2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből.

A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét. Továbbá jelen volt Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke, aki ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a konferencia kapcsán elmondta, fontos, hogy az Európai Parlamentben folyamatosan napirenden legyen a Kárpát-medencei kisebbségek helyzete. A képviselő kiemelte, hogy a határon túli régiók közül Kárpátalján a legnehezebb a helyzet a média terén is, ahol az utóbbi hónapokban elfogadott törvénymódosítások az audiovizuális médiára vonatkozóan jelentősen korlátozzák a kisebbségi anyanyelvhasználatot, kvótákkal lehetetlenítik el a kisebbségi médiát.

A képviselő meghívására az ukrajnai magyar kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró tartott előadást. Az előadók a számok tükrében elemezték az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó törvény negatív hatásait a kisebbségi médiumokra, az anyanyelvű hírközlésre.

Kulin Zoltán beszédében rámutatott arra, hogy az Ukrajnában működő kisebbségi médiumok tevékenységére kihat az ország keleti részén zajló orosz–ukrán konfliktus. Kiemelte, hogy az audiovizuális kvótarendszer bevezetéséből adódóan egyértelművé vált, hogy Ukrajnában az ukránokon kívül egyetlen más nemzetiség sem hozhat létre és működtethet teljes körűen anyanyelven sugárzó földi vagy műholdas analóg, digitális vagy kábeltelevíziót, illetve -rádiót.

K. Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró elmondta, hogy Kárpátalján a kialakult viszonyok miatt a magyar emberek többsége a magyarországi médiumokat nézi, főként az M1 csatornát. A Kárpátaljáról szóló riportok felölelik a kisebbségvédelmi, a politikai, a szociális és a gazdasági témákat is. Átlagosan havi 30-40 riportot készítenek, melyek az anyaországi polgárok mellett a kárpátaljai embereknek szólnak kárpátaljai emberekről, eseményekről. A riporter ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajnában folyamatosan romlik a sajtószabadság.

A konferencia résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatáson és valláson túl az anyanyelv használatának a médiában is identitásőrző, megtartó szerepe van, ezért fontos ennek megléte. Az anyagi feltételek megteremtése mindig az állam politikai akaratától függ, minél demokratikusabb egy állam, annál nagyobb felelősséget érez kisebbségei iránt, annál kevésbé próbálja szűkíteni jogaikat, pl. az anyanyelv-használat terén. Így ebben az esetben a „pozitív diszkrimináció” a helyes hozzáállás, ideális esetben ez valósul meg.

Hozzászólás