Az EU-Ukrajna Társulási Tanács pénteken elfogadott záródokumentuma rögzíti, hogy a kisebbségek már meglévő jogai nem szűkíthetők, ezzel szemben 2017 őszén az új ukrán oktatási törvény elfogadásával pont ez történt Ukrajnában – jelentette ki Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője Strasbourgban kedden.
A képviselő az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről, illetve az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2016-os éves jelentésének vitája során felszólalásában kiemelte, az új ukrán törvény oktatási nyelvre vonatkozó cikke által csökkenti a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használati jogait.
Mint elmondta, az átfogó emberi jogi EP-jelentés arra emlékeztet, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt, hogy előmozdítja az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát, valamint az alapvető szabadságokat és értékeket.
“Az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy a határain túl is elősegítse az emberi jogok védelmét” – fogalmazott. Míg korábban a kisebbségek az oktatás minden szintjéhez anyanyelvükön férhettek hozzá, ez 2018 után csak az elemi oktatásra korlátozódik majd, tehát az új ukrán oktatási törvény már megszerzett jogot vesz el – szögezte le Bocskor Andrea.
Kiemelte, hogy a Velencei Bizottság hétfőn közzétett jelentése szerint jogosak a törvény érintett cikke miatti bírálatok, hiszen az elfogadott szöveg jelentősen különbözik attól a tervezettől, melyről korábban a kisebbségekkel egyeztettek. Az ukrán törvény 7. cikke további jelentős kétértelműségeket tartalmaz, pedig átfogó reformok esetén elengedhetetlen a nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalások figyelembevétele, különösen a már meglévő kisebbségi jogokra vonatkozóan – húzta alá.
“Remélem, hogy Ukrajna teljes mértékben végrehajtja a Velencei Bizottság ajánlásait, konzultál az érintett kisebbségekkel és a szomszédos országokkal, valamint beépíti a kisebbségi közösségek igényeit és javaslatait az oktatási reform végrehajtása során” – zárta felszólalását a kárpátaljai magyar EP-képviselő.
A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.
Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikke szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.
