Kopjafát állítottak hat elesett magyar katonának
1944 novemberének elején a csapi hídfő védelmében folytatott harcokban esett el az a hat magyar katona, akik emlékére november 3-án kopjafát állított a szürtei római katolikus templom kertjében a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, valamint a KMKSZ Szürtei Alapszervezete. A katonák közül ketten a templomkertben, a kopjafa alatt vannak eltemetve, négyen pedig a református temetőben.
Az akkori eseményekről Hangácsi István, a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke a következőket mondta el a kopjafa avatási ünnepségén: „1944 novemberének elején a szovjet hadsereg megpróbálta elfoglalni a csapi hídfőt. Fennállt annak a veszélye, hogy az I. Magyar Hadsereg mintegy 60 ezer katonája bennragad az úgynevezett „kárpátaljai zsákban”, a Nyíregyháza felől és Ungvár felől előretörő szovjet csapatok harapófogóba zárják őket. Csapnál az ellentámadást végrehajtó magyar katonák megállították a vörös hadsereget és biztosították mintegy egy hónapig, hogy a magyar katonák ki tudjanak jönni ebből a harapófogóból. Az a hat katona, akiknek ma emléket állítunk ezzel a kopjafával, ezekben a harcokban áldozta életét.” Hangácsi alezredes elmondta, hogy november 3-a 1944-ben, akárcsak idén, péntekre esett, a katonák közül hárman pont ezen a napon estek el, volt közöttük gyulai, nyíregyházi, békési, napkori és egy felvidéki is. A Vigyázók 2016 elején kezdték a csapi hídfőért vívott harcok veszteségeinek a kutatását. 2016. augusztus 20-án a Tiszasalamonban elesett 21 katonának állítottak emlékművet. Jelenleg Csap és Munkács között keresik egy marosvásárhelyi magyar katona sírját.
Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megemlékezésen megjelenteket, majd Hangácsi István és Puskár Árpád leleplezte a Szögi Rudolf beregszászi fafaragó által kifaragott kopjafát, amelyet Pohareczki Róbert szürtei római katolikus lelkipásztor megszentelt, majd Kótyuk Zsolt szürtei református lelkész kérte Urunk áldását az emlékhelyre és a kopjafára a 46. zsoltár szavaival.
A Szürtei Református Egyházközség Fülöpné Kiss Ibolya vezette kórusa az alkalomhoz illő műveket adott elő, majd Tilki Attila, a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4. sz. választókerület országgyűlési képviselője megköszönte Hangácsi alezredesnek és a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület tagjainak, hogy annyi mindent tesznek azok emlékének megőrzéséért, akik a hazáért a legtöbbet, az életüket adták. Elmondta, hogy a múlt szerdán Kőrösmezőn a vigyázókkal együtt dolgozott a felállított kereszteknél, és korábban is részt vett már hadisírgondozó akciókban, amelyek során sok maradandó élményre tett szert. Fontos dolognak nevezte, hogy civilek csinálják ezt a munkát, fontos, hogy emlékezzünk az elesett magyar katonákra. Tilki képviselő úr, az Európai Tanács Kulturális Bizottságának tagjaként, a szomszédban élő magyar emberként a jelenlegi helyzet kapcsán hangsúlyozta: „Elfogadhatatlan az, amit az ukrán hatalom most a kárpátaljai magyarsággal és az Ukrajnában élő nemzetiségekkel szemben készül elkövetni.” Elmondta, az ET-ben szavazatával igyekezett védelmünkben hozzájárulni ahhoz, hogy jobb belátásra bírják Ukrajna vezetését. Biztosította hallgatóságát arról, hogy a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében nemcsak a magyar kormány, a miniszterek álláspontja következetes, hanem a magyar Országgyűlés képviselőié is.
Kocsis Árpád, a Szürtei Középiskola tanulója Illyés Gyula Ne feledd a tért című versét szavalta.
Puskár Árpád, Szürte polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek: „Kedves magyarországi vendégek, köszönöm önöknek, hogy segítettek ezt a kopjafát felállítani itt, a templomunk udvarán. Községünk történetének egyik kockája került most méltó helyére. Míg a Szovjetunió polgárai voltunk, beszélnünk sem volt szabad arról, hogy itt, templomunk udvarán magyar katonák vannak eltemetve, ezt csak névtelen tölgyfakeresztek jelezték” – emlékezett a polgármester, aki végül annak a reményének adott hangot, hogy az idő múlásával végül a község történelmének minden fontos mozzanata a helyére kerül.
A helyi Rózsa Népdalkör és a Csalogány asszonykórus a II. világháború idején keletkezett magyar katonadalokat énekelt, őket citerán Szikora Csilla és Molnár Krisztina, gitáron pedig Szabó Júlia és Ignácz Krisztián kísérte.
Végül a jelenlévők a katonai takarodó dallamaira elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait a kopjafánál.
Szögi Rudolf fafaragó a kopjafa szimbólumai kapcsán elmondta, hogy a kihegyezett kopjafa általában hősi halált halt katonáknak készül. A tulipán motívum azt jelöli, hogy nős volt az elesett, az azt követő szimbólumok a férfiasságra és vitézségre utalnak, hisz ha valaki az életét adta a hazájáért, az vitathatatlanul a legvitézebb tett, amit egy magyar ember tehet.
Badó Zsolt
