Több évtizedes kisebbségi jogérvényesítésért folytatott tapasztalataikat összegezték a külhoni magyar pártok politikusai tegnap Tusványoson. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szerint mára a kárpátaljai magyarság került a legnehezebb helyzetbe a kisebbségi jogérvényesítési küzdelemben.
A KMKSZ elnöke a beszélgetés keretében felidézte, hogy az 1989-es rendszerváltási fordulatot követően a kárpátaljai magyarság indult a legjobb helyzetből a többi határon túli területhez képest. Mára azonban a kisebbségi jogoknak egyre nehezebben tudnak érvényt szerezni. Az elnök beszélt azokról az ukrajnai törvénytervezetekről, melyek jelentősen csökkentenék a kisebbségi jogokat. Kiemelte, hogy a KMKSZ minden lehetséges eszközt igyekszik megragadni, hogy ezt megakadályozza. A tavasz folyamán aláírásgyűjtésbe kezdtek, ahol közel 65 ezer tiltakozó aláírást sikerült összegyűjteni a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozó törvénytervezetek ellen. Brenzovics László beszélt a kettős állampolgárság kérdéséről, elmondta, hogy az Alkotmány nem tiltja. Sőt, egyértelműen fogalmaz arról, hogy az ukrán állampolgárságtól senkit nem lehet megfosztani. Ennek ellenére egy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely felfüggesztené azoknak az ukrán állampolgárságát, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Az elnök szerint: „Látványosan igyekeznek olyan törvénytervezeteket alkotni, amelyek igyekeznek a kisebbségi jogainkat csorbítani. Küzdünk ezek ellen az intézkedések ellen, a magyar közösségek semmit nem adnak fel, és megpróbálják a jogaikat érvényesíteni. Igyekszünk védekezni, és megtenni mindent annak érdekében, hogy a meglévő jogok ne szükűljenek” ‒ fogalmazott Brenzovics László.
Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője az elmúlt választásokra emlékezett vissza, amelyet komolynak és ütősnek nevezett, s elmondta, hogy 6,5 százalékos a magyarság aránya jelenleg a román parlamentben. Szerinte Románia uniós csatlakozása óta megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Azonban a román kormány épp az ellenkezőjét kommunikálja. A politikus a területi autonómiával kapcsolatban elmondta, hogy a párt a dél-tiroli példát látná célszerűnek. Elmondta, hogy az elmúlt két évben két árnyékjelentést sikerült letenniük Romániával szemben az Európai Unió felé. A vezetés azonban nem igazán hallja meg az Unió kisebbségi jogalkotás kapcsán megfogalmazott álláspontját. Sőt, nem tartja be azokat a kisebbségi jogi egyezményeket, chartákat, amelyeket maga is ratifikált. A politikus kijelentette, hogy az erdélyi magyarokat megilletik a különböző autonómiaformák.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a legjobb helyzetben a kisebbségi jogérvényesítési küzdelemben a vajdasági magyarok vannak. Kiemelte, hogy elsődlegesen az emberek szociális biztonságát, a megélhetést tartják fontosnak. Azért küzdenek, hogy olyan lehetőséget teremtsenek, ami által a vajdasági magyarok otthon maradnak. Hiszen a legnagyobb problémát a kivándorlás jelenti. Szerinte a szerbiai magyar kisebbséget most nem kockázati tényezőként kezelik, hanem megbecsült részévé vált a szerb társadalomnak. Elmondta, hogy a két ország közötti kapcsolatot sikerült olyan szintre emelni, amelynek a vajdasági magyar közösség a legnagyobb haszonélvezője. Az elnök szerint a vajdasági magyar közösség a kollektív és az egyéni jogmevalósítás szempontjából jó irányba halad. A jogszabályok betartatásának kérdését mindennapi munkának nevezte, de ennek kapcsán nem észlelnek zsigeri ellenállást.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint sok a hasonlóság a határon túli közösségek között. Szerinte az „akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve azt látják, hogy tudatosan korlátozzák a kisebbség nyelvi jogait. Kiemelte az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack (a Kárpát-medence őshonos kisebbségeinek jogaira hívják fel benne a figyelmet) elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amelynek az aláírási kampányához az MKP is csatlakozik.
Elmondta, hogy a vasúti és közlekedési kétnyelvűség megoldódott. Azt szeretnék elérni, hogy ne csak magyar kiírások legyenek, de olyan munkások is, akiktől magyarul is lehet jegyet vásárolni.
Menyhárt József hangsúlyozta: „A kisebbségi jogérvényesítési küzdelemben nem szabad megelégedni a minimummal, hiszen az hosszú távon nem működik”.
Váradi Enikő
