Gazdaságfejlesztés a nemzetpolitika jegyében – panelbeszélgetés Felsőszinevéren
A felsőszinevéri Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen harmadik napján, pénteken a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a szerbiai Vajdaságban, Kárpátalján és nemrég kísérleti jelleggel az erdélyi Mezőségben a magyar kormány által beindított gazdaságfejlesztési programok eredményeit és tapasztalatait tekintették át egy panelbeszélgetés keretében. A szakmai beszélgetést Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának elnöke moderálta.
Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója tevékenységük kapcsán elmondta: „A Bethlen Gábor Alap célja a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának és identitásának megerősítése, többek között a gazdaságfejlesztés eszközeivel. 2010 óta többszáz milliárd forint támogatást biztosítottunk intézményfejlesztéstől kezdve a civil szervezetek működésének és programjainak támogatásáig, melyek indirekt formában a külhoni magyar vállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulnak. 2016-tól direkt vállalkozásfejlesztési mintaprogramokat is indítottunk a tematikus évek keretében, ennek eredményeként közel 500 vállalkozó jutott 3-6 millió forint összegű vállalkozásfejlesztési támogatáshoz, melyhez 2 milliárd forint forrás állt rendelkezésre.”
Magyarország Kormánya elsőként a Vajdaságban indította be a kisebbségben élő vajdasági magyar közösséget segítő, nagy volumenű gazdaságfejlesztési programját, melyet a Prosperitati Alapítvány bonyolít. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte, hogy Szerbia befogadó országként megértette, a Magyarország által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás nemcsak Magyarországnak és a magyar kisebbségnek, hanem a befogadó országnak is érdeke, hisz ott keletkezik többletadó-bevétel és GDP-növelő hatása is van. A vajdasági előadó kijelentette, a magyar nemzetpolitika sikerei miatt ma Szerbiában jobb magyarnak lenni, mint bármely más nemzetiség tagjának. Szerbiában nagyon népszerű a magyar állampolgárság felvétele, ott egyébként ahhoz kötik, hogy valaki pályázhat-e a Prosperitati Alapítványnál anyaországi gazdaságfejlesztési támogatásra.
Számos konkrét sikertörténettel bizonyította, hogy mekkora jelentősége van a Vajdaságban Magyarország támogatásának. A tavalyi évben közel 6500 sikeres pályázatuk volt, eddig öt pályázati kört írtak ki, négyet le is zártak. A fejlesztések összértéke meghaladja a 200 millió eurót, ennek csak kisebb része, 84 millió euró vissza nem térítendő támogatás, többsége kamattámogatott hitel. Elmondta továbbá, hogy közel 400 család kapott támogatást önálló falusi ház, gazdaság vásárlásához, 560 hektárnyi termőföldet tudtak a magyar gazdák megvásárolni Vajdaságban úgy, hogy ott a termőföld nagyon „kelendő jószág”.
A vajdasági sikertörténet után Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója a magyar gazdaságfejlesztés kárpátaljai tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy Kárpátalja esetében sok probléma van a befogadó országgal, a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy folyamatosan változik az adórendszer, gyakran évente többször is, ami kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást. Például három hete fogadtak el Kijevben egy olyan törvényt, amely értelmében a farmergazdaságoknak is fizetniük kell a jövőben személyi jövedelemadót, ami jelentős többletnehézséget jelent a számukra. Berki Marianna szerint Kárpátalján sok szállító visszaél monopolhelyzetével, a pályázati eljárás ideje alatt többször is emelnek árat, illetve csúszópénzeket követelnek azért, hogy időben kiadják a beszerzést igazoló iratokat. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövőben intézkedni fognak a beszállítók visszaéléseinek kivédése érdekében. Összességében sikeresnek nevezte az alapítvány tevékenységét az igazgató asszony, amit a sikeresen pályázók nagy száma igazol, mindez annak ellenére így van, hogy Ukrajnában nehéz körülmények között kell helytállniuk a pályázóknak és az alapítványnak is. Az ukrán bürokrácia útvesztőiben nehezen eligazodók segítésére létrehozták a tanácsadással foglalkozó Széchenyi Alapítványt is.
Berki Marianna arról is beszélt, hogy az ukrán titkosszolgálat az alapítvány ellen szeparatizmus miatt indított büntetőjogi eljárást. Ez jelenleg még semmilyen befolyással nincsen az alapítvány munkájára, a pályázókat sem zaklatják.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának elnöke az erdélyi Mezőség területén beindított kísérleti program eredményeiről számolt be, ahol 1,5 milliárd forint felhasználásával, több mint 500 sikeres pályázatot támogattak. A kísérleti programmal Romániának mint befogadó államnak a tesztelését is elvégezték, szerinte, ha a román pénzügyminisztériumban valaki összeadja, hogy ez mit hozott a román államnak, a gazdaságfejlesztési programot kiterjeszthetik majd egész Erdélyre és a Partiumra is.
Badó Zsolt