Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő meghívására Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán Legfelsőbb Tanács tagja volt a frakcióközi Kisebbségi Munkacsoport vendége. Breznovics tájékoztatást adott azokról a nemzeti kisebbségek szempontjából jogszűkítő és diszkriminatív folyamatokról, melyek az utóbbi időben az ukrán törvényhozásban tapasztalhatóak.
Brenzovics László ismertette: a 2017 szeptemberében elfogadott nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását ellehetetlenítő oktatási törvénnyel megindult jogelvonás napról napra újabb kezdeményezésekkel és törvénytervezetekkel bővült és mára már nem csak a magyar iskolahálózat van veszélyben Ukrajnában, hanem a nemzetiségek alapvető emberi és kulturális jogai, illetve az anyanyelvű média is. Az ukrán kormány, a nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségei ellenére, az élet minden területének ukránosítására törekszik. Erre utal a telekommunikációs eszközök egynyelvűsítése, a több évtizede működő nemzetiségi stúdiók megszüntetése és Kijevbe történő összpontosítása.
A KMKSZ elnöke előadásában az oktatási törvény jogszűkítő jellege mellett kiemelte a kijevi törvényhozás kétarcúságát: miközben az ukrán és a nemzetközi sajtó a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásától, a jogszabály nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkely életbeléptetésének elhalasztásától hangos, az ország oktatási intézményeiben dolgozókat miniszteri rendelettel kötelezik az államnyelv használatára a tanórákon és azon kívül, valamint az egymás közötti kommunikációban is.
Mindezek mellett 2017 decemberében látott napvilágot Ukrajnában az a készülőben lévő nemzetiségpolitikai koncepció, amely az ország lakosságát négy kategóriába sorolná nemzetiségi hovatartozásuk alapján. A törvénytervezet az ukránt, mint többségi államalkotó nemzetet emeli a kisebbségi nemzetiségek fölé, sőt a múltban történt elnyomásokra hivatkozva biztosít privilégiumokat az ukrán nemzetnek és az ukrán nyelvnek, miközben a nemzeti kisebbségek alkotmányban és törvényekben rögzített megszerzett jogait szűkíti. Brenzovics László beszámolt arról is, hogy nyílt levélben kérte Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnököt, hogy a koncepciót egyeztessék a nemzeti kisebbségekkel és még az elfogadása előtt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz.
Bocskor Andrea néppárti politikus az ülésen elmondta: „Az ukránosítás és a kisebbségi jogok lábbal tiprása mindennapi gyakorlattá vált. Az Európai Unió társult országaként Ukrajna folyamatosan az európai demokratikus út iránti elkötelezettségét hangoztatja, de a valóságban ukrán szélsőségesek tartanak megfélemlítő magyarellenes felvonulásokat magyar városokban, magyar emlékműveket rongálnak és gyaláznak meg, magyar szervezetek székházára dobálnak gyújtó-palackot és az ukrán hatóságok mégsem tesznek semmit. Sőt, a jogalkotók döntések és törvénytervezetek sorozatával lehetetlenítik el az ország nemzeti kisebbségeinek életét. Ez nem egyeztethető össze az európai normákkal. Az Uniónak jobban oda kell figyelnie, hogy mi zajlik az országban”.
Gál Kinga fideszes képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke az ülést követően kiemelte: „Fontos, hogy az Ukrajnában zajló kisebbségi jogokat szűkítő intézkedésekről és a kárpátaljai magyarok elleni atrocitásokról valós információk jussanak el az Európai Unió döntéshozóihoz. Az EP Kisebbségi Munkacsoportja folyamatosan figyelemmel kíséri a kárpátaljai eseményeket, az ukrán oktatási- és nemzetiségi törvények kidolgozását. Lényeges, hogy a kárpátaljai magyar közösség képviselői személyesen mondják el, hogy mi a valós helyzet a magyar közösséget illetően. Az EP-képviselők elvárják az ukrán kormánytól, hogy az ígéretek szerint vegyék figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait, és ne csonkítsák a kisebbségek szerzett jogait az élet semmilyen területén”.
Strasbourg, 2018. február 8.
