A nehéz helyzetbe került Kárpátaljai magyarság saját erőfeszítéseinek és jelentős mértékben Magyarország, a magyar társadalom szolidaritásának köszönhetően tudott közösségként megmaradni – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője a csütörtökön Felsőszinevéren elkezdődött XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott nyitó előadásában.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett háromnapos tanácskozás nemzetpolitikai kérdéseket áttekintő kerekasztal-beszélgetésén Brenzovics László – visszatekintve a szabadegyetem elmúlt negyedszázadára – kifejtette, a kárpátaljai magyarság életében fontos szerepet játszó fórumon az évek során sok probléma felvetődött, s közülük sokat sikerült az anyaországgal közös erőfeszítéssel megoldani. „Huszonöt éve azt hittük, hogy a rendszerváltással rendeződik a kárpátaljai magyarság helyzete – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy az Ukrajnán belül meglévő nyugat-keleti civilizációs törésvonal már kezdetektől világosan megmutatkozott. Az utóbbi években – folytatta – a geopolitikai változások felerősítették ezt a belső megosztottságot, s ennek lett a következménye a kelet-ukrajnai konfliktus. Pedig kezdetben biztatóan alakultak a dolgok, az 1996-ban elfogadott ukrán alkotmány a nemzetiségekre nézve előremutató volt, az alapján elfogadott törvények biztosították a jogot az anyanyelvű oktatáshoz, a nemzeti jelképek használatához – fejtette ki. Az Euromajdan után azonban felerősödtek azok a törekvések, amelyek megszerzett jogaink csorbítására irányulnak, jóllehet az ukrán alkotmány szerint a szerzett jogok nem szűkíthetők – mutatott rá, megjegyezve, hogy a jövő héten várható az új oktatási törvény megszavazása, amely már nem szavatolja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz.

A politikus szerint az erős magyar érdekvédelem is az oka annak, hogy az utóbbi időben heves magyarellenes támadások kezdődtek a központi ukrán médiában, Kárpátalján pedig magyarellenes provokációk történtek, amelyekre nem reagáltak kellőképpen sem a hatóságok, sem az EU.

A KMKSZ elnöke kifejtette, Ukrajnában nagyon súlyos a szociális helyzet, ezért a munkaképes lakosság milliószám távozik külföldre. A kedvezőtlen folyamatok – mondta – a kárpátaljai magyarokat is érintik, de körükben a migráció aránya nem haladja meg az ukrajnai átlagot. A jövőre nézve biztatónak nevezte, hogy a legutóbbi önkormányzati választások eredményeként Kárpátalján a magyarság meghatározó politikai erővé vált. Hangsúlyozta: a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság saját erőfeszítéseinek és jelentős mértékben Magyarország, a magyar társadalom szolidaritásának köszönhetően tudott közösségként megmaradni. Különösen fontosnak nevezte és megköszönte a magyar kormány Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatását, folyamatos odafigyelését, ami reményt ad a kárpátaljai magyarságnak – zárta előadását Brenzovics László.

Hozzászólásában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az egész külhoni magyarság számára példaértékűnek nevezte a KMKSZ tevékenységét, szerinte a szervezet az utóbbi három évben, amióta Brenzovics László az elnöke, olyan utat futott be, hogy a határon túli magyar szervezetek élvonalába került. Mint kifejtette, a magyar szervezeteknek úgy kell politizálniuk, hogy ott legyenek, ahol a döntések születnek, és befolyásolni tudják azokat. Ennek érdekében, hangsúlyozta, fel kell hagyni a határon túli magyar közösségeken belül a torzsalkodással.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a felvidéki magyarság helyzetéről tartott részletes elemző előadásában megállapította: „Az etnikai politizálásnak van jövője.”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a jelenlegi romániai politikai helyzetet igyekezett vázolni, azon belül a magyar párok szerepét, helyzetét és mozgásterét. Részletesen beszélt arról, hogy országában „politikai kommunikációs füstbombaként” alkalmazza a mindenkori román hatalom a magyar kártyát. Másrészt megelőző csapás is azok részéről, akik nem szeretnék, hogy normális párbeszéd alakuljon ki a többség és a kisebbség között. A politikus szerint, ha a kisebbségi magyar politika ezt a mechanizmust meg tudja fejteni, akkor ezzel együtt lehet élni és ki is lehet azt használni.

Összefoglaló előadásában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott: a nemzetpolitikának nem kell reflektálnia az egyes országok belpolitikájára, felül kell azon emelkednie, mert a helyi magyar szervezetek jobban ismerik a saját országuk helyzetét. A nemzetpolitikának az összmagyarságot kell néznie, és szükség esetén egy-egy nemzetrész esetében kell lépnie.

A politikus elmondta, óriási sikereket értünk el a nemzetpolitikában, de ennek ellenére csökken a határon túli magyarság lélekszáma, iskolákat zártak be emiatt. Hozzátette, a fő feladat az okok megtalálása, hogy az eredmények ellenére miért van a csökkenés, és ennek a tendenciának a megfordítása. Minden nemzetpolitikai intézkedés arra irányul, hogy erősödjön a magyarság – emlékeztetett, megjegyezve, hogy ha nem lenne nemzetpolitika, akkor nagyobb lenne a fogyás. Ezért – folytatta – a 2010 óta folytatott nemzetpolitikának nincs alternatívája, hangsúlyozva: tovább kell erősíteni a magyar családokat, a nemzettudatot, fejleszteni kell a külhoni magyar közösségek gazdaságát. Ha ezt nem tesszük, akkor olyan lefelé menő spirálba kerülünk, ahonnan nincs felemelkedés – mondta. Nagy eredménynek nevezte, hogy kiépült a határon túli magyar politikai rendszer, amely ha veszélybe kerül, akkor nem biztos, hogy ismét sikerül létrehozni – mutatott rá, hozzáfűzve, „erősíteni kell a fiatalságot, s elérni a határon túli magyar pártokkal közösen, hogy egyetlen magyart se veszítsünk el”.

Az államtitkár rendkívül fontosnak nevezte a határon túli magyar pártok összefogását, hozzáfűzve, hogy bűnt követ el az, aki veszélyezteti az egységet. Jelezte, a magyar kormány számít a határon túli magyarság véleményére, ezért – mondta – jó lenne, ha minél több magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyar regisztrálna a jövő évi választásokra, és menne el szavazni.

Potápi Árpád János végezetül kiemelte: a magyar nemzetpolitika olyan sikereket ért el, amire felfigyeltek a világban, és egyre több diaszpórával rendelkező ország kéri a tapasztalatok megosztását Lengyelországtól és Írországtól Szerbián át Törökországig.

Végül Szili Katalin miniszterelnöki megbízott előadásában hangsúlyozta, hogy 2010 fordulópont volt a nemzetpolitikai folyamatainkban. „Tekintettel arra, hogy ma már elmondhatjuk azt, hogy van egy olyan fundamentuma a nemzetpolitikai kooperációnak, ami alapján egyetértés van az állampolgárságban, választójogban, illetőleg az autonómia kérdésében.” A miniszterelnöki megbízott asszony emlékeztetett ara, hogy míg korábban több, egymástól jól elkülöníthető nemzetpolitikai koncepciót is meg lehetett számolni ma már ez a vektor egy irányba húz.

mti/dózsa

Hozzászólás