Magyarország ragaszkodhat ahhoz, hogy a novemberi keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozatába bekerüljön az ukrán oktatási törvény kérdése, amely Budapest véleménye szerint sérti a magyar kisebbség jogait – jelentette Twitter-bejegyzésében Rikard Jozwiak, a Szabadság Rádió brüsszeli tudósítója, akit a Jevropejszka Pravda idéz.
„Magyarország ragaszkodhat hozzá, hogy vegyék bele a keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozatába a nyelvi kérdést az ukrajnai Az oktatásról törvénnyel kapcsolatban” – írta a tudósító.
Korábban közölték, hogy Észtország kompromisszumos szövegtervezetet készít elő Ukrajna európai törekvéseire vonatkozóan a keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata számára.
Ukrajnában múlt csütörtökön életbe lépett Az oktatásról törvény, amely kimondja, hogy az oktatás nyelve az ország tanintézményeiben az államnyelv. Az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a kommunális oktatási intézményekben, az óvodai és az elemi iskolai osztályokban vagy csoportokban tanulhatnak – az államnyelv mellett – az adott kisebbség nyelvén. Az általános iskolában, illetve a középiskolában viszont az adott nemzetiségi kisebbség nyelvén, irodalmán és történelmén kívül minden egyéb tárgyat ukrán nyelven fognak tanítani a jövőben. Lengyelország, Románia, Magyarország, Görögország és Bulgária aggodalmának adott hangot a törvénynek a nemzeti kisebbségek oktatásának nyelvét érintő rendelkezései miatt. Magyarország szeptember 26-án bejelentette, hogy a továbbiakban a kisebbségek jogait sértő törvény miatt blokkolni fog minden, az Európai Unió és Ukrajna közeledésére vonatkozó EU-s határozatot.
(eurointegration.com.ua/Kárpátalja)
