Az új ukrán oktatási törvény 7., úgynevezett nyelvi cikkelyének végrehajtására vonatkozó záró rendelkezések tervezett módosításáról rendeztek tanácskozást múlt pénteken Kijevben. Az eseményre a kárpátaljai magyarság képviselőit is meghívták, de a jelek szerint megint csak statisztaszerepet szántak nekik.
A Legfelső Tanács tudományos és oktatási bizottsága által szervezett kerekasztal-megbeszélés témája az a parlamentnek február 15-én benyújtott, 8046. számú módosító indítvány volt, amely a Velencei Bizottságnak az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos egyik ajánlására reagálva meghosszabbítaná a nemzeti kisebbségek oktatásának nyelvére vonatkozó rendelkezések bevezetésére megállapított átmeneti időszakot. Az indítvány értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén tanulók a törvény által eredetileg előírt 2020. szeptember 1-je helyett 2023. szeptember 1-jéig lennének jogosultak – az ukrán nyelven oktatott tárgyak körének fokozott bővítése mellett – a jogszabály hatályba lépése előtt érvényes feltételek mellett folytatni tanulmányaikat.
A kerekasztalra meghívást kapott Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Orosz Ildikó elnök vezette küldöttsége.
Brenzovics László hozzászólásában üdvözölte a nyelvi rendelkezések bevezetésének elhalasztását. A képviselő egyben reményének adott hangot, hogy sikerül kialakítani egy olyan kompromisszumot az oktatás nyelvét illetően, amely megfelel a magyarok és a többi nemzeti kisebbség érdekeinek. A KMKSZ elnöke, kihasználva az alkalmat, megkérdezte a tanácskozáson szintén jelen lévő Pavlo Hobzej oktatási miniszterhelyettestől, megfelel-e a valóságnak az az egyes ukrán vezetők részéről elhangzott információ, mely szerint háromszáz ukrán anyanyelvű tanárt kívánnak a magyar iskolákba vezényelni. A miniszterhelyettes válaszában tagadta, hogy léteznének ilyen elképzelések.
Lapunk érdeklődésére Brenzovics László jelezte, még nem vehető biztosra a nyelvi rendelkezések bevezetésére megállapított átmeneti időszak meghosszabbítása, hiszen az ezt előirányzó törvénymódosító indítványt még meg kell szavaznia a parlamentnek.
Orosz Ildikó kijevi tapasztalatairól szólva elmondta: bár a KMPSZ meghívást kapott a tanácskozásra, a szervezők küldöttségük egyetlen tagjának sem adtak szót, nem volt módjuk kifejteni a kárpátaljai magyarság álláspontját. Ily módon egy újabb olyan tanácskozáson vagyunk túl, amelynek szervezői nem voltak kíváncsiak a magyarság véleményére – mutatott rá. Mint fogalmazott, a múlt pénteki tanácskozás is arra vall, hogy az ukrán oktatási tárca csak látszatgesztusokra hajlandó a kisebbségek vonatkozásában, és nem törekszik valódi párbeszéd kialakítására.
A KMPSZ elnöke ugyanakkor jelezte, korábbi tapasztalataikból okulva számítottak erre a lehetőségre, ezért a rendezvényen átadták a parlamenti oktatási bizottság elnökének, a testület tagjainak és minden jelenlévőnek a magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak az új oktatási törvény végrehajtásával, a nemzetiségi iskolák rendszerének megóvásával kapcsolatos javaslatait tartalmazó beadványukat. (A beadvány szövegét lásd itt.)
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Lilija Hrinevics oktatási miniszter a kormány ülésén időhúzással vádolta meg a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, amiért azok nem mentek el a tárca által február 14-re kitűzött egyeztetésre. A magyar kisebbség részéről az esettel kapcsolatban jelezték, azért mondták le a találkozót, mert – egyfelől – a minisztérium nem az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseiről, hanem csupán a végrehajtásuk elhalasztásáról kívánt egyeztetni velük, másfelől a nyelvi rendelkezéseket részletező, Az általános középfokú oktatásról törvény tervezetének teljes szövegét sem juttatta el hozzájuk a tárca.
zzz
