„A nemzet felemelkedéséhez, megerősítéséhez hatékony politikai, oktatási és kulturális intézményrendszerekre van szükség; a célunk az, hogy minél több gyermeket tudjunk megtartani a magyar identitásban, amihez magyar bölcsődékre, óvodákra és iskolákra van szükség” – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Felsőszinevéren, a XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem kárpát-medencei magyar oktatással foglalkozó fórumán.

A magyar nyelvű oktatás helyzete a Kárpát-medencében címmel tartott kerekasztal-beszélgetést megnyitó előadásában Potápi Árpád János kifejtette: a határon túli magyar oktatási rendszerekben folytatódnak azok a trendek, amelyek egy évvel ezelőtt is megfigyelhetők voltak. „Mi továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy a nemzet felemelkedéséhez, megerősítéséhez hatékony politikai, oktatási és kulturális intézményrendszerekre van szükség; a célunk az, hogy minél több gyermeket tudjunk megtartani a magyar identitásban, amihez magyar bölcsődékre, óvodákra és iskolákra van szükség” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy ezt a feladatot hivatott megoldani a magyar kormány által tavaly indított átfogó kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaépítési program. Jelezte, előkészületben van a második óvodaprogram. „A cél az – mutatott rá –, hogy jövőre minden magyar gyermek magyar óvodába járhasson, amihez kiterjedt óvodai hálózatra van szükség. Ennek a feladatnak a megoldásához számítunk a pedagógusszervezetek, egyházak és önkormányzatok segítségére.”.

Az államtitkár elmondta, az anyaországi támogatások elegendőek voltak a határon túli magyar oktatási rendszerek megőrzéséhez, ennek érdekében a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz. Hozzáfűzte: a külhoni magyar tannyelvű oktatás egén vannak viharfelhők, de mi arra törekszünk, hogy fennmaradjanak a magyar oktatási rendszerek, és azok a magyar érdekeket szolgálják. Kitért arra, hogy egyes határon túli régiókban a magyar ajkú romák nélkül nem lehetne fenntartani a magyar oktatási rendszert, ezért szükség van az ezzel kapcsolatos problémák orvoslására.

A politikus fontos területnek nevezte a magyar diaszpóra megőrzését, amelyben szerinte kulcsszerepe van az anyanyelv oktatásának, amelyet sikerrel folytatnak a Magyarországról kiküldött ösztöndíjasok. Elmondta, hogy a világban 212 hétvégi magyar iskola működik. Nagy előrelépés lesz ezen a téren integrált iskolaközpontok létrehozása a diaszpórában – zárta előadását Potápi Árpád János.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMKSZ) elnöke hozzászólását azzal kezdte, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás problémái 25 éve megoldatlanok. Most ráadásul – tette hozzá – az erősödő ukrajnai gazdasági, szociális és politikai válság tükrében heves hecckampány indult a központi és helyi ukrán médiában kárpátaljai magyarság és újabban már az oktatási intézményei ellen is. Olybá tűnik – mutatott rá –, hogy a 40 milliós Ukrajnában a helyzet általános romlásáért az összlakosságon belül alig mérhető arányú 150 ezres kárpátaljai magyarságot akarják bűnbaknak megtenni.

A szakember elmondta, hogy folyik a kárpátaljai magyar kisebbség alkotmányos jogainak a visszanyesése, olyan jogoktól akarják megfosztani a magyar közösséget, amelyekkel a Szovjetunióban, majd annak megszűnése után is több mint két évtizeden át rendelkezett. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnában folyamatban van az új oktatási törvény elfogadása, amely hatályba lépése esetén felbomlasztaná a kisebbségek, közte a magyarok iskolarendszerét. A probléma gyökerét az képezi, hogy Ukrajnában a nemzetiségi nyelvű oktatás kérdését politikai és nem módszertani problémaként kezelik. Az ország vezetése nem akar tudomást venni arról, hogy Ukrajnában nem csupán ukrán ajkú állampolgárok élnek.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy miközben veszélybe került a kárpátaljai magyar iskolák léte, évről évre több százzal nő a beiskolázott tanulók száma, mert sok ukrán szülő adja magyar oktatási intézménybe a gyerekét, így biztosítva számára „menekülési útvonalat” a jövőben. Szerinte komoly gondot okoz az iskolákban, hogy magyarul egyáltalán nem beszélő gyermekeket kell tanítaniuk a pedagógusoknak. Szólt arról, hogy hatalmas az érdeklődés a magyar kormány által finanszírozott ingyenes magyar nyelvtanfolyamok iránt egész Kárpátalján. Míg a múlt évben mintegy ezerötszázan jelentkeztek a kurzusokra, addig idén már meghaladta a 4,5 ezret a magyarul tanulni vágyók száma – mondta el Orosz Ildikó.

Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a romániai kisebbségi oktatás helyzetét igyekezett vázolni. Elmondta, hogy Romániában 180 ezerre tehető azon gyerekek száma, akik kisebbségi nyelven történő oktatásban vesznek részt. Ebből több mint 160 ezer magyar nyelven tanul. Ennek ellenére máig nem hozták létre a magyar nyelvű oktatás működését segítő háttérintézmény-rendszert, ami alapfeltétele lenne a színvonalas magyar iskolarendszernek. Az erdélyi oktatáspolitikus szerint ennek az a legfőbb oka, hogy nemzetpolitikai alkuk témájává tették ezt a területet. Erdélyben is gondok vannak a magyar iskolák tankönyvekkel és tantervekkel történő ellátásával, ott is csökken a gyereklétszám a magyar iskolákban a negatív demográfiai trendek miatt.

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jó irányú változások történtek a Felvidéken, módosították a közoktatási törvényt és a magyar iskolákra vonatkozó órakereteket. Mindezek a magyar iskolák számára pozitív és jó változások. Elmondta, hogy a Felvidéken 50 év alatt 3,5%-kal csökkent a magyarok aránya a szlovákokhoz képest, közben egyaránt csökken a szlovák és a magyar népesség is. Míg a rendszerváltáskor 77 ezer gyerek járt Szlovákiában magyar iskolába, most már csak 50 ezer, de arányaiban hasonlóan csökkent a szlovák iskolába járók száma is. Az értelmes és jó képességű felvidéki magyar fiatalok közül sokan Csehországban keresnek maguknak főiskolát, egyetemet. A nyelvben minimális a különbség, egy félév alatt átállnak a cseh nyelvre és 90%-uk az egyetemet elvégzi. Végül nagy részük ott marad, vagy Nyugat-Európában vállal munkát. Az ő gyerekeik hiányoznak a Felvidék magyar iskoláiból.

Jelenleg a Felvidéken elhárult a kisiskolákra leselkedő veszély, a magyar órák javára sikerült az órakereteket módosítani, például 1. osztályban öt szlovák óra mellett nyolc órában lehet a magyart tanítani. Továbbá 2002 után ismét létrejött a pozsonyi Oktatási Minisztériumban egy, a kisebbségi iskolákkal foglalkozó főosztály, amelynek munkatársaival anyanyelvükön kommunikálhatnak a magyar iskolák dolgozói.

Előadásában Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa beszámolt a kárpátaljai magyar pedagógusok körében 2010 óta végzett kutatásairól, különös tekintettel a kelet-ukrajnai konfliktus és a súlyos gazdasági helyzet miatt felerősödött elvándorlásra. Mint kifejtette, a 342 fős mintavételi csoport vizsgálatából kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusoknak a 25 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik, 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi szín alatt nem hajlandó elhagyni Kárpátalját és a pedagógusi pályát, míg 40 százalék volt az ingadozók aránya, akik nem tudtak pontos választ adni arra, hogy mennének-e vagy maradnának, és csak öt fő jelezte, hogy mindenképp távozni fog.

Arra a kérdésre, hogy mennyire boldogok, a kárpátaljai magyar pedagógusok a tízes skálán a 7. helyet jelölték be, egyúttal jelezve, a boldogságot elsősorban a hivatásuk szeretete jelenti számukra –számolt be kárpátaljai kutatásairól Ferenc Viktória.

mti/Kárpátalja

Hozzászólás