Március 15-i megemlékezés Ungváron
Csütörtökön, március 15-én délután Ungváron az egész megyében érvényes fokozott rendőrségi ellenőrzés rányomta bélyegét az ünnepség hangulatára. Komor kép fogadta a Petőfi-térre érkezőket. A szobor tövében pompázó színes árvácskák szépségét elnyomta a nagy számban ügyeletet teljesítő rendfenntartók egyenruhájának fekete színe, és torokszorító volt a rohamrendőrök, szolgálati kutyák látványa egy európai, eddig nyugodt megyeszékhelyen. De sokan eljöttek, hogy jelenlétükkel is tiltakozzanak az utóbbi idők megfélemlítési akció ellen.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elsősorban azokat köszöntötte, akik elég bártak voltak ahhoz, hogy ennek ellenére eljöjjenek a magyar nemzeti ünnep közös méltatására. A himnuszok elhangzását követően bemutatta a vendégeket, Szilágyi Mátyást, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Barta Józsefet, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét, Rezes Józsefet, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetőjét, dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ elnök asszonyát, megyei képviselőt, Bátori Józsefet, az Ungi Református Egyházkerület főgondnokát, megyei képviselőt, Dobsa Istvánt, a KMKSZ ISZ elnökét, Balogh Attilát, az Ungi Református Egyházmegye esperesét.
Elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye Ferenczi Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészének előadásában.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ünnepi üzenetét Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja tolmácsolta.
Ezt követően ünnepi beszédet mondott Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára.
– Legyen béke, szabadság és egyetértés, egyenlőség, szabadság és testvériség! Kellett-e, lehetett-e ennél tisztább üzenetet megfogalmazni 1848-ban? – jegyezte meg. – Azokat a hősöket ünnepeljük, akik felismerték, hogy függetlenség nélkül nincs jövője Magyarországnak, és bátrak voltak ahhoz, hogy ezért félelem nélkül megküzdjenek. Ahogy 1848-ban, úgy ma is meg kell küzdenünk magyarságunkért, Magyarországért, a magyar jövőért! – hangsúlyozta.
A történelmet felidézve elmondta: a forradalom mára nézve is fontos tanulságait: „A reformok és a törvények nem lehetnek egyik napról a másikra kitaláltak és voluntarista módon keresztülvittek, kiérlelés, nyilvános megvitatás és elfogadás után lehet őket bevezetni, feltéve, ha valóban eredményt akarnak elérni. Különben végrehajthatatlanok maradnak, káoszt, elégedetlenséget szülnek, feszültségekhez vezetnek. Voltak olyan tanulságai is, amelyekből a magyarság később sokat okult. Ezek közé tartozik, hogy a forradalom és szabadságharc idején nem rendezték azonnal a nemzetiségek helyzetét, nem akarták nemzetként elismerni a nemzetiségeket, hiába küzdött a sok nem magyar hazafi a magyarok oldalán. A tanulópénzt mi megfizettük – fogalmazott Bacskai József, hozzátéve: – A mai Magyarország kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, függetlenül attól, hogy évszázadok óta élnek-e együtt, vagy csak néhány évtizede élethelyzetüknél fogva kerültek hozzánk, egyenlő jogokat élveznek, nagymértékű állami támogatásban részesülnek. Magyarország ilyen morális alapokon tartja alkotmányos kötelezettségének, hogy támogassa a XX. századi világháborúkat szerencsésebben és területgyarapodásokkal lezárt országokhoz került dolgozó és törvénytisztelő honfitársainkat. Ennek nincs köze semmilyen választási kampányhoz – emelte ki Bacskai József és leszögezte, Magyarország kormánya elvárja a kárpátaljai magyarok biztonságának garantálását, jogaik tiszteletben tartását, beleértve az anyanyelven való oktatás lehetőségét a bölcsődétől a felsőoktatásig, nemzeti identitásuk megőrzését és anyanyelvük használatát, továbbá a szülőföldön való boldogulás akadályainak elhárítását. – A magyar nemzeti kormány számára a határon túl élő nemzettársaink sorsa ugyanolyan fontos, mint az anyaországban élőké” – zárta ünnepi gondolatait az államtitkárhelyettes.
Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy hálásak a magyar népnek, amely emlékszik a függetlenség kivívásáért megtett nem könnyű történelmi útjára, és figyelembe véve közös kulturális-történelmi vonásainkat, ebben a felelősségteljes időben segítő jobbot nyújt Kárpátaljának és egész Ukrajnának. Ismételten elítélte a KMKSZ-székház ellen elkövetett szégyenletes cselekményeket és kihangsúlyozta:
– A provokációt nem lokálisan, egy nemzeti kisebbségnek okozott kárként fogják értékelni, hanem brutális támadásként a demokratikus értékek ellen, az egész Kárpátalja elleni bűntettként – jelentette ki, és meggyőződését fejezte ki, hogy mint egy jó családban együtt cselekedve, képesek leszünk bölcsességet tanúsítani, leküzdhetjük a modern kihívásokat, és a soknemzetiségű megye folytatja a tolerancia évszázados hagyományait, békében és egyetértésben fogunk élni.
