A magyar kormány által elindított Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokat mutatták be a csütörtöki panelbeszélgetés keretében a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. A program kapcsán beszámoltak az eredményekről, a nehézségekről.
Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára a gazdaságfejlesztési program kapcsán kiemelte, hogy a cél az egységes gazdasági tér létrehozása. Fontosnak nevezte, hogy a határon túli közösségek meg tudják fogalmazni pontosan az igényeiket. Kiemelte, hogy területenként sikerült jelentős előrehaladást elérni. A gazdaságfejlesztési programokat transzparenseknek nevezte, szerinte mindenki, aki szabályos keretek között pályázott, az támogatásban részesült. A program mozgásterét szerinte főként az befolyásolja, hogy nem minden országban egyformán viszonyulnak a kisebbségekhez.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy Kárpátalján nem új keletű a gazdaságfejlesztési program, hiszen a XIX. század végén Egán Ede kidolgozott egy tervet, amelynek kapcsán a kárpátaljai vidéket gazdaságilag feljebb zárkóztathatják. Az elnök köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az ukrán nehéz gazdasági helyzet ellenére is támogatta, hogy Kárpátalján is elinduljon a gazdaságfejlesztés. Elmondta, hogy nem volt egyszerű elindítani a programot, s Kárpátalján az emberek eleinte szkeptikusan álltak hozzá. Nem hitték el, hogy a program mentes a korrupciótól, és valóban tiszta úton lehet megnyerni a pályázatokat. Brenzovics a gazdaságfejlesztési programot rendkívül sikeresnek értékelte, reményét fejezte ki, hogy hogy a továbbiakban is folytatni tudják. Elmondta, hogy ő maga is meglepődött azon, hogy a kedvezményes hitel pályázati programra 130-an nyújtották be pályázatukat. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában a földkérdés rendezetlen. A céljuk az, hogy a kárpátaljai földek kárpátaljai kézben maradjanak.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a gazdaságfejlesztési programot és annak esélyeit nem lehet elvonatkoztatni a saját szállásterületi helyzetétől. Ahol a magyar kisebbségnek a politikai viszonyrendszere konszolidált, ott befogadó lesz a többségi társadalom. A mindenkori határon túli magyar politikának az az egyik feladata, hogy egy konszolidált állapot létrehozását igyekezzen elősegíteni – hangsúlyozta. Elmondása szerint a szerb vezetőséggel nem volt konfliktus a gazdaságfejlesztési proram kapcsán. Szerinte fontos elérni, hogy az adott országban pozitívan álljanak a programhoz, hiszen ha nem befogadó a közeg, akkor a program megvalósulási esélye csökken.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke szerint Szlovéniában is pozitívan fogadták a kezdeményezést, a politika jól viszonyult a programhoz. Elmondta, hogy Muravidéken150 pályázatot adtak be, amely a helyi magyar kisebbségre nézve jó teljesítmény. Szerinte az ország többi részéhez képest a Muravidék gazdaságilag egy visszamaradottabb rész, így ebből adódóan számukra az egyik fő probléma az elvándorlás. Reményét fejezte ki, hogy talán a program által sikerül megtartani a magyarokat a vidéken.
Menyhárt István elnök szerint a magyar nemzetpolitikának van egy paradigmaváltása. Már nem csupán a kultúra, az anyanyelv megőrzése, az identitástudat erősítése a cél, hanem a gazdaság megerősítése. „Csak akkor megy előre a gazdaság és a magyar kisebbség helyzete, ha megtaláljuk a magyar fiatalokat, és munkához szoktatva őket, lehetőséget biztosítunk számukra szülőföldjükön” – fogalmazott Menyhárt.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hamarosan Erdélyben is elindul egy gazdaságfejlesztési program. Elsőként Maros megyén belül a szórványközösség körében fogják kipróbálni a gazdaságfejlesztési programot, amely 1 milliárd forintot jelent. Reményét fejezte ki, hogy sikerül megtalálni a közös hangot a romániai vezető politikusokkal is, aminek köszönhetően a program zökkenőmentesen fog majd lebonyolódni.
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak összehangolt kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a gazdasági program fő célja, hogy összehozza, ami összetartozik. A program lényege, hogy elősorban a szülőföldön való boldogulást tudják elősegíteni. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, érdekeket is kell az elvi kérdések mellé tenni. A gazdaságfejlesztés arról is szól, hogy Trianon nagy átka mellett nagy lehetőség van a határon túli magyar vállalkozók számára. Nem véletlen, hogy két nem uniós országban indult útjára a program. Mindkét nemzetrészben jó politikai befolyást tudnak nyújtani a helyi politikai szervezetek. Szerinte a program multiplikatív hatásanak nagyon fontos kérdés. A teljes gazdaságfejlesztési program arról szól, hogy közös otthonukban, a Kárpát-medencében legyünk otthon.
Pásztor Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a következő lépés az lenne, hogy egy olyan standardizált árutermelést hoznak létre, amelynek eredményeképpen közösen lehet megjelenni harmadik országbeli piacokon.
Brenzovics László szerint Kárpátalján még nincs olyan árukészlet, amivel meg lehetne jelenni az ukrán piacokon. Azoban Kárpátalján is gondolkoznak azon, hogyan lehet a magyar termékeket megjeleníteni az ukrán piacokon. Egyelőre sokkal nagyobb nehézségekkel küzdenek, hiszen nem nagyon vannak olyan vállalkozások, amelyekre az integrációs rendszert rá lehetne építeni. „Az út jó, és reméljük, hogy előbb-utóbb el tudjuk érni azt, hogy a kárpátaljai termékek is márkába csomagolva megjelenhetnek az ukrajnai belső piacokon is” – fogalmazott Brenzovics.
Váradi Enikő
