Hónapokkal azután, hogy Ukrajnában elfogadták az új oktatási törvényt, múlt pénteken első ízben került sor tényleges egyeztetésre a jogszabály végrehajtásáról az oktatási tárca és a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, magyar pedagógusok között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
Az oktatási minisztérium képviselőinek korábbi, enyhén szólva kiábrándítóan végződött kárpátaljai látogatásai miatt legfeljebb óvatos bizakodás előzte meg Pavlo Hobzej oktatási miniszterhelyettes érkezését, akit a tárca néhány szakértője mellett elkísért beregszászi járási útjára Jean Mary Vörring, az Európai Tanács (ET) független szakértője és Okszana Ovcsaruk, az ET ukrajnai irodájának képviselője, valamint Hanna Szopkova, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció Oktatási és Tudományos Főosztályának vezetője. Meghallgatni a minisztériumi tisztviselőt és előadni neki a kárpátaljai magyar oktatás problémáit összegyűltek a főiskola nagytermében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetői, a megyei, járási és települési oktatási hivatalok képviselői, önkormányzati és közigazgatási vezetők, továbbá a beregszászi iskolák alsó tagozatos osztályaiban oktató pedagógusok.
Pavlo Hobzej előadásában a hangsúlyt az Új ukrán iskola koncepciójának megvalósítására helyezte. Megerősítette egyebek mellett, hogy jelenleg az elemi iskola szintjén kezdődött el az oktatási rendszer átalakítása, míg az új hároméves középfokú oktatási rendszer bevezetése várhatóan 2026-tól, de legjobb esetben is legfeljebb 2023-tól várható. Eddig az időpontig nem vezetik be a kilencedik osztály végén, az általános iskolát lezárni hivatott külső független értékelést sem, tette hozzá. Hobzej a jelenlegi kormányzat feladatát abban fogalmazta meg, hogy megadják az általuk elindított oktatási reformnak azt a kezdőlökést, amely választásoktól és kormányváltásoktól függetlenül megőrizné az újításokat, ahogyan annak idején, a külső független értékelés (ZNO) is túlélte a politikai kurzusváltásokat.
A kormány jelentős összegeket szán a meghirdetett reformintézkedések támogatására, ezen belül a pedagógusok képzésére, illetve az oktatás anyagi feltételeinek javítására az alsó osztályokban – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Elismerte ugyanakkor, hogy az oktatási törvény nyelvi cikkelyének megjelenése, az államnyelv oktatásának problémái miatt a magyarlakta térségek iskoláiban az átlagosnál összetettebb a helyzet, ami a reform végrehajtását illeti. Megfogalmazása szerint a feladat megtalálni a módját, miként lehetne sikeresen oktatni az ukránt második nyelvként a kisebbségek nyelvén tanító iskolákban, a nyelvtanoktatás helyett a kommunikációra helyezve a hangsúlyt.
Hobzej szólt arról is, hogy a kormány előtt van már az a határozattervezet – s reményei szerint még a külső független értékelés kezdete előtt elfogadják –, amely a KMPSZ felvetésével összhangban megkönnyíti a magyar és román nyelven oktató iskolák diákjai számára az alsó ponthatár elérését ukrán nyelvből a ZNO alkalmával. Ezáltal az ukrán nyelvismeret szintje nem zárná ki a nemzetiségi diákokat a felsőoktatásból, mutatott rá a helyettes tárcavezető.
Hanna Szopkova, a megyei oktatási főosztály vezetője hozzászólásában jelezte, a Beregszászi járás 39 iskolájában 589 hatéves kezdi meg szeptember 1-jén a tanulást (49 első osztály indul a régióban), míg Beregszászban 405 elsőssel számolnak a következő tanévben, akik számára 15 új osztályt nyitnak. Közölte azt is, a kormány idén jelentős összeget szán a kárpátaljai megyei első osztályosok tantermeinek és a nemzetiségi kisebbségek iskoláinak fejlesztésére. Erre az évre 8 millió hrivnyát utaltak ki az ukránnyelv-szaktantermek felszereltségének javítására, hangzott el. Az első osztályok felszereltségének javítására szánt állami és megyei forrásokat azon iskolák között osztják el, ahol az osztályok tanulólétszáma eléri vagy meghaladja a húszat, mutatott rá Szopkova. Azonban míg a beregszászi iskolák valamennyi idén induló első osztályában megvan a támogatás folyósításához szükséges gyermeklétszám, a Beregszászi járásban az osztályok közel felében nem éri el a diákok száma a húszat, így csak a helyi költségvetésekből lehet eszközöket átirányítani az osztályok indítására vagy működtetésére. A járási hatóságok ugyanakkor már jelezték, hogy sikerült forrásokat elkülöníteni erre a célra, közölte Szopkova.
