Trócsányi: A kárpátaljai magyarok különös tiszteletet érdemelnek, amiért megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén hétfőn Ungváron.

A Kárpátalja Megyei Zenei-Drámai Színházban megtartott ünnepségen mondott beszédében a miniszter tolmácsolta a magyar kormány üdvözletét, majd emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a mai Kárpátalja területe több államhoz is tartozott, de a népessége állandó maradt. Nekünk, magyaroknak Kárpátalja hallatán történelmünk fontos helyszínei és képei vonulnak fel szemeink előtt: Beregszász, Munkács, Huszt, Rahó, Técső és persze Ungvár – tette hozzá.

Trócsányi László hangsúlyozta: „a kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat.” Emlékeztetve arra, hogy 1956-ban Kárpátalja és Ungvár is annak az országnak a része volt, amelynek a csapatai leverték a forradalmat, rámutatott: nem csak a helyi magyarság volt áldozata annak a zsarnokságnak, amely ellen Magyarország népe felkelt, hanem Kárpátalja minden nemzeti közösségével együtt szenvedett elnyomást.

A magyar nemzet egységének fontosságáról szólva a tárcavezető kiemelte: ha a kárpátaljai magyarok közösségének fennmaradását és fejlődését elő kívánjuk segíteni, akkor első helyen az anyanyelven történő tanulás kérdését kell említeni. „Méltatlan lenne az ünnephez, ha elhallgatnám: nem tudunk napirendre térni az anyanyelvi jogok súlyos szűkítése felett az ukrán törvényhozás részéről” – hangoztatta, utalva a kisebbségi jogokat sértő oktatási törvényre. „Reméljük, hogy ukrán barátaink is felismerik, hogy ott, ahol a kisebbségek nem érzik jól magukat, hamarosan a többségi nemzet tagjai sem fogják, s ezért felülvizsgálják a tanügyi jogszabályt” – mondta a többi között, hangsúlyozva: „a magyarság nemzetközi egyezményekben rögzített nyelvi jogaiért határozottan kiállunk.”

Ungvári látogatásának első programpontjaként az igazságügyi miniszter találkozott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. Az egyórás megbeszélés után az MTI érdeklődésére Trócsányi László elmondta, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg az ukrajnai megye vezetőjével, felvetve előtte, hogy Magyarország és Ukrajna között ma is hatályban lévő két nemzetközi szerződés van – az egyiket a felek 1991 májusában kötötték a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításáról, míg a másikat 1991 decemberében írták alá a jószomszédsági kapcsolatokról –, amelyek egyértelműen rögzítik az anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogot az oktatás valamennyi szintjén. Emlékeztettem arra is, hogy a tanügyi törvény számos, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi megállapodást, keretegyezményt sért – tette hozzá.

A miniszter elmondta, megköszönte a kormányzónak a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, és arra kérte, hogy a kárpátaljai államhatalmi szervek is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ukrán parlament módosítsa az oktatási törvény kisebbségi jogokat súlyosan sértő 7. cikkelyét. „Egyúttal annak a reményemnek adtam hangot, hogy – a kárpátaljai hatóságok közreműködésével – még a Velencei Bizottság döntése előtt a magyarok számára kedvezően módosulhat az oktatási törvény” – húzta alá, hangsúlyozva, hogy az Igazságügyi Minisztérium minden jogi segítséget meg fog adni a kárpátaljai magyaroknak és érdekvédelmi szervezetüknek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) anyanyelvű oktatási jogaik helyreállításához.

Trócsányi László Ungváron részt vett és koszorúzott a város 56-os emlékműveinél tartott ünnepi megemlékezéseken.

(MTI)