Bár a 2017. augusztus 6-án megrendezett II. Tiszakeresztúri Vadászfesztiválra a hűsítő hidegfront megérkezése előtt uralgó hőhullám utolsó és legforróbb napján került sor, a minden elismerést megérdemlő szervezőket, illetve a résztvevőket még a szinte trópusi hőség sem rettentette el, és a község labdarúgópályáján most is színvonalas rendezvénynek lehettek részesei a kilátogató emberek.
A vadászfesztivál megnyitóján elsőként Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Örömének adott hangot, hogy idén tovább gazdagodott a rendezvény programja. Bár – mint humorosan megjegyezte – a meleg is nagyobb lett, mint amilyen tavaly volt… Majd ismét komolyabb vizekre evezve kifejtette, hogy újabban az egyszerű falunapokat kezdik felváltani a tematikus fesztiválok, melyeket úgy szervezik meg, hogy azok kidomborítsák a községek hagyományait. Így például Aklihegyen cseresznyefesztivált rendeznek, Tiszakeresztúrban pedig vadászfesztivált, melynek történelmi okai vannak. E tematikus fesztiválok célja pedig az, hogy a rendezvényeken megjelenő fiatalok ne csak szórakozzanak, hanem történelmi, kulturális értékekkel is gazdagodjanak.
Bóna Zoltán, magyar országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, hogy miután 2010-ben hivatalba lépett a második Orbán-kormány, Magyarország új vezetése világossá tette, miszerint a határon túli magyarságot is a magyar nemzet részének tekinti, és ezt bele is foglalták az Alaptörvénybe. Mára pedig több mint egymillió határon túli magyar vette fel a magyar állampolgárságot.
Kész Barnabás, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a Rákóczi-főiskola tanára felidézte, hogy a vadászat az emberiség egyik legkorábbi foglalkozása, Tiszakeresztúrban pedig – lévén, hogy kisnemesi község volt – nagy hagyománya alakult ki a vadászatnak. Majd kitért rá, hogy a vadászat itt és most már nem egyszerűen a vad elejtéséről szól, hanem része a vadgazdálkodásnak, emellett a férfiasság próbája, és a lovagiasság erényét is fejleszti.
Jurij Prodan, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal adminisztrációjának a vezetője a hivatal nevében köszöntötte a megjelenteket. Majd dr. Torzsa István beregszászi magyar konzul lépett a mikrofonhoz. Kifejtette, hogy miután hivatalba lépett a rendszerváltás utáni első demokratikus magyar kormány, a néhai Antall József miniszterelnök azt mondta: közjogilag 10 millió magyar miniszterelnöke, lélekben viszont 15 millióé. A jelenlegi kormány és a mostani kormányfő viszont tettekkel is támogatja a határon túli magyarságot, így a kárpátaljait is. Azon munkálkodnak, hogy a határon túli magyarok boldogulni tudjanak a szülőföldjükön, s hogy erősítsék az anyaországgal való kapcsolattartásukat, így lehetővé tették a magyar személyi igazolványhoz való könnyített hozzájutásukat.
A Pécsről érkezett Szántó Imre ugyancsak az összetartozás érzésének erősítéséről szólt. Dobsa István tiszakeresztúri polgármester pedig azt jelölte meg a vadászfesztivál céljaként, hogy a környező települések lakói is eljöjjenek, és barátságok szövődjenek vagy erősödjenek köztük, a látogatók egy időre feledkezzenek meg a gondokról, és friss erővel töltekezzenek fel…
A fesztivál legfőbb ékességei közé tartozott a Nagyszőlősi „Fácán” Vadásztársaság, illetve a Salánki, a Tiszaújlaki, valamint a Tiszakeresztúri Vadásztársaság trófeákkal gyönyörűen feldíszített vadászudvara (a nagyszőlősit egyedülálló módon egy hatalmas medvetrófea és egy őzlábas szék is ékesítette). A látogatók elgyönyörködhettek a pompás gímszarvas- és dámvadagancsok, illetve a kipreparált agancsos fejek, a jókora vadkanagyarak, a kikészített vadkanfők és megannyi, ügyesen kipreparált, nemegyszer ötletesen elrendezett apróvad, továbbá a szép irhák látványában. Emellett a salánki vadászudvarban bográcsgulyással, halászlével, saslikkal, a nagyszőlősiben babgulyással és vaddisznópörkölttel, a tiszaújlakiban sült pisztránggal, vörösboros, vargányás vaddisznópörkölttel, bogrács-, illetve babgulyással, továbbá saslikkal, a tiszakeresztúriban pedig töltött káposztával, túrós rétessel és bográcsgulyással csillapíthatták éhüket a vendégek. Rajtuk kívül az anyaországból érkezett fehérgyarmati vadászok is vaddisznópörkölttel várták a látogatókat. De a jóféle itókák sem maradtak el, s a derceni Orosz Ruszlán szőlész-borász, valamint a benei Varga Családi Pincészet is finom borokkal fogadta a résztevőket. A hőségre való tekintettel pedig sok-sok üdítőital is lecsorgott a látogatók torkán…
A fesztivál központi programját viszont – természetesen – a vadászattal kapcsolatos versenyek képezték. A vadászkutya-szépségverseny során magyar vizsla, német vizsla és egyéb kutyafajták kategóriában mutathatták meg a vadászok, milyen gyönyörű és okos négylábú segítőik vannak. A magyar vizsla kategóriában a tiszakeresztúri Jánki Tibor és ifj. Jánki Tibor (apa és fia) végzett az élen Caesar kutyájukkal. A német vizsla kategóriában a fehérgyarmati Csiki Zsombor szerezte meg az első helyet Max kutyájával. Míg az egyéb kutyafajták kategóriában az ugyancsak tiszakeresztúri Balázs Rudolf végzett az élen Rocky névre – és a gazdi szavára mindig – hallgató jagd terrierjével. A vadkan- és az őzbaktrófeák kategóriájában egyaránt a nagyszőlősi Popovics Róbert vehette át az első helyezettnek járó serleget, és ugyancsak a Nagyszőlősi „Fácán” Vadásztársaság nyerte el a legszebb vadászudvar címet is…
Ugyancsak természetesnek számított, hogy a kulturális program sem maradt el. Fellépett ugyanis a Nagyszőlősi Járási Művelődési Ház énekkara, majd a Sodró együttes szórakoztatta a nagyérdeműt. S mindent összevetve elmondhatjuk: nemcsak a különböző kategóriagyőztesek, hanem minden résztvevő nyertesként távozhatott a II. Tiszakeresztúri Vadászfesztiválról.
Lajos Mihály
