Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

A kisebbségek alkotmányos jogainak betartását kéri levelében Brenzovics László

A nemzeti emberi jogi stratégia részeként a kisebbségi jogok érvényesítését célzó intézkedések végrehajtását, a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogainak betartását, az új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek módosítását kérte Petro Porosenko ukrán elnöknek, Volodimir Hrojszman miniszterelnöknek és Andrij Parubijnak, a Legfelső Tanács elnökének címzett levelében Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

A magyar képviselő az ukrán parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és etnikumközi bizottságában a 2015-ben elfogadott nemzeti emberi jogi stratégia megvalósítását célzó intézkedési terv végrehajtásáról készült jelentés vitája kapcsán hívta fel az államfő, a miniszterelnök és a parlamenti elnök figyelmét arra, hogy a 2020-ig szóló stratégia intézkedéseinek többségét mostanáig egyáltalán nem, vagy csak részben hajtották végre. Ezen belül az ukrajnai tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását célzó intézkedések terén még rosszabb a helyzet, állapította meg, hiszen a 17 tervezett intézkedésből eddig csupán hármat hajtottak végre.

Különösen nyugtalanító Brenzovics László szerint, hogy a tavaly elfogadott új oktatási törvény életbe lépésével a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítésére vonatkozó intézkedések többségét már nem is lehet végrehajtani, mivel azok ellenkeznek az új jogszabályi normákkal. Mint rámutat, egyaránt vonatkozik ez a megállapítás a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogával kapcsolatos igények figyelembe vételére, az államnyelv oktatásának tökéletesítését célzó tervek kidolgozására a kisebbségek nyelvén tanító iskolák esetében, a kisebbségek nyelvein tanulók ukrántudásának értékelésére vonatkozó differenciált megközelítéssel kapcsolatos javaslatok kidolgozására a külső független értékelést illetően, a nemzeti kisebbségek történetének oktatására a kisebbségek nyelvén tanító iskolákban, valamint az oktatási intézmények lehetőségeinek fejlesztésére a nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítése vonatkozásában.

Brenzovics László levelében rámutatott: az oktatás új törvényi szabályozásával Ukrajna függetlenségének elnyerése óta példátlan módon sérültek az országban a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogai, amit a Velencei Bizottság ajánlása is megerősít. Ezért a magyar honatya arra kérte az ország vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a nemzeti emberi jogi stratégia intézkedéseinek megvalósítása, a kisebbségeket ért jogsértések megszüntetése, a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtása terén az oktatási törvény 7. cikkelyének módosítása révén.

A képviselői beadványra a miniszterelnök megbízásából válaszoló Lilija Hrinevics oktatási miniszter levelében egyebek mellett leszögezi, hogy tárcája az oktatási szervekkel karöltve számos intézkedést foganatosít a nemzeti kisebbségekhez tartozók szükségleteinek kielégítésére, ami az anyanyelven történő oktatást, vagy az anyanyelv elsajátítását, illetve az államnyelv és az idegen nyelvek megfelelő oktatását illeti a kisebbségek nyelvén tanító általános középfokú oktatási intézményekben. Mint írja, az alapfokú oktatás állami szabványának tervezete az ukrán nyelv oktatására fordítható óraszám növelését irányozza elő a nemzeti kisebbségek nyelvén tanító általános középfokú oktatási intézményekben. Ezen kívül a típustantervek lehetőséget adnak arra, hogy az oktatási intézmények saját tanterveket dolgozzanak ki, növelve az ukrán nyelv tanítására fordítható óraszámot – mutat rá Hrinevics.

Ami a kisebbségek nyelvén tanító iskolák végzőseivel szembeni érettségi követelmények differenciálását illeti ukrán nyelvből és irodalomból, Hrinevics kifejti, hogy az Ukrán Oktatásminőség-ellen­őrzési Központ által a külső független értékelés lebonyolítási rendjét illetően előkészített módosító indítvány lehetővé teszi a középiskolai ismeretek értékelési rendjének „észszerű alkalmazását” ukrán nyelvből és irodalomból a nem szláv nyelvek csoportjához tartozó nyelveken, köztük magyarul teljes középfokú végzettséget szerző, „különleges oktatási (nyelvi) igényű” személyek esetében egy úgynevezett adaptív küszöbérték „megfelelt/nem felelt meg” bevezetésével. (A levél ugyanakkor nem tér ki arra, miként érintené ez a változás a kisebbségi iskolák tanulóinak továbbtanulási lehetőségeit – a szerk.)

Ami annak a lehetőségnek a vizsgálatát illeti, hogy a kisebbségek nyelvén tanító iskolákban bevezessék az adott kisebbség történetének oktatását, Hrinevics rámutat, hogy az iskolák a jelenleg hatályos Az általános középfokú oktatásról c. törvény 15. cikkelye értelmében jogosultak önállóan kidolgozni és az iskolai pedagógiai tanács, illetve az intézmény vezetőjének jóváhagyásával a tanmenetbe iktatni a kisebbség történetét vagy kultúráját oktató tárgyakat. A tárcavezető ezzel összefüggésben emlékeztet, hogy a tantervnek az oktatottak által szabadon választható komponenseket is tartalmaznia kell. (A levél nem tér ki arra, hogy a magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek valójában azt szeretnék elérni, hogy a magyar történelmet nem választható, hanem kötelező tárgyként oktassák a magyar tannyelvű iskolákban – a szerk.)

Ami az iskoláknak a nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítésére vonatkozó képességei fokozását illeti, a tárcavezető közölte, a „Nova Ukrajinszka Skola” (Új ukrán iskola) első osztálya számára 2018-ban két részből álló, hanganyagot is tartalmazó ábécéskönyvek kiadását tervezik krími tatár, moldáv, lengyel, orosz, román, magyar és ukrán nyelveken. A többi tárgyhoz – matematika, művészet és az integrált Felfedezem a világot (Ja doszlidzsuju szvit) – az ukrán tankönyvek fordítását tervezik.

Az ötödik osztályok számára a nemzetiségi kisebbségek nyelvéből és irodalmából, valamint ukrán nyelvből terveznek „eredeti” tankönyveket megjelentetni, illetve matematikából, történelemből, természetrajzból, informatikából és az egészségtan alapjaiból jelennének meg fordításos tankönyvek.

A 10. osztály számára szintén három eredeti tankönyv kiadását tervezik (kisebbségi nyelvből és irodalomból, valamint ukrán nyelvből), emellett további kilenc tárgyból – Ukrajna története, világtörténelem, jogi alapismeretek, matematika, biológia és ökológia, földrajz, fizika és csillagászat, kémia, informatika – fordításban jelennének meg tankönyvek.

Emellett „kétnyelvű” szótárak kiadását tervezi a minisztérium az 5., illetve a 10. osztályosok számára – írja levelében Lilija Hrinevics oktatási miniszter.

A nemzeti emberi jogi stratégiával kapcsolatos intézkedések végrehajtásával megbízott Igazságügyi Minisztérium részéről Szerhij Skljar miniszterhelyettes válaszolt Brenzovics László fentebb ismertetett levelére. Tájékoztatása szerint a kormány 2017. december 29-i rendelete alapján elkezdték a cselekvési terv aktualizálását célzó tervezet kidolgozását. A javaslatok kidolgozására és megvitatására a tárca társadalmi vitát szándékozik kezdeményezni – áll egyebek mellett a levélben.

ntk