Az előadásokat követően érdekfeszítő vita bontakozott ki a miniszterhelyettes és hallgatósága között. Megtudhattuk egyebek mellett, hogy nem tervezi növelni a tárca a pedagógusok heti óraszámát, vagyis marad a jelenlegi heti 18 óra. A minisztériumban ugyanakkor hosszabb távon fontolgatják a tanárok bérezési rendszerének átalakítását. Az elképzelések szerint az alapbérre fektetnék a hangsúlyt a pótlékokkal szemben. Hobzej kifejtette, ő annak a híve, hogy a pedagógusok ne óraadó tanárok legyenek, hanem az igazgatóhoz, az igazgatóhelyettesekhez hasonlóan teljes munkaidőben az iskolában tartózkodjanak. Ez azonban a hosszabb távon megvalósítandó elképzelések közé tartozik, amelyeket előreláthatóan az általános középfokú oktatásról szóló, már előkészületben lévő törvény sem fog érinteni még, tette hozzá.
Sok kérdést kapott a miniszterhelyettes az oktatás finanszírozásával, ezen belül is az osztályok csoportokra osztásával kapcsolatban ukrán- és idegennyelv-órákon. Többen is példákkal támasztották alá a teremből, hogy az oktatási intézmények jelenleg nem kapják meg maradéktalanul a működésükhöz szükséges forrásokat az államtól. A miniszter szerint az önkormányzatok rendelkeznek a hiányzó források pótlásához szükséges bevételekkel. Azonban, mint Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is megjegyezte, ezzel más programoktól vonnak el forrásokat, ami hosszabb távon a település fejlődésének rovására megy.
Az anyagiak mellett kiemelt téma volt az államnyelv tanítása a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban. Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi körzeti elnöke hangsúlyozta, a finanszírozási kérdéseknél is fontosabb, hogy fennmaradnak-e a magyar osztályok és iskolák. A szónok az Új ukrán iskola koncepciójából, az idén februárban elfogadott új állami képzési szabványból kiindulva világított rá néhány, a nemzetiségi iskolákban folyó alsó tagozatos képzést hátrányosan érintő problémára. Így például az állami szabvány a 4. osztályt befejező tanulók esetében azonos követelményeket támaszt ukrán nyelvből a nemzetiségi iskolák és az ukrán tannyelvű iskolák diákjaival szemben. Ráadásul a magyar osztályok diákjainak az ukránra fordítható kisebb óraszám mellett kellene megfelelniük az elvárásoknak. Arról nem is szólva, hogy az ukrán nyelvtudásra vonatkozó követelmények magasabbak, mint amilyeneket a nemzeti kisebbségekhez tartozók anyanyelvi ismereteivel szemben támaszt a szabvány – jelezte Szilágyi.
Legalább ennyire aggasztó szerinte, hogy a kisebbségi iskolák tanulói kisebb óraszámban tanulják az anyanyelvüket alsóban, mint az ukrán iskolák diákjai, miközben idegen nyelvre gyakorlatilag nem jut órájuk, holott a negyedik osztály végére a magyar iskolásoknak az idegen nyelvből meghatározott követelményeknek is meg kell felelniük. A minisztérium ugyanakkor álságosan a kisebbségi iskolákra bízza a döntést, hogy a tanmeneten belül hány óra jut az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására, vagyis nem zárja ki a lehetőséget, hogy adott esetben az anyanyelv oktatásának rovására növeljék az idegennyelv-órák számát az iskolákban. Ez az állapot a halálos ítéletet jelenti a magyar tannyelvű oktatási intézmények számára – szögezte le Szilágyi Lajos, aki a megoldást elsősorban az állami szabvány módosításában látná, akár azon az áron is, hogy a heti óraszám növelésével tegyék lehetővé az anyanyelv és az idegen nyelvek megfelelő oktatását a magyar iskolákban.
