Fotó: Jablonykó Tamás

Nemzetpolitikai fórum a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen

Történelmi küldetés, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, az őket törekvéseikben támogató anyaországi kormányzat, a civil szervezetek egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amely hatékony lehet a kárpátaljai magyarság megmaradásáért folytatott harcban, amikor az ukrán oktatási törvény nyelvi rendelkezései a megsemmisüléssel fenyegetik a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján, a nyelvtörvény parlament elé került tervezetei pedig anyanyelvhasználati jogainkat szűkítenék – jelentette ki Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az ökörmezői járási Felsőszinevéren idén huszonhatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán elhangzott előadását összegezve.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a KMKSZ szervezésében sorra kerülő, idén A jövőt magyar nyelven írjuk! címmel megrendezett háromnapos eseményen Barta József egyebek mellett rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezetei egyre gyanúsabbakká válnak a kormányzat szemében, mivel tenni akarnak a közösség biztonságáért, boldogulásáért. Mint rámutatott, ezer éve élnek magyarok a Kárpátok alján, mégsem lehetnek őshonos nép Ukrajnában, csak nemzeti kisebbség, amelyet az új oktatási törvény elfogadása is jobban sújt.

A KMKSZ alelnöke hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság sokak meglepetésére kész volt fellépni jogai védelmében, akár konfrontálódni is ennek érdekében a kormányzattal. A magyar kormány közösségünk mögé állt ebben a küzdelemben, amit rossz néven vesz az ukrán vezetés – jelezte az előadó. Elmondta azt is: sikerült elérni, hogy az oktatási kormányzat leüljön tárgyalni a helyi magyarság képviselőivel, s bár konkrét eredmények eddig nem születtek, legalább elmondható, hogy folynak az egyeztetések.

Az alelnök kitért arra is, hogy az anyaországi támogatásoknak köszönhetően sikerült megfékezni az emigrációt, sőt százas nagyságrendben vannak már azok az eddig külföldön munkát vállalók, akik hazatérnek, ismét egyre többen képzelik el a jövőjüket a szülőföldjükön.

Barta József egyben felhívta a figyelmet, hogy egyre gyakoribbakká válnak a kárpátaljai magyarságot érő provokációk, amelyek jellemzően akkor erősödnek fel, amikor a közösség, a magyarországi kormányzat bekeményít, azaz szilárdan kiáll érdekei védelmében. Mindazonáltal népünket nem rémisztették meg a provokációk, sőt a közösség összefogással válaszolt az őt ért támadásokra, s a KMKSZ-nek is eltökélt szándéka, hogy folytatja a küzdelmet jogainkért – tette hozzá a szövetség alelnöke.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára jelezte, munkájuk során napi kapcsolatban állnak a határon túli magyar közösségek képviselőivel, jó viszony alakult ki a diaszpóra szervezeteivel is. A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a Minority SafePack akció sikeréről. Egyben jelezte, hogy a FUEN jövőre, az európai parlamenti választások után megalakuló új Európai Bizottságnak szándékozik benyújtani a több mint egymillió aláírással alátámasztott, az európai kisebbségek helyzetének jogi rendezését célzó kezdeményezést. Szilágyi Péter szólt arról is, hogy az elmúlt nyolc évben nagyságrendekkel sikerült növelni a határon túli magyarok kormányzati támogatását. A kormányzati politika három fő célja a identitás, a családok és a szülőföldön maradás támogatása – hangsúlyozta.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke előadásában sajnálattal állapította meg, hogy a felvidéki magyarság még mindig megosztott, két párt, az MKP mellett a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt küzd a 430 ezer magyar szavazatért. Az elnök szólt arról is, hogy pártja jól szerepelt a tavalyi szlovákiai megyei választásokon, illetve köszönetet mondott a magyarországi kormányzatnak a sokrétű támogatásért, köztük a magyar óvodák felújításáért. A jövőről szólva az MKP elnöke kiemelte egyebek mellett, hogy tovább kívánnak küzdeni a széthúzás és a közöny ellen.

Szekeres Zsolt, az Amerikai Magyar Koalíció igazgatósági tagja a fórumon elmondta, az amerikai magyar szervezetek egyik fő célkitűzése változatlanul a kisebbségben élő magyar közösségek támogatása. Így idén sikerült megszervezniük, hogy Brenzovics László, a KMKSZ elnöke Washingtonban tárgyalhasson az Egyesült Államok kormányzatának képviselőivel, s a magyarság érdekében végzett tevékenységéért kitüntették a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. Szekeres Zsolt felvetette egyebek mellett, hogy célszerű volna a kárpátaljai és a többi határon túli magyar nyári egyetemen, táborban elhangzó előadásokat közkinccsé tenni az internet segítségével, ami elsősorban a diaszpórában élő magyarok számára volna fontos.

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke többek között az országukban megfigyelhető kisebbségellenes kezdeményezésekről beszélt, például arról az elképzelésről, hogy csökkentsék a kisebbségi képviselők számát a parlamentben, ami hátrányosan érintené a horvátországi magyarságot is, illetve visszalépést jelentene Horvátország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeihez képest.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke közös magyar sikerként beszélt a Minority SafePack támogatására indított aláírásgyűjtési akcióról, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az akció kudarctörténetté is válhatott volna a magyar kormány támogatása nélkül, miáltal a kívánttal ellentétes hatást érték volna el a kezdeményezők. Az EMNP elnöke egyben csodálattal adózott a kárpátaljai magyarság helytállásáért, amelyet jogai védelme során tanúsít.

Bíró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kollégájához csatlakozva azt hangsúlyozta, hogy küzdeni kell az egyházi intézmények visszaszolgáltatásáért, a szimbólumok használatáért, valamint a magyarok ellen indult koncepciós perek ellen. Előrelépés lenne a kisebbségi jogok tekintetében az új, a magyarok számára kedvezőbb romániai közigazgatási kódex elfogadása. A végső megoldást e tekintetben az MPP szerint az autonómia jelentené, tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál parlamenti képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja a visszahonosítást és a határon túli magyarság támogatásának új rendszerét nevezte az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb sikerének a nemzetpolitika terén. A honatya a magyar egység kifejeződéseként értékelte a tavaszi magyarországi parlamenti választásokat, ahol a határon túli szavazók 96 százaléka a Fidesz–KDNP-koalícióra adta voksát. Bosszantó, hogy a szavazatok 15 százaléka még mindig érvénytelen volt, ezért a kormánypártok kezdeményezték a parlamentben a választási törvény módosítását, tette hozzá.

(zzz)