Ebből az alkalomból január 12–13-án Ungváron a Hungarológiai Központ nagytermében Nyelvek, irodalmak és kultúrák kölcsönhatása a globalizáció korában címmel kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek.
Dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, a központ igazgatója házigazdaként köszöntött mindenkit, bemutatta a vendégeket, majd előadásában ismertette a hungarológia jelenlegi helyzetét és a fejlődés perspektíváit Ukrajnában.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese, a KMKSZ alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az intézmény munkatársai nagy volumenű tanulmányokat készítettek a magyar nyelv, irodalomtörténet, etnográfia, kultúra terén.
– Ennek nemcsak azért volt jelentősége, mert a helyi magyarság fejlődéshez járultak hozzá, hanem azért is, mert nemzetközi téren elősegítették az államközi kapcsolatok fejlődését, megszilárdítását – hangsúlyozta Barta József. – Napjainkban, amikor a két ország között felsőbb szinteken vannak konfliktusok, amelyek remélhetőleg rövid időn belül megoldódnak, ez különösen fontos. A régiók szintjén nincsenek problémák, és ezt a Hungarológiai Központnak is segítenie kell – emelte ki az alelnök és örömmel jegyezte meg, hogy egykoron ez a központ kezdeményezte, majd a megyei tanács támogatta, Ukrajna Legfelső Tanácsa pedig jóváhagyta Kárpátalja 67 településének az átnevezéséről szóló határozatot.
Ezzel kapcsolatban Lizanec úr sajnálattal jegyezte meg, hogy a szolyvai járási szülőfaluját, Izvor (Beregforrás) települést Rodnikivkára keresztelték, és minden igyekezete ellenére sem tudja visszaszerezni a falu történelmi helységnevét.
– Azok a helységek, ahol tömbben élnek magyarok, visszakapták a történelmi elnevezésüket. Ez különösen nagy jelentőséggel bírt, főleg azokban az időkben – mondta Barta József és megjegyezte, figyelemmel követi a professzor tevékenységét, akinek a tudományos munkássága több mint 30 kötetet tesz ki, melyek nemcsak az ukrajnai könyvtárakban találhatóak meg, hanem a világ 22 országának könyvtáraiban hozzáférhetőek.
Lizanec Péter a Kárpátalja előtti érdemeinek elismeréseként megkapta a megye legmagasabb kitüntetését, az Aranymedve-díjat, amit Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője adott át.
A résztvevőket köszöntötte Ihor Sztudenyak, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorhelyettese, Buhajla József ungvári magyar főkonzul és Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatója is. Többek között kiemelték, hogy az Ungvári Hungarológiai Központ magyarságtudományi kutatások támogatására és koordinálására létrehozott intézet, mely az Ungvári Állami Egyetem (ma: Ungvári Nemzeti Egyetem) Magyar Filológiai Tanszéke oktatóinak kezdeményezésére 1988. január 14-én jött létre Lizanec Péter vezetésével. Fontos megőrizni és fejleszteni a központot, mert Kárpátalján él az egykori Szovjetunió, most pedig Ukrajna magyarságának a 95 %-a.
Ezt követően Holger Fischer professzor, aki 15 évig volt a Hamburgi Egyetem rektorhelyettese, A hungarológia helyzete Németországban: sikerek és kudarcok között címmel tartott plenáris előadást. 25 éve járt itt először, ez a második látogatása Ungváron. A kezdetekről szólva elmesélte, Köpeczi Bélától, a Magyar Népköztársaság akkori művelődési miniszterétől tudja: a ’80-as évek végén az anyaországi koncepció lényege az volt, hogy Európa legfontosabb államaiban létrehoznak egy-egy kultúrintézetet vagy hungarológiai központot, melyek feladata a magyarságkutatás és a hivatalos magyar kultúrpolitika képviselete. Így jött létre Rómában, Párizsban, Finnországban és itt, Ungváron is a hungarológiai központ.
Délután az ülések négy – nyelvtudományi, nyelvi kapcsolatok, irodalomtudományi és irodalmi kapcsolatok – szekcióban folytatódtak. A számos tudományos téma között a hazai és külföldi előadók érintették a magyar, illetve az ukrán, magyar, német és angol nyelvek egymásra gyakorolt hatását, a népköltészeti és kulturális kapcsolatokat Kárpátalján a múltban és a jelenben, az internetes nyelvhasználat sajátosságait, de kitértek a diákság beszédének szóhasználati jellemzőire, a helyi nyelvváltozatok funkcióira, és a magyar mint idegen nyelv tanításának néhány problémás kérdésére.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszéke és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is képviseltette magát a konferencián.
Az előadások anyagai az Acta Hungarica XXIII. évfolyamának 2018-as – jubileumi – számában jelentek meg.
Rehó Viktória