Ezt követően dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel.
– Örülök, hogy a március 15-ei ünnepséget megelőző negatív hírek sem bátortalanították el és felemlítették meg Ungvár és a környékbeli települések lakosait, és sokkal többen vagyunk, mint az elmúlt esztendőkben – jegyezte meg és megköszönte azoknak, akik vállalták magyarságukat, és kitűzve a kokárdát eljöttek együtt ünnepelni és emlékezni. 170 éven át minden nemzedék számára valószínűleg mást jelentett a nemzethez való tartozás, a magyarság megélése, és mindig mástként kellett kiállni a nemzetért.
– Kárpátalján más nehézségekkel néztünk szembe – emelte ki. – Lassan újjáépítettük a társadalmunkat, hogy az a bizonyos magyar jövő, amelyet a Kossuth-idézet számunkra megfogalmaz, valóban élhető legyen. Nemzedékünk sikere az lehet, hogy visszaadjuk minden kárpátaljai embernek azt az érzést: ez a táj a miénk, itt születtünk, itt nyugszanak őseink, itt akarjuk nevelni gyermekeinket, akik magyar nyelven tanulhatnak, és a szülőföldön van boldogulás – szögezte le Zubánics László.
A MÉKK elnöke, dr. Dupka György is köszöntötte a megjelenteket, a maga fajta veteránokat, akik először szervezték meg a március 15-ei megemlékezést, és a rendőröket, akik vigyázták az ünnepet. Mint mondotta, sajnos, nem volt ez így mindig. Amikor diákként elmentek fejet hajtani a Petőfi-tábla előtt és virágot akartak elhelyezni, előfordult, hogy megfutamították őket az akkori milicisták.
Dr. Brenzovics László a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő megjegyezte, a mostani ünnep különlegessége az, hogy a legfeszültebb körülmények között zajlik, mert korábban olyan magyarellenes cselekmények történtek Kárpátalján, amelyek rányomják a bélyegüket a március 15-i ünneplésre.
– Örülök annak, hogy ennek ellenére megyeszerte sikerült megtartani a rendezvényeket és sokan eljöttek. Az, hogy szobraink mellett megtartjuk az ünnepségeket, reggel dőlt el, miután Barta József alelnökkel hosszas tárgyalásokat folytattunk a megye és az erőszakszervezetek vezetővel, akik biztosítottak bennünket, hogy fenn tudják tartani a rendet és garantálni tudják az önök biztonságát minden helyszínen – közölte az elnök és az utóbbi időben a központi médiában folytatott furcsa magyarellenes kampány kapcsán megjegyezte, hogy egy ilyen nagy országban aligha érdemel ekkora figyelmet egy 150 ezres közösség.
Úgyszintén elhangzott, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, kiállt a kishatárforgalmi engedély, a vízumkedvezmény, a vízummentesség, Ukrajna integrációs törekvéseinek támogatása mellett, és rendkívül jelentős támogatást nyújtott évtizedeken keresztül Ukrajnának, s mindezért nem kapta meg a megérdemelt hálát.
– Amikor Kossuth Lajost azzal vádolták, hogy az uralkodóház ellen beszél, azt mondta, egy soknemzetiségű országot nem a bürokrácia és a szurony tart össze, hanem a nemzetek iránt viselt respekt, az, hogy tiszteljük az ott élőket, és az alkotmány betartása. Mi is ezt kérjük, és úgy gondoljuk, a soknemzetiségű országokban olyan törvényeket kell elfogadni és betartani, amelyek biztosítják a nemzetiségek számára a jogokat, és lehetővé teszik, hogy az országban béke, szabadság és stabilitás legyen – hangsúlyozta Brenzovics László, és Reményik Sándort idézve kijelentette: „Nem fogjuk hagyni a templomot és az iskolát!”
A történelmi egyházak képviselői – Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, Ambrus József görögkatolikus lelkész, Pogány István római katolikus plébános – imádkoztak a szabadsághősök lelki nyugalmáért és a jelenlévők boldogulásért.
A Himnusz és a Szózat Markó Veronika, a Mezővári Művészeti Iskola pedagógusának előadásában csendült fel.
A rendezvény Petőfi szobrának megkoszorúzásával folytatódott, majd a művészeti iskolában az 1848–49-es szabadságharc emlékére rövid koncertre került sor.
Rehó Viktória