A találkozót követően szűkebb körű eszmecserére került sor az oktatási minisztérium és a magyar érdekvédelmi szervezetek képviselői, oktatási szakemberek között. A tanácskozásba bekapcsolódott Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő. A megbeszélésen Orosz Ildikónak, a KMPSZ elnökének és Barta Józsefnek, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökének módja volt előadni a kárpátaljai magyarság álláspontját az új oktatási törvénnyel, illetve a kialakult helyzet megoldásával kapcsolatban a kijevi tisztviselőknek és az Európai Tanács képviselőinek.
„Másfél évet késett ez a találkozó – kezdte az összegzést a megbeszélés után Orosz Ildikó, aki szerint az egyeztetéseket még az oktatási törvény elfogadása előtt kellett volna lefolytatni. – Az elhangzottak lényege abban foglalható össze, hogy ebben a kiélezett helyzetben, amit az új ukrán oktatási törvény elfogadása idézett elő Kárpátalján, illetve az ukrán–magyar viszonyban, miként lehetne közelíteni az álláspontokat. Már most látszik, hogy van eredményük a mai eseményeknek. Egyfelől megerősítést kaptunk a tekintetben, hogy a kormányzat elfogadja, miszerint az ukránt második nyelvként kell tanítani a magyar iskolákban, másfelől belátják, hogy az érettséginél más ponthatárt kell a tudásszint meghatározásánál megállapítani a magyar iskolák végzősei számára. Ugyanakkor továbbra sincs garancia arra, hogy elhalasztják az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek bevezetését, iskoláink ukránosítását. Erre a parlament jogosult, és a kérdés: lesz-e megfelelő politikai akarat és szavazat a kormány által kezdeményezett módosításhoz. Ma nem érintettük ezt a kérdést, ma arról volt szó, hogy ismertessük a kárpátaljai magyarság 64 ezer aláírással alátámasztott álláspontját, amit írásban is átadtunk vendégeinknek, és ami abban foglalható össze, hogy szeretnénk megőrizni magyarnak az iskoláinkat. Úgy álltunk fel az asztaltól, hogy a közös munka folytatódni fog.”
„A találkozó pozitívuma, hogy lehetőséget adott az álláspontok közelítésére – fejtette ki Barta József. – Sajnálatos, hogy erre a konzultációra most került sor, nem pedig az oktatási törvény elfogadása előtt, mert akkor talán nem alakul ki az a feszült helyzet, amely az ukrán–magyar államközi kapcsolatok megromlásához vezetett, és a nemzetiségek közötti konfliktusok veszélyét is magában hordozza, ami egyáltalán nem kívánatos. Úgy gondolom, rövid távon megoldást jelenthet, ha meg tudunk egyezni néhány pontban. Az első és legfontosabb, hogy a Legfelső Tanács módosítsa az oktatási törvényt, rögzítse írásban, amit szóban már megígértek az illetékes vezetők, hogy a törvény 7., az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyének végrehajtását 2020-ról 2023-ra halasztják. Sokat jelentene a számunkra, ha időt nyerünk, mert lehetőség nyílhat a megegyezésre az oktatás nyelvét illetően. A másik fontos pont, hogy rögzítsék a 7. cikkelyben, miszerint az oktatás nyelvére vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a magántulajdonban lévő oktatási intézményekre. A harmadik, hogy pozitív diszkriminációt kérünk az oktatási minisztériumtól, ami méltányos követelményrendszert tartalmazna a kisebbségi iskolák végzősei számára ukrán nyelvből, miáltal esélyegyenlőség alakulhatna ki a külső független értékelés, illetve a felsőoktatási rendszerbe való bejutás tekintetében.”
hk
