Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere az ungvári járási Alsószlatinán ült tárgyalóasztalhoz pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, illetve Lilija Hrineviccsel, az Oktatási és Tudományos Minisztérium vezetőjével. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke.
„Jelzésértékűnek tekintem, hogy a két ország külügy- és oktatási miniszterei jelen voltak a Rákóczi-főiskola tanévzáró ünnepségén – értékelt a megbeszélést követően a KMKSZ elnöke. – A tanévzáró ünnepség után maratoni tárgyalásra kerül sor a magyar és ukrán tárcavezetők, valamint a kárpátaljai magyarság képviselői között, amelynek középpontjában az ukrán oktatási törvény, illetve a jogszabály végrehajtása állt. Magyarország a találkozón megerősítette álláspontját, amely a Velencei Bizottság idevágó ajánlásainak végrehajtásán alapszik. Szóba került például, hogy az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyének bevezetését el kell halasztani öt évvel, 2023-ig, illetve a jogszabály nyelvi rendelkezései nem terjedhetnek ki a nem állami vagy önkormányzati fenntartású iskolákra. Sajnos meg kellett állapítanunk, hogy ezeket az európai ajánlásokat Kijevben máig nem foglalták törvénybe. Lilija Hrinevics oktatási minisztertől megtudhattuk, hogy további egyeztetéseket terveznek a nemzeti kisebbségekkel. Ő úgy látja, hogy ősszel vagy télen kerülhet a kormány, illetve a parlament elé az általános középfokú oktatásról szóló törvény, amely a kisebbségek oktatásával kapcsolatos konkrét nyelvi rendelkezéseket tartalmazná. Mindez egy igen hosszú folyamatot vetít előre, amelynek a kimenetele megjósolhatatlan.
Érdeklődésünkre, hogy miben állapodhat meg végül a két ország a magyar anyanyelvű oktatást illetően, a KMKSZ elnöke rámutatott:
„Bármilyen ígéret hangozzék is el az ukrán kormány részéről, jelenleg nincs garancia arra, hogy a Legfelső Tanács elfogadjon egy az oktatási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Emlékezhetünk rá, hogy egy évvel ezelőtt az utolsó pillanatban módosult az oktatási törvény tervezete is, s ekkor jelentek meg a dokumentumban azok az oktatás nyelvére vonatkozó normatívák, amelyeket a kárpátaljai magyarság nem fogadhat el. Ez az eljárás bármikor megismétlődhet.”
Hozzátette: „Azért került előtérbe az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek vonatkozásában a nem állami tulajdonú oktatási intézmények helyzete, illetve a nyelvi rendelkezések bevezetésének elhalasztása, mert ezek olyan konkrét kérdések, amelyeknek az értelmezésében nem merülhetnek fel félreértések, illetve a halasztás lehetőséget ad számunkra, hogy tárgyaljunk a bennünket aggasztó többi kérdésről. Első lépésként tehát azon kell dolgoznunk, hogy megakadályozzuk a nyelvi rendelkezések azonnali bevezetését, illetve rendezzük a nem állami fenntartású iskolák egyelőre bizonytalan jogi helyzetét.
Orosz Ildikó szintén mérsékelt optimizmussal nyilatkozott a tanácskozásról.
„Bár az álláspontok igazán nem közeledtek, úgy érzem, ismét sikerült tennünk egy apró lépést a rendezés irányában – vélte a KMPSZ elnöke. – Megerősítést nyert, hogy fogalmi problémákkal küszködünk, azaz ma sem sikerült egyértelművé tenni, hogy mit értünk bizonyos kifejezéseken. Például Klimkin külügyminiszter úr arról beszélt, hogy az elégséges, szabad ukrán nyelvhasználatot szeretnék elérni. Igen ám, de az iskolában máig nem ezt követelik a magyar gyerekektől. Anyanyelvi szintű nyelvismeretet várnak el a magyar iskolák végzőseitől, ehhez szabják a vizsgateszteket. Nem tudunk továbblépni mindaddig, amíg nem definiáltuk, hogy mi az az elégséges nyelvtudás, és nem tudjuk ehhez a szinthez igazítani a tanterveket, valamint a vizsgakövetelményeket.”
„A mai nap arról is meggyőzött bennünket, hogy az ukrán kormányzatnak nincs egységes álláspontja arról, mit kívánnak elérni az oktatásban – jelezte Orosz Ildikó. – Hrinevics miniszter asszonytól azt hallottuk, majd az iskolai önkormányzattal, a szülőkkel együtt eldöntik, hány tantárgyat, s melyeket szeretnék ukrán nyelven tanítani a magyar iskolákban. Klimkin külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy Ukrajna földrajzát és történelmét mindenképpen ukránul oktatnák. Amíg a kormányzat nem jut egységes álláspontra a célokat illetően, nem lehetséges közös elképzelésekről tárgyalni.
A KMPSZ a legnagyobb problémát mégis abban látja, hogy bármiről döntsenek, tárgyalópartnereik nem garantálhatják a vállalások teljesítését.
„Az alapvető elvárás Ukrajnával szemben, hogy teljesítse a Velencei Bizottság ajánlásait, amihez viszont a parlament hozzájárulása szükséges. Jelenleg ugyanakkor a kormányzat az egyértelmű kérdésekben, tehát a nyelvi rendelkezések bevezetésének elhalasztása, vagy a nem állami fenntartású oktatási intézményeknek a nyelvi rendelkezések alóli kivonása tekintetében sem képes garantálni a parlamenti hozzájárulást” – mutatott rá Orosz Ildikó.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón biztosított: azzal együtt, hogy Magyarország a jó ukrán–magyar kapcsolatokban érdekelt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek jogait rögzítő nemzetközi és kétoldalú megállapodásokat, jogszabályokat tartsák tiszteletben – jelezte. A magyar kormány továbbra is stratégiai partnerként számít a KMKSZ-re – erősítette meg a magyar külügyek irányítója.
zzz
