Fotó: www.erinto.ro

Az ukrán oktatási törvény és a tematikus évek is szerepeltek a Máért szakbizottsági ülésén

Az új ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépés, a külhoni magyarság anyagi támogatása és a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett tematikus évek is szerepeltek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jogi és külügyi szakbizottsága hétfői, budapesti ülésének napirendjén. Elhangzott: 2018 várhatóan a külhoni magyar családok éve lesz.

A Miniszterelnökség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ülésen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt hét és fél év nemzetpolitikájának egyik legjelentősebb eredménye a nemzet közjogi újraegyesítése; még az év végéig leteheti az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár.

Hangsúlyozta: a külhoni magyarság megsegítésére fordított kormányzati támogatások 2009-hez képest mintegy megtízszereződtek.

Az államtitkár a tájékoztatás szerint rámutatott: 2015-től az oktatás megerősítése mellett egyre inkább előtérbe került a szülőföldön való boldogulás támogatása a külhoni magyarság gazdasági megerősítése által. Ezt a célt szolgálják az államtitkárság által meghirdetett tematikus évek; 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Hozzátette: 2018 nagy valószínűséggel a külhoni magyar családok éve lesz, ha a Máért ezt a javaslatot elfogadja.

A külhoni magyarság jogi megerősítésével kapcsolatban elmondta: nagyon fontos, hogy az őshonos kisebbségeket Európában a bevándorlóktól külön kezeljék, hiszen két teljesen eltérő csoportról van szó.

Veress Emőd egyetemi tanár a Székely Mikó Kollégium és a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum jogi helyzetéről szólva jelezte: ügyükkel jelenleg a legfelsőbb ítélőszék foglalkozik, a döntés számos más ügyben lesz precedens értékű és sok intézmény sorsát határozza majd meg.

Brenzovics László ukrajnai parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény óriási visszalépés az országban élő nemzeti kisebbségek számára, az gyakorlatilag felszámolja a kisebbségi közoktatási intézményeket, ezáltal ellentétes mind Ukrajna alkotmányával, mind az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Kiemelte: a törvény miatt gyakorlatilag minden szomszédos ország jelezte fenntartását, a legélesebben Magyarország és Románia. Értékelése szerint nagy sikerként könyvelhető el, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtöki ülésén megvédte a meglévő ukrajnai kisebbségi oktatási rendszert, hisz 80 százalékos többséggel fogadta el az új ukrán oktatási törvényt érintő sürgősségi határozatot.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a bevándorlás témájáról elmondta, hogy a gazdasági indíttatású migráció jelentős biztonsági kockázatot vet fel. Kitért az Európai Bíróság kvótaügyben meghozott, Magyarország számára elmarasztaló döntésére, amely szerinte egyértelműen politikai indíttatással magyarázható.

(MTI)