Turul-ünnepség Tiszaújlakon
1703. július 14-én aratta első győzelmét a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc sereg, miután a tiszaújlaki révnél megverte és a folyóba szorította Kende Mihály huszár alezredes lovasait. Erre emlékezett Kárpátalja magyarsága a csata 314. évfordulóján, az elmúlt vasárnap.
A Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál, Esze Tamás kuruc brigadéros emléktáblájánál kezdődött az ünnepség, ahol Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke idézte fel a tarpai jobbágy, Esze Tamás szerepét a Rákóczi-szabadságharcban, valamint a szabadságharc kezdeti eseményeit. Székely László költő saját versét szavalta, majd az emléktáblák megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tiszán túlra, a Turul-emlékműhöz. A menet élén a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket érintő, 450 kilométeres kerékpártúrát teljesítő aknaszlatinai Takár Károly (Katyó), valamint négy fiatal társa: Rednyik Marina, Munkácsi György, Názárovics Zsolt és Cserbányuk János haladt, mögöttük Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes tagja, aki tárogatón Rákóczi korabeli dallamokat játszott, majd egy lovaskocsi és korhű viseletbe öltözött főiskolai hallgatók, és végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt.
Az emlékműnél a himnuszok eléneklése után Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyarországi megye számára nagy megtiszteltetés volt, amikor a rendszerváltozás után a neve kiegészült a történelmi Bereg vármegyére utaló Bereggel. Bereg vármegye alámerült a szovjet birodalom mindent egyneműsítő, embertelen rendszerében, de Rákóczi leghűségesebb népe, amelyet először szólított meg, és amely mindvégig kitartott mellette, a mindent túlélő beregi, kárpátaljai magyarok ezen idő alatt is őrizték a magyarságukat, Bereg vármegye emlékét – tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, az anyaországnak segítenie kell a kárpátaljai magyarok boldogulását, szülőföldön történő megmaradását, hiszen a kárpátaljai magyarság boldogulása garanciája és jele a mindenkori összmagyarság megmaradásának és jólétének. Utalva a 150 ezres kárpátaljai magyarságra, kiemelte: „Számunkra százötvenezer indoka van Ukrajna boldogulásának, jobb létének.” Mint fogalmazott, közösen osztozunk abban az örömben, amit az ukrán állampolgárok – Magyarország által mindvégig támogatott – európai uniós vízummentessége jelent, és ami a magyarok számára a kapcsolatok erősítésének lehetőségét hordozza magában, Ukrajna számára pedig egy újabb lépés az európai integráció útján.
Seszták Oszkár emlékeztetve a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott támogatásokra, kijelentette: „a kárpátaljai magyaroknak mindig érezniük kell, hogy mellettük vagyunk”. Köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak a kitartásáért, hangsúlyozva: „Fontos, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon, hogy legyen magyar a következő ezer évben is, mert addig van magyar, amíg van magyar Kárpátalján is.”
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója magyarul köszöntötte az ünneplőket, majd ukrán nyelven elmondott beszédében arra emlékeztetett, hogy a Rákóczi-szabadságharcban vállvetve harcoltak egymás mellett különböző nemzetek fiai. Jelezve, hogy Kárpátalja soknemzetiségű vidék, leszögezte: a legfontosabb, hogy a régióban a jövőben is megmaradjon a nemzetiségek közötti béke.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kifejtette, a kárpátaljai magyarokon kívül alig foglalkozik valaki a honfoglalással, pedig szerinte „fontos lenne, hogy ez a történelmi esemény a magyar kalendáriumban is méltó helyet kapjon, s legyen a honfoglalásnak is emlékünnepe”. Ehhez az ünnepségen jelen lévő Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének a segítségét kérte.
Az UMDSZ elnöke aggasztónak, a kárpátaljai magyarságot létében fenyegetőnek nevezte az ukrán parlament előtt lévő, a nemzetiségek anyanyelvű oktatásának ellehetetlenítésére irányuló új tanügyi törvény tervezetét. Mivel a tervezetről a végszavazást a kijevi törvényhozás az őszi ülésszakra halasztotta, Zubánics László arra kérte a V4-ek elnökségét jelenleg ellátó Magyarország kormányát, hogy a fennmaradó időben vesse latba minden befolyását az ukrán törvénytervezet elfogadásának megakadályozása érdekében.
Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke emlékeztette hallgatóságát: „A nagyságos fejedelem nem kevesebbet, mint az egész életét, a teljes vagyonát szentelte nemzetének, hazájának. Olyan áldozatot hozott államférfiként, amilyet kevesen hoznak meg nemzetükért. Szerencsére, ha történelmi távlatokban vizsgáljuk meg az eseményeket, mindig voltak, vannak, és hiszem, hogy lesznek államférfiak, akik a nemzet szent ügye mellett kiállnak, és nem mérlegelik, hogy milyen áldozatot kell hozniuk.” Az országgyűlés alelnöke a jelenlegi politikai helyzetet értékelve hangsúlyozta: „Az erős nemzetek Európája az, ami számunkra a biztos jövőt garantálja. A Kárpát-medence magyarsága számára pedig az erős anyaország az, amelyik segít minden nehézségen túljutni, segít túlélni a nehéz időket is.” Jakab István elmondta, hogy a magyar kormányzat erejéhez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy az itt élő emberek szülőföldjükön boldoguljanak. Hangsúlyozta az anyanyelv megőrzésének fontosságát, végül kijelentette: „A magyar nemzet a Kárpát-medencében egy egységet alkot. Felelősek vagyunk egymásért, és azon dolgozunk, hogy sikeresek legyünk.”
Beszédében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt hangsúlyozta: Ukrajna és a kárpátaljai magyarság számára a legfontosabb a béke minél előbbi megteremtése, mert szerinte csak ez – vagyis a minszki megállapodások végrehajtása – jelentheti a fejlődés, a válságból történő kilábalás alapját. Ennek kapcsán utalt arra, milyen veszélyeket rejt a szélsőséges erők megerősödése az országban.
A politikus köszönetet mondott Hennagyij Moszkal kormányzónak azért, hogy a kárpátaljai magyar pártokkal együttműködve mindent megtesz, hogy Kárpátalján nyugalom és béke legyen.
Brenzovics László megköszönte a magyar állam képviselőinek azt a roppant jelentős támogatást és azt a szolidaritást, amelyet a kárpátaljai magyarságnak nyújtottak a mostani nehéz években.
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: „Ukrán barátainknak üzenjük, nem vagyunk ellenségeik, sőt a célunk közös – egy európai, demokratikus Ukrajna, egy jóléti állam, egy jogállam, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait is. Mi sem teszünk mást, mint amit az ukrán nemzet legjobbjai tettek, amikor ők voltak elnyomás alatt: harcolunk nemzetünk nyelvéért, kultúrájáért, jogaiért. Kérjük az ukrán nemzetet, ne váljon elnyomottból elnyomóvá” – zárta beszédét Brenzovics László.
Harangozó Miklós görögkatolikus parochus Isten áldását kérte mindazokra az emberekre, akik küzdenek azért, hogy itt, Kárpátalján itthon legyünk, akik segítenek bennünket és mutatják az utat, hogy Isten áldásával küzdjünk a szabadságért és a békéért, hogy őseinkre emlékezve mi is maradandót hagyjunk magunk után.
A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a hatodik KurucFeszten.
Badó Zsolt/mti
