Kárpátaljára látogatott az ukrán miniszterelnök, aki az oktatási miniszter társaságában felkereste a magyar tannyelvű Dayka Gábor Középiskolát.
A miniszterelnök a határátkelőkhöz is ellátogatott, és ellenőrzi az utak felújítását, de magyar szervezetek vezetőivel – legalábbis azért, hogy az oktatási törvényről tárgyaljanak – nem találkozik.
Az M1 ukrajnai tudósítója elmondta: Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök és Lilia Hrinevics oktatási miniszter egyórás látogatást tett az ungvári magyar tannyelvű középiskolában. Találkoztak az iskola vezetésével, a tanári karral és a diákokkal is, magyar szervezetek vezetőivel, oktatási szakemberekkel azonban nem. Ez azért is meglepő, mert a kisebbségeket hátrányosan érintő ukrán oktatási törvényt még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni – mondta a tudósító.
Mint ismeretes, a szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény értelmében a magyar iskoláknak ötödik osztálytól fokozatosan át kellene térniük az ukrán nyelven történő oktatásra. A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek szerint a jogszabály ellentmond az ukrán alkotmánynak és Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásainak is.
Megteremtik a feltételt, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul
Elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul – jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken Ungváron, miután kárpátaljai munkalátogatásának első állomásaként felkereste a Dayka Gábor Középiskolát.
A magyar oktatási nyelvű tanintézetben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel közösen tett látogatását követő sajtótájékoztatóján Volodimir Hrojszman – utalva az ukrán tanügyi törvénynek a nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait csorbító rendelkezései miatt Magyarországgal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakult vitára – elmondta, „a nyelvi kérdést jelenleg egészen más vonatkozásban használják fel”. Ukrajna álláspontját ismertetve kiemelte: „Soknemzetiségű, többkultúrájú ország vagyunk, különösképp Kárpátalja, és mi értékeljük, tiszteljük a nemzetiségi kisebbségek jogait. Nagy európai nemzet, ország vagyunk, amelynek megvan a saját ukrán anyanyelve, ezért elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul.” Hozzátette, emellett Ukrajna – a kérdésben elfoglalt álláspontjának megfelelően – minden kötelezettségének eleget fog tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást illetően, ahogyan azt a törvények előírják.
Az ukrán kormányfő kifejtette: az ungvári magyar iskolában tett látogatása során azt tapasztalta, hogy a tanulók nagyon jól beszélnek ukránul, miközben a saját nemzetiségük nyelvén tanulnak. „Ez az iskola jelkép, amely egyúttal felveti a kérdést, hogy vannak (Kárpátalján) olyan települések, ahol senki nem beszél ukránul” – mondta, megjegyezve, hogy ezzel „lényegében sérülnek az ukrán állampolgár jogai, mivel az ukrán állampolgárnak tudnia kell ukránul”. Hozzáfűzte, egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén is alapfeltétel az adott ország nyelvének ismerete. Befejezésül hangsúlyozta, „fejleszteni fogjuk az ukrán nyelvet, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségi kisebbségek számára is meglegyen a lehetőség a fejlődéshez, mert a többkultúrájúság a mi kincsünk”.
Levették a magyar zászlót az épületről
A mukachevo.net hírportál beszámolója szerint az ukrán kormányfő látogatása előtt az ungvári magyar középiskola bejárata mellől levették a magyar nemzeti zászlót, csak az ukrán állami lobogót hagyva ott. A tanintézet vezetése a híroldal érdeklődésére nem adott magyarázatot a zászlólevételre.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Az ukrán parlament előtt több olyan nyelvtörvénytervezet is van, amelyek elfogadásuk esetén jelentősen korlátoznák a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatát, teljes mértékben a magánéletbe szorítva vissza a kisebbségi nyelveket. A kárpátaljai magyar szervezetek a kisebbségi nyelvhasználati jogok csorbítására irányuló nyelvtörvénytervezetek ellen a múlt év márciusában 65 ezer aláírást gyűjtöttek össze és juttattak el az ukrán állam vezetéséhez.
A kárpátaljai magyar szervezetekkel nem tárgyalt az ukrán miniszterelnök
Keszler Sztella, az Ungvári Magyar Tannyelvű Dayka Gábor Középiskola igazgatója elmondta: a fő kérdés az, hogy tudnak-e beszélni az államnyelven. A mi diákjaink tudnak, és a miniszterelnöknek lehetősége is volt a gyerekekkel elbeszélgetni – tette hozzá az igazgató.
Az ukrán miniszterelnök nem tárgyalt a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel és az oktatási szakemberekkel sem. Éppen ezért a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség képviselői nyílt levelet adtak át Volodmir Hrojszmannak. Ebben javaslatot tettek az ukrán oktatási törvény körül kialakult feszültség rendezésére. Ajánlásaik részleteiről már Budapesten beszélt az M1-nek a szervezet vezetője.
Orosz Ildikó ajánlásaikról elmondta: Őrizzék meg a régi állapotot, mint egy nulladik állapotot, és innét kezdve az iskolák az oktatási programjaikban határozzák meg milyen százalékban, esetleg mit akarnak ukránul tanítani, de adják meg azt a lehetőséget is, hogyha minden tárgyat magyarul akarnak tanítani, magyarul is taníthassanak – fogalmazott a vezető.
Az ukrán kormányzat rendre félresöpri a magyar érdekképviseletek észrevételeit. Ezt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke mondta az M1-nek. Brenzovics László hozzátette: eddig egyetlenegy esetben sem vették figyelembe az álláspontjukat.
A magyar kormány szerint is nemzetközi jogszabályokat sért a nemzeti kisebbségek jogainak folyamatos csorbítása. Éppen ezért Magyarország folyamatosan blokkolja az Ukrajna és a NATO közötti miniszteri szintű tárgyalásokat, amely előkészítené Ukrajna csatlakozását a katonai szövetséghez.
(hirado.hu/M1)
