A kárpátaljai magyarság helyzetét ismertette Washingtonban a KMKSZ elnöke
Az amerikai kormányzatban valamelyest érzékelhető egy számunkra, kárpátaljai magyarok számára is kedvező ukrajnai rendezésre irányuló törekvés – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki az Amerikai Magyar Koalíció meghívására az elmúlt héten az Egyesült Államokban járt. A parlamenti képviselőt hazatérése után útjáról és tengerentúli tapasztalatairól kérdeztük.
– Az amerikai magyarok a napokban jelentős elismerésben részesítették a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. Mit kell tudnunk a díjról?
– Az Amerikai Magyar Koalíció e díj odaítélésével ismerte el a Rákóczi-főiskolának és Orosz Ildikónak, az intézmény rektorának a magyar közösség javára végzett kimagasló, felbecsülhetetlen tevékenységét. Mivel Orosz Ildikó egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott elutazni Washingtonba, engem ért a megtiszteltetés, hogy az április 25-i gálán átvehettem az amerikai magyarság legjelentősebb ernyőszervezetének képviselőitől a díjat.
Amerikai utam előzményeihez tartozik, hogy tavaly ősszel a Amerikai Magyar Koalíció vezetői felkeresték Kárpátalját, tájékozódtak problémáinkról, ezért most kihasználták az alkalmat, hogy segítsenek megismertetni közösségünk helyzetét az amerikaiakkal, az Egyesült Államok döntéshozóival. Vendéglátóimnak és Magyarország washingtoni nagykövetségének szervezésében találkozhattam az amerikai külügyminisztérium számos képviselőjével, köztük Matthew Palmer helyettes külügyi államtitkárral, Jennifer Bachusszal, a minisztérium közép-európai osztályának vezetőjével, illetve Kimberly D. Zapfellel és Ivan Weinsteinnel, a tárca ukrán, valamint magyar kérdésekben illetékes referenseivel. Ugyancsak találkozhattam Lane Bahllal, Kurt Volkernek, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottjának tanácsadójával. Módom volt előadást tartani a kárpátaljai magyarság történetéről és jelenlegi helyzetéről a Johns Hopkins School of Advanced International Studies hallgatói előtt, ezenkívül találkozhattam amerikai kongresszusi törvényhozókkal: Dennis Ross és Andy Harris republikánus, illetve Marcy Kaptur demokrata párti képviselőkkel.
– Mit tapasztalt, értik Amerikában a problémáinkat? Érzékelik, hogy miért veszélyesek ránk nézve az ukrán kormányzat legutóbbi intézkedései és tervei?
– Részletesen tájékoztattam vendéglátóimat és az amerikai tisztviselőket, honatyákat a kárpátaljai magyarság helyzetéről, különös tekintettel arra, milyen hatással van közösségünkre az anyanyelvi oktatást korlátozó új ukrán oktatási törvény, illetve mi várható az állampolgársági törvény készülő módosításától. Hangsúlyoztam: a kettős állampolgárság tervezett büntetése több millió ukrán állampolgár, köztük a kárpátaljai magyarok életét is döntően befolyásolhatja. Természetesen beszámoltam a közösségünket az utóbbi időben ért atrocitásokról is.
Az amerikai külügyminisztérium tisztviselői szemmel láthatóan tájékozottak voltak régiónk történéseivel és a problémáinkkal kapcsolatban. Kétségtelen persze, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának középpontjában Ukrajna vonatkozásában is a geopolitikai és biztonságpolitikai megfontolások állnak, a kisebbségpolitika, a regionális problémák csak ezek függvényében értelmezhetők. Éppen ezért arra igyekeztem felhívni beszélgetőtársaim figyelmét, hogy az ukrajnai konfliktus végleges rendezése, az ország hosszú távú stabilitásának biztosítása nem képzelhető el a kisebbségi problémák megoldása nélkül, nem lehet elsiklani a nemzetiségi, oktatási, nyelvi kérdések fölött. Emlékeztettem őket, hogy a kisebbségi kérdés ukrajnai kezelése miatt romlott meg a viszony Magyarország és Ukrajna között, ami mindenki, még a NATO vezető hatalma, az Egyesült Államok számára is kellemetlen, hiszen Budapest jelenleg a kárpátaljai magyarság jogainak sérülése miatt blokkolja Ukrajna közeledését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ugyanakkor hangsúlyoztam, hogy mindez nemcsak kétoldalú magyar–ukrán probléma, hiszen más országoknak, például Lengyelországnak, Romániának, Bulgáriának is élnek kisebbségei Ukrajnában, amelyeket szintén hátrányosan érint a nemzetiségi jogok kijevi szűkítése.
– Mi a helyzet a washingtoni törvényhozókkal?
– Közismert, hogy az amerikai képviselők részéről korábban is merültek fel már kétségek az ukrajnai politikával, ukrán politikusok megnyilvánulásaival kapcsolatban. Legutóbb, alig néhány nappal ezelőtt, 57 amerikai képviselő közös levélben hívta fel a washingtoni külügyminisztérium figyelmét az ukrajnai szélsőjobboldali és antiszemita megnyilvánulásokra. Ennek fényében elmondhatom, hogy a képviselők érdeklődéssel fogadták beszámolómat a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Arra kértem őket, hassanak oda, hogy az ukrajnai nemzetiségi politika alakulása a jövőben a nemzetiségi jogok megtartását, ne pedig a szűkítésüket eredményezze.
– Tapasztalt hajlandóságot arra, hogy a világ legnagyobb hatalma közbenjárjon az érdekünkben?
– Úgy gondolom, hogy a biztonságpolitikai megfontolásokkal együtt valamelyest érzékelhető az amerikai kormányzatban egy számunkra, kárpátaljai magyarok számára is kedvező ukrajnai rendezésre irányuló törekvés. Miután az Egyesült Államoknak rendkívül nagy szerepe van az ukrajnai békefolyamat alakításában, kértem beszélgetőtársaimat, segítsék elő egy olyan megoldás kimunkálását, amely egyaránt megfelelne az ukrán állam és a kárpátaljai magyarság érdekeinek.
Felhívtam a figyelmet arra is, mód volna átmeneti intézkedésekkel még azt megelőzően normalizálni a helyzetünket, hogy sikerülne megtalálni a végleges megoldást a problémákra. Így például fontos lenne mielőbb módosítani az oktatási törvényt, s ezáltal kitolni 2020-ról 2023-ra a jogszabály nyelvi rendelkezéseinek bevezetését a kisebbségi iskolákban, illetve azt is el lehetne érni törvénymódosítással, hogy a nyelvi rendelkezések ne vonatkozzanak a magániskolákra.
ntk
