Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a múlt század elején a 17 275 lelket számláló településen 73,44 százalékot tett ki a magyarok, 17,82 százalékot a németek és 8,07 százalékot a ruszinok aránya. A 2001-es népszámlálás adatai szerint viszont szűk egy évszázad elteltével a 81 600 lakos közül 62 900-an ukránok (megjegyzés: mivel Ukrajnában a ruszin népet és nyelvet nem ismerik el, nem tudhatjuk, mennyien érzik magukat ruszinoknak), 7300-an oroszok, 6900-an magyarok, 1100-an pedig cigányok. A lakosság elképesztő mértékű megnövekedése és az etnikai arányok drasztikus megváltozása a szovjetkorszak keserű gyümölcse, mivel Kárpátalja Sztálin általi elrablása után az akkori Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság belső területeiről rengeteg ukrán települt be a Rákócziak városába. A kisebbségbe került magyarság számára viszont valódi oázist jelent a munkácsi városi KMKSZ-alapszervezet által fenntartott Zrínyi Ilona Könyvtár, ahol szellemi felfrissülést kapnak az ukrán sivatagban.
– Már a KMKSZ-alapszervezet megalakulása után megkezdődött a könyvtár anyagának az összegyűjtése, majd 1994-ben, a Zrínyi Ilona u. 4. sz. alatti ingatlanban megnyitotta kapuit a könyvtár, melynek otthonát 2003-ban privatizálta is az alapszervezet – mutatja be a tékát Gajdos Judit könyvtáros, aki 2001 óta vezeti az intézményt, melynek otthona egy fogadóhelyiségből, a kisteremből, valamint a jóval nagyobb olvasóteremből áll, s ugyancsak itt kapott helyet az alapszervezet irodahelyisége is. – Jelenleg 30 889 kötetünk van, melyek 100 százaléka magyar nyelvű. Főleg adományok révén jutottunk hozzájuk. Sok, Magyarországra kiköltözött/kiköltöző munkácsi magyar, akiknek nem volt, illetve nincs módja rá, hogy magával vigye a könyveit, nekünk adományozta/adományozza azokat. Egykor ugyanis – a szovjetkorszak kései időszakában – magyar könyvesbolt is működött városunkban, ahol sok könyvet vásároltak a helybeli magyar lakosok, míg csak az 1980–1990-es évek fordulóján a bolt meg nem szűnt létezni. Könyveink nagy része az 1980-as évekből származó kiadvány, de vannak tíz évvel korábbról származó köteteink is. Emellett korábban a KMPSZ-től is kaptunk kiadványokat, akárcsak a Sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtártól, elsősorban a diákok számára kötelező olvasmányokat. Az Ungvári Magyar Főkonzulátustól is kaptunk köteteket, melyeket anyaországi magánszemélyektől gyűjtöttek össze, és Buhajla József főkonzul adta át nekünk azokat.
Mikor e sorok írója csaknem tíz évvel ezelőtt riportkészítés végett felkereste a könyvtárat, az intézmény otthona, sajnos, némileg lepusztult állapotban leledzett. Ám mostani látogatásomkor egy szépen felújított könyvtár fogadott. S mint Gajdos Judit tájékoztat róla, 2012-ben újakra sikerült cserélni a régi nyílászárókat, két év múlva pedig felújították az épület belsejét: az elavult padlózatot felszedték, s helyébe laminált padlót fektettek le, míg az olvasóteremben mutatós galériát alakítottak ki, melynek felső szintjére kerültek az ifjúsági irodalom kötetei. Az utóbbiaknak addig csak egy részét tudták elhelyezni a kisterem polcain, sok könyv a raktárban állt, többjük csak dobozokban. A galéria kialakításával azonban elhelyezésük problémája megoldódott. A felújítási munkálatokat a KMKSZ támogatta. A rezsiköltségeket pedig úgy teremtik elő, hogy a városi alapszervezet évente pályázatot nyújt be ezek fedezésére a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez, mely pályázatok eddig sikeresek voltak. Ezúton is kifejezik köszönetüket a támogatásért. Amúgy a könyvtár hétfőtől péntekig napi négy órán át van nyitva, s a könyvtáros – akárcsak más, részben vagy egészében magyar nyelvű kiadványokkal rendelkező könyvtárak munkatársai – első ízben az idén kaphat (pályázat útján) évi egyszeri magyarországi pénzügyi támogatást, mint fizetéskiegészítést.
– A könyvek nagy része szépirodalmi mű, magyar és világirodalmi alkotás, de vannak mellettük lexikonjaink, illetve ismeretterjesztő kiadványaink is, az utóbbiak sorában zeneművészettel, a magyar és a világtörténelemmel, továbbá az állatvilággal foglalkozó könyveink is – magyarázza beszélgetőtársam. – Jelenleg 550 olvasónk van, mintegy feleannyi, mint ahányan 2001-ben voltak. Több idős olvasónk elhunyt, s míg korábban a gyermekek és a fiatal korosztály tagjai közül nemcsak a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a Munkácsi Szent István Katolikus Líceum, hanem a Munkácsi Humán-pedagógiai Főiskola magyar diákjai is felkeresték a könyvtárat, addig mára a főiskolások elmaradtak. Sok gyereket, fiatalt „elhódított” az internet, onnan olvassák el a kötelező olvasmányokat, a gyermekek is inkább a vakációk ideje alatt vesznek ki tőlünk könyveket, amikor jobban ráérnek olvasni. Pedig azért más kézben tartani egy könyvet, míg olvassuk, mint leolvasni valamit a számítógépről…
Emellett pedig – mint hozzáfűzhetjük – egy nyomtatott könyv olvasása messze nem terheli meg annyira a szemet, mint a képernyőről való olvasás.
Lajos Mihály
