A megbeszélésen jelen volt Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete is.
Az egyeztetést követően telefonon értük utol a minisztériumból távozó magyar vezetőket, hogy a találkozó eredményeiről kérdezzük őket.
„A készülő, a középfokú oktatást szabályozni hivatott törvény tervezete jelenlegi formájában megfelel a tavaly szeptemberben elfogadott oktatási törvénynek, amelyet viszont a kárpátaljai magyarság nem tud elfogadni – vázolta egyetlen mondattal a helyzetet Brenzovics László. – Kitartunk az álláspontunk mellett, hogy az oktatásra vonatkozó új ukrán jogszabályok miatt nem sérülhetnek a kárpátaljai magyarság jogai, ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kidolgozás alatt álló törvény értelmében az általános és középiskolákban a jövőben a tantárgyak jelentős részét ukrán nyelven szándékoznak oktatni.”
Ezzel együtt voltak olyan rendelkezései is a törvénytervezetnek, amelyben egyetértés mutatkozott a felek között, jelezte Brenzovics László. Így a készülő dokumentum rögzítené a magyarságnak azt a Velencei Bizottság ajánlásain alapuló követelését, hogy a nem állami vagy önkormányzati fenntartású iskolákban az oktatás nyelvéről az alapítók dönthessenek.
„Szóba került továbbá, hogy kérés esetén az érettségi vizsgák tételeit – az ukrán nyelven és irodalmon kívül – a jövőben is lefordítanák magyarra. Abban is egyetértettünk, hogy a nem ukrán tannyelvű iskolákban tanuló diákokkal szemben ukrán nyelvből és irodalomból támasztott követelmények nem lehetnek azonosak azokkal, amelyeket az ukrán iskolák végzőseivel szemben fogalmaznak meg, vagyis differenciált megközelítésre van szükség.”
Érdeklődésünkre, hogy folytatódnak-e az egyeztetések a magyarság és az oktatási tárca között, a KMKSZ elnöke elmondta:
„Egyelőre várjuk a választ az írásban megfogalmazott javaslatainkra, amelyeket –élve az alkalommal –átadtunk Hrinevics miniszternek, s amelyek egyebek mellett az ukrán nyelv oktatásának megreformálásával kapcsolatosak. A tárgyalásoknak nyilván lesz folytatása, azonban úgy tűnik számomra, hogy az alapvető kérdésekben nem tudnak közeledni az álláspontok, hiszen az oktatási kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a középfokú oktatásról rendelkező jogszabálynak meg kell felelnie az oktatásról szóló kerettörvénynek, amely viszont a számunkra elfogadhatatlan. Tudjuk, hogy az oktatási törvény az alkotmánybíróság előtt van, várjuk a testület döntését.
Csatlakozva Brenzovics Lászlóhoz Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta:
„Beigazolódtak a félelmeink azokkal a korábbi ukrán kormányzati ígéretekkel kapcsolatban, melyek szerint az ágazati jogszabályokban fogják majd rendezni, javítani az oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó, általunk sérelmezett rendelkezéseit. Most több felvetésünkre is azt a választ kaptuk, hogy nem lehet módosítani a készülő középfokú oktatási törvény rendelkezésein, hiszen az ágazati jogszabálynak meg kell felelnie a kerettörvénynek…”
„Ezúttal is elhangzott a sokszor hallott érv, hogy a kormányzat mindezt a magyar gyerekek érdekében teszi, akiknek el kell sajátítaniuk az ukrán nyelvet, hogy érvényesülni tudjanak Ukrajnában – folytatta Orosz Ildikó. – Újra el kellett mondanunk, hogy a kárpátaljai magyarok teljes jogú adófizető állampolgárok, mégis meg akarják őket fosztani attól a joguktól, hogy eldönthessék, milyen nyelven tanuljanak a gyermekeik.”
A KMPSZ elnöke elmondta azt is, kérték a minisztert, hogy a jövőben a magyar tannyelvű iskolákban a magyar ne számítson idegen nyelvnek, hanem anyanyelvként oktassák, s ennek megfelelően külön órakeretet különítsenek el az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására az új órahálókban. „Az állami normatíva alapján kidolgoztuk az elképzelésünket tükröző saját javaslatunkat ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit be is nyújtottunk a minisztérium képviselőinek, ám egyelőre ebben sem találtunk támogatásra. Pedig mi már csak azért is ragaszkodnánk az elképzelésünkhöz, mert tudjuk, hogy milyen csekély az érdekérvényesítő képessége iskoláinknak a járási tanfelügyelőségekkel szemben. Félő, hogy ha a tanfelügyelők döntenek majd az óraszámokról, s nem lesz olyan, az oktatási minisztérium által jóváhagyott alternatív óraháló, amely időt biztosít az anyanyelv oktatásához, le fognak söpörni az asztalról minden ez irányú kezdeményezést.”
Orosz Ildikó is beszámolhatott egy jó hírről. Mint elmondta, az oktatási minisztérium engedélyezte, hogy szeptembertől a magyar ábécéskönyvek alapján tanítsák az írást-olvasást az első osztályokban. „Most a magyar államhoz kell fordulnunk, hogy beszerezzük a szükséges tankönyveket” – tette hozzá.
zzz
