Magyarország továbbra is kész a folyamatos, komoly gazdasági együttműködésre Ukrajnával, ha az stabil, bizalmi politikai kapcsolatokon alapul – jelentette ki Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa szerdán Ungváron.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara üzleti fórumán a kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika 2010 óta a gazdaságfejlesztést tekinti a legfontosabb beavatkozásnak a Kárpát-medencében.
Ez nem jelent semmilyen területi revíziót – szögezte le, megjegyezve ugyanakkor, hogy a történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Ezért építettük ki az egységes oktatási erőteret, s erre törekszünk a gazdaságot illetően is” – fogalmazott. Ez nemcsak a magyar–magyar, hanem a magyar és a többségi nemzet viszonylatában is értendő.
Grezsa István szerint a gazdaság fejlesztésével elérhető, hogy a magyarok ott éljenek, ott dolgozzanak, boldoguljanak, ahová születtek, amihez elengedhetetlen a többségi nemzetek szimpátiája.
Magyarország politikailag és gazdaságilag is elég erős ahhoz, hogy ezt a tervét végre tudja hajtani – jelentette ki.
Kiemelte, a kárpátaljai magyar közösség erősítése segíti Kárpátalját is, mert különösen ebben a régióban nem válaszhatók szét a magyar és nem magyar gazdaságfejlesztési programok. Magyarország továbbra is kész a folyamatos, komoly gazdasági együttműködésre Ukrajnával, ha az stabil, bizalmi politikai kapcsolatokon alapul.
„Magyarország örömmel látná Ukrajnát az Európai Unióban, ahogy korábban ennek érdekében mindent meg is tett, de most meg kell várnunk, amíg a politikai kapcsolatok normalizálódnak” – mondta.
Barta József, a Kárpátalja megyei tanács első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke vázolta Kárpátalja gazdasági helyzetét, rámutatva, hogy Kijev negatív diszkriminációt folytat a régió támogatásában, rendszeresen szeparatizmussal gyanúsítva meg a térséget gazdaságfejlesztési kérdések kapcsán is. Legfontosabbnak a béke és stabilitás biztosítását nevezte, ami nélkül nem lehet gazdasági fejlődés. Kiemelten fontosnak nevezte mind a kárpátaljai magyarság, mind Kárpátalja gazdaságfejlesztési támogatását a magyar kormány részéről. A befektetések számára legígéretesebb kárpátaljai szektornak a turizmust nevezte.
Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózatának igazgatója előadásában elmondta, Kárpátalja mind tőkeellátottságát, mind fejlettségét tekintve jóval Magyarország mögött van.
A fejlesztésben tud segíteni az MNKH az exportkapcsolatok fejlesztésével, míg a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programjával – mondta.
Hozzátette, jelenleg az exportkapcsolatok fejlesztésére van a legnagyobb lehetőség, mivel gyenge az ukrajnai vásárlóerő. A Kárpátalján előállított termékek piacra juttatásában tud segíteni a kereskedőház, akár Közép-Európában, akár világszerte, és ugyancsak elősegítheti magyarországi üzleti partnerek megtalálását a kárpátaljai vállalkozások számára.
Balázs Miklós, a Széchenyi Alapkezelő Zrt. vagyonkezelési igazgatója az alapkezelő által Magyarországon és Ukrajnában nyújtott finanszírozási lehetőségeket ismertette.
(MTI)